Miért nem gyásznap, miért örömünnep?
Szerző: Szakács Noémi
Megjelent: Forrás – 2013. május-június
Szerző: Szakács Noémi
Megjelent: Forrás – 2013. május-június
Április 28-án vasárnap lág báomer alkalmából a Kiscelli nMúzeum melletti parkerdőbe látogattunk. Tavaly is itt tartottuk meg az ünnepet, csak egy kicsit másképp. Én a közelben lakom, szóval még a helyszín is kedvező volt számomra. Többnyire az ünnepeket a Lativ Kolel szervezésében töltöm, mert lehetőséget nyújt a kóser megtartásra, és mindig feledhetetlen élményekkel gazdagodunk. Ez vasárnap sem történt másképp.
A gyanútlan résztvevők hozzám hasonlóan öt óra tájékán érkeztek. Bár séta közben az égre tekintve felmerült bennem, hogy visszamehetnék egy esernyőért, inkább siettem az erdőbe. Mikor megérkeztem, a kisebbek már bevették az ugrálóvárat. A sok kisgyermek önfeledten ugrált a nagy puha sárga várban. Legszívesebben bemásztam volna én is, de gondoltam, ennyi idősen mégiscsak furcsán venné ki magát…
A helyszínen asztalok és padok voltak elhelyezve, valamint két tűzrakás. Helyet foglaltunk egy asztalnál, és pogácsát ettünk, míg a leves elkészült. Mikor szóltak, hogy lehet menni a levesekért, éreztem, hogy csepereg az eső, de naivan azt gondoltam, hamarosan eláll.
Nem így történt. Viszont meglepetésemre mindenki nagyon jól tűrte a záport. Körülbelül fél órán át esett az eső, de a lág báomer folytatódott. Mindenki behúzódott a fák alá. Előkerült azután Rav Keleti esőkabátja is, ami egy igazi cádikra vall, aki mindenre gondol. Rav Keleti esőkabátja alá még egy kalap is elfér.
Az eseményt Tordai Péter a BZsH és a Frankel körzet elnöke nyitotta meg, aki nagy szeretettel köszöntötte a résztvevőket, valamint hangsúlyozta örömét, hogy ilyen sok szervezet ünnepel együtt. Bíztatott minket, hogy tartsunk ki, az esőzés hamarosan véget ér.
„A tűz a Tóra fénye, amely körülvette a tanítványokat.”
Az eső ellenére a tanulás sem maradhatott el. Keleti Dávid rabbi egy nagyon érdekes előadást tartott. Értelemszerűen lág báomerről beszélt, ami az omerszámlálás 33. napja. Az ünnep egyszerű értelmezése, hogy az omerszámlálás idején rabbi Akiva tanítványai között pestisjárvány pusztított, amely ezen a napon megszűnt. Ez egyfajta fellélegzés a gyászos időkben.
Van azonban ennek a napnak még egy vonatkozása, mégpedig hogy ezen a napon emlékezünk meg Rabbi Simon bár Jochaj halálára is. A nagy kérdés azonban az, hogy nem kellene-e inkább dupla gyásznapnak lennie ünnep helyett?
A választ Rav Keleti a következőképpen fejtette ki. A Zohárban az van írva, hogy azon a napon, amikor Rabbi Simon bár Jochaj elhunyt, még engedélyt kapott az égből, hogy a tanítványainak olyan mély dolgokat fedjen fel, amelyek odáig titokban voltak előttük. Amikor átadta ezeket a titkos dolgokat, akkor tűz vette őket körül. A tanítványok olyan fényt éreztek, hogy nem tudták felemelni a tekintetüket, mint Mózes az égő csipkebokor láttán.
Ez a tűz két szempontból is szimbolikus jelentéssel bír. Egyik részről a fény a világosságot jelképezi. A Tóra e mély tartalma pedig a szellemi fény. Másik részről a tűz az energiát szimbolizálja. A Tóra pedig, mint tudjuk, a legnagyobb spirituális energia. A lág báomeri tűzgyújtás egyenesen következik ebből. A tűz a Tóra fénye, amely körülvette a tanítványokat.
Lág báomer másik megnevezése a „jom hilulá derabbi Simon bár Jochaj”. A hilulá esküvőt jelent, mintha ezen a napon lett volna Rabbi Simon bár Jochajnak az esküvője. Mégpedig azért, mert az esküvő az a nap, amikor az ember felettébb boldog, mert végre kiteljesedik. Ugyanígy ezen a napon, amikor Simon bár Jocháj felfedhette ezeket a részeket, az kiteljesedés volt a számára, tanítványai számára, sőt az egész világ számára.
Rav Keleti beszéde után Fináli Gábor tartott egy kvízjátékot, amelyben mindenki nagyon aktív volt, de külön ki kell emelnem Liórát, Barnát és Nikit, akik nagyon felkészültek voltak a témában. Bár a kérdések közben Gábor kezéből a lap lassacskán kifolyt, a játékot sikerült levezetnie.
Amit még elengedhetetlen, hogy megemlítsek, az az összetartás, amely ezt a rendezvényt jellemezte. Rengeteg fiatal volt, családok, és idősebbek, akik velünk együtt örültek. Hallhattuk az Is…Real! Projectet is, ezenkívül csodás volt látni, hogyan ünnepel együtt több szervezet, a Lativ Kolel, a Frankel zsinagóga tagjai, a Mazsihisz Ifjúsági Csoportja, valamint az IKI, a Bálint Ház és a World Zionist Organization is.
