Vájikrá

Kinek mi a fontos…

Úgy tanítasz helyesen, ha helyesen cselekszel.

Szerző: Rabbi Chaim Dovid Green
Forrás: Torah.org
Fordította: Bálint Lea
Megjelent: Forrás – 2013. március-április

Szerző: Rabbi Chaim Dovid Green
Forrás: Torah.org
Fordította: Bálint Lea
Megjelent: Forrás – 2013. március-április

Hetiszakasz: Vájikrá

A zsidó oktatás egy sokat vitatott téma, ami sok elmélkedés tárgya. Sokat is írtak már róla. Ha­gyo­mány­tisztelő körökben szokás volt, vagy még mindig szokás, a kisgyerekekkel a Tóra tanulását Mózes harmadik könyvével kezdeni. Ez a hetiszakasz, következésképpen szít némi vitát a kommentárok között arról, hogy a gyerekek hogyan tanulják a Tórát.

A kommentárokból kitűnik, hogy alapvetően a gyerekekre az tesz mély benyomást, ami a szülőknek is nagyon fontos. Ez vonatkozik a jó és a rossz dolgokra egyaránt. Például ha egy gyerek azt látja, hogy az apja vagy az anyja valami miatt rosszkedvű lesz, az nagy hatást gyakorol rá. Hogyha a szülő elégedetlenségére lelassul a forgalom, és az mindenki életét kockáztatva, alig megállva, fantasztikus manőverezéssel jut keresztül a tolakodó autósokon, a gyerek ebből megtanulja, hogy mi a lényeges a szülőnek.

„Igazán ezt akarjuk?”

Másfelől viszont ha egy gyerek azt látja, hogy a szülő türelmesen és önuralommal tud viselkedni, a gyerek ezt észreveszi, elraktározza tudat alatt és később ezeket a tulajdonságokat értékeli majd.

Van egy történet egy igaz emberről, aki Izrael északi részén élt. Mindig elvitte a fiát a zsinagógába az imaidők alkalmával. Egy másik imádkozó a zsinagógában hasonlóképp cselekedett. Ez a másik ember minden alkalommal folyamatosan gyötörte a fiát, hogy az biztosan az imakönyvet nézze és mondja az összes szót, míg az igaz ember csak ült a fia mellett és szándékosan csak a saját imájával volt elfoglalva. Egy nap a másik imádkozó azt kérdezte az igaz embertől: „Miért nem tanítod a fiadat imádkozni? Csak hagyod, hogy itt üljön a zsinagógában és oda se figyelsz rá. Hogyan fog így megtanulni rendesen imádkozni?” Az igaz ember azt válaszolta: „Tanítom a fiamat imádkozni, csak épp úgy, hogy én magam helyesen imádkozom, és ezzel példát mutatok neki. Ahogy idősebb lesz, majd ő is helyesen fog imádkozni. Te ezzel szemben azt hiszed, hogy helyesen tanítod a fiadat azzal, hogy folyton megzavarod. Ezzel csak arra tanítod meg, hogy ne figyeljen oda az imára. Ő is ugyanígy fogja zavarni majd a saját gyerekét ima közben.

Világos, hogy ha az fontos nekünk, hogy zsidók vagyunk, és azt akarjuk, hogy ez a gyerekünknek is fontos legyen, akkor meg kell mutatnunk nekik, hogy ez fontos.

Volt egyszer egy kőműves, akinek volt egy fia, akit elküldött a helyi melamedhez (Tóratanárhoz) tanulni. Az ember elmaradásban volt a fizetséggel a melamednek, és ezért a saját szegénysége miatt a melamed kénytelen volt egy másik, rendszeresen fizető tanítványt felvenni a kőműves fia helyett. Sajnos kevés volt a tégla abban az időben és ezért a kőműves kevés munkát kapott. Hallotta, hogy egy gazdag ember épp valaki olyat keres, aki egy kemencét épít neki téglából (a téglakemencét használták főzésre és fűtésre is) és ő vállalta el a munkát. Mivel nem volt téglája, ezért elkezdte óvatosan szétszedni a saját kemencéjét és abból a téglából építette meg a vevő kemencéjét. A fizetséget a melamednek adta, hogy a fia tanulhasson. Nagyon hideg volt a tél a kőműves házában abban az évben, azonban nem kérdés, hogy mi élvezett elsőbbséget. A benyomás ,amit ez tett a fiúra örökre vele maradt, és ez volt az alapja mindannak, amit később az életben el tudott érni.

Tudnunk kell, hogy nem élhetünk egy vákuumban, ha nem adjuk át a Tóra és a micvák teljesítésének értékét a gyerekeinknek, akkor más értékek veszik át azok helyét. A populáris média egészen biztosan nem szenved hiányt olyan dolgokban, amik rossz irányba befolyásolhatják a gyerekeket. Elkerülhetetlen, hogy ezeket a példákat a magukévá tegyék, és ahelyett, hogy olyan magatartást sajátítanának el, amit mi szeretnénk nekik tanítani, irigylésre méltó életű híres embereket utánozzanak. Igazán ezt akarjuk?

A Tóra volt a zsidó tanulás középpontjában több ezer évig. Ennek sikerült a tudás elsajátítása és nagy tettek iránti vágyat kialakítania bennünk. Úgy ismernek minket, mint a könyv népe. Melyik másik könyvre utalnak ezzel mindig? Igazán a Tóra emelte fel a népünket, ne hagyjuk, hogy a múltba legyen száműzve. Tegyük a gyerekeknek a Tóra minőségi tanítását elsőbbséggé.

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás