A Tízparancsolat az ideológiai alapja a Tóra 613 micvájának.
Ami a Tízparancsolatot leginkább megkülönbözteti a többi 613 parancsolattól (melyeket a zsidók szintén magukra vettek a Szináj hegyen), az az, hogy kategóriákként értelmezhetők, melyek az összes többi parancsolatot tartalmazzák (Rási, 2Mózes 24,12).
Számos rabbinikus mű csoportosítja a micvákat a Tízparancsolattal való viszonyuk alapján, kiemelve ezzel azt, hogy a Tízparancsolat az ideológiai alapja a Tóra 613 micvájának. Az, hogy a Tízparancsolat 620 (BáMidbár Rábbá 13:16) betűt tartalmaz, gyönyörűen utal arra, hogy az megfelel a 613 micvának és a 7 Noáchita törvénynek (illetve a 7 legkorábbi rabbinikus rendeletnek). Mellesleg a 613 számjegyeinek összege, 6+1+3 éppen 10.
A Tízparancsolat nemzeti, közösségi kötelék, amely örökké összekapcsolja Izrael sorsát a Tórával. Más szóval, ez egy mélységes szimbóluma az Örökkévaló és kiválasztott népe közti örök köteléknek. Ez érthető, mert a Tízparancsolat szövege a Két Kőtáblába lett vésve. Ezek a kőtáblák (Snei Luchot HáÁvánim) mindig a zsidó élet középpontjában, a zsidók szívében lesznek.
A „Vésd bele ezeket a szavakat szíved tábláiba!” mondat vonatkozhat a Tízparancsolat Táblákba való bevésésére. Ahogy a Tízparancsolat betűi vésettek a kőbe, úgy kellene a Tórának bevésve lennie a szívünkbe is. Mindig.
A Tízparancsolat rávilágít a 10-es szám jelentőségére. Ennek a számnak talán a két legjelentősebb használata:
– az a tíz mondat, amivel az Örökkévaló teremtette a világot, és
– a Tíz Csapás, amikor az egyiptomi Kivonulásnál az Örökkévaló a Teremtés Uraként mutatkozik meg.
A 10 szimbolikusan az a szám, amiben az egyéni egységek egy egésszé állnak össze. Az emberi kéz és láb tíz ujjal lett teremtve.
A 10 azt is jelenti, amikor az egyének közösséggé válnak, ahol a Sechiná (Isteni jelenlét) jelen van, a szentség szimbóluma. 10 férfi jelenléte kell a Minjánhoz. A Kedusha (szentség) jelképe ismételten a tízes számhoz kapcsolódik: a Kádis recitálásához és az Ámidá ismétléséhez minimum 10 férfi szükséges. A Szentek Szentjének mérete, ahol a Kőtáblákat őrizték, 10 egység hosszú, 10 egység széles és 10 egység mély volt (Rási, 2Mózes 26,31).
A tízes szám tehát a létezés teljes, szent formáját jelképezi.
Az egységes kép a Teremtéssel kezdődött, majd jött a Tíz Csapás, ami által Izrael felszabadult Egyiptomban, ezt követte a Szinájhoz való megérkezés. A Teremtés (a Tíz Kijelentés) és a Kivonulás (a Tíz Csapás) a Szináj hegyi Tóraadás (a Tízparancsolat) bevezetése volt. A Tóra olyan, mint a Teremtés tervrajza: annak a kifejezése, hogy a világ Isten által teremtetett, amiben Izrael gyermekei, felszabadulva a fáraó uralma alól, azért léteznek, hogy szent néppé váljanak, megtartsák és megtanulják az Örökkévaló törvényeit.
Így a Tízparancsolat a 613 micvá szíve és lelke.
Jelentőségük – akárcsak az összes parancsolat esetében – hangsúlyozza a zsidó nép kiemelkedő szerepét, melyet a Szinájnál nyertek el az áhított „kiválasztott nép” címmel együtt. Attól a naptól fogva teljesedett ki a Teremtés, és mindaddig teljes is marad, amíg Izrael gyermekei ragaszkodnak az örök kötelékükhöz és mindig megszentelik magukat Isten akaratának teljesítésével.