Mikéc

Leleményes terv

Chanukai számmisztika

Szerző: Rabbi Bentzion Shafie
Forrás: aish.com
Fordította: Domán Sándor
Megjelent: Forrás – 2013. november

Rabbi Bentzion Shafie
Forrás: aish.com
Fordította: Domán Sándor
Megjelent: Forrás – 2013. november

Miért nem használhattak a testvérek csalót Benjámin helyett?

József azért, hogy arra kényszerítse testvéreit, hogy azok szeretett öccsével, Benjáminnal térjenek vissza, az egyiküket börtönbe vetette, és azzal fenyegetőzött, hogy annak szabadsága attól függ, visszatérnek-e Benjáminnal. (1Mózes 42:19–20.) Ha József vágya az volt, hogy ismét találkozzon Benjáminnal, miért volt szükséges bebörtönözni egy másik testvérét? Mivel tudta, hogy az éhínség még évekig fog tartani, nem lett volna elegendő úgy kényszerítenie őket, ha közli velük, hogy nem vásárolhatnak további gabonát, hacsak vissza nem térnek Benjáminnal?

A Panim Jáfot szerint, ha József így cselekedett volna, akkor a testvérek bárkit felbérelhettek volna, megkérhették volna arra, hogy kísérje el őket Egyiptomba, és állítsa azt, hogy ő Benjámin. Mivel nem ismerték fel, hogy József az, akivel beszélnek, nem kellett azt gondolniuk, hogy rá fog jönni a csalásra; Józsefnek pedig, ha leleplezi a csalást, fel kellett volna fednie valódi személyét.

Ezért József leleményes tervet gondolt ki. Bebörtönözte Simont, és arra kényszerítette, hogy Egyiptomban maradjon. Ha a testvérek nem az igazi Benjáminnal térnek vissza, akkor József felsorakoztatott volna másokat az állítólagos Benjáminnal együtt. Ha egy csalóval térnek vissza, akkor Simon nem tudta volna megmondani, hogy ki az idegen, és a csalásuk kiderült volna. Tehát a testvéreknek nem volt más választásuk, mint hogy az igazi Benjáminnal térjenek vissza, akit Simon felismert, és akivel József végre találkozhatott.

Cáfnát Pánéách

Vajon miért szerepel a Tórában (1Mózes 41:45) – amely csak olyasmit tanít, amit minden generációnak tudnia kell – az, hogy a fáraó Cáfnát Pánéáchra változtatta meg József nevét? Chizkuni és Rabbi Chaim Kanievsky (Taima dekra) úgy magyarázzák, hogy ez az információ egy nagyon is gyakorlatias kérdés megválaszolásához volt szükséges: még ha József testvérei nem is ismerték fel őt, mivel szakállt viselt (Rási 42:8), és nem ismerték fel a hangját, mivel más nyelven beszélt, nem árulkodott volna az, hogy mindenki Józsefnek hívja? Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, és hogy ne akadályozza meg az isteni tervet, Isten „rábírta” a fáraót, hogy változtassa meg József nevét, és így el lehessen titkolni személyét.

Chanukai számmisztika

A Tórában minden hetiszakasz végén megtalálható az adott hetiszakasz verseinek száma. A Mikéc hetiszakasz egyedülálló abban a tekintetben, hogy a végén nemcsak az áll, hogy 146 verset tartalmaz, hanem az is, hogy összesen 2025 szót. A szavak száma egyetlen más hetiszakaszban sem jelenik meg; vajon itt miért?A Vilnai Gaon azt feleli erre, hogy ez a hetiszakasz szinte mindig chanuka szombatjára esik. A chanuka és a hetiszakasz közötti kapcsolatra utal a hetiszakaszban található szavak száma: 2025. A ner (gyertya) szó számértéke 250, és ha azt megszorozzuk a nyolc nappal, amikor gyertyákat gyújtunk, az eredmény 2000 lesz. A chanukát kiszlév hónap 25. napján kezdjük el ünnepelni, amely napok számát ha hozzáadjuk az eddigiekhez, 2025 lesz, vagyis a Mikéc hetiszakaszban található szavak pontos száma.‚

Segítő a gyertyagyújtásban

Ha valaki meggyújtja a szombati gyertyákat, és aztán észreveszi (naplemente előtt), hogy elfelejtette meggyújtani a menórát, akkor a törvény azt mondja, hogy egy segítőt kell kijelölnie, aki még nem vette magára a szombatot, és ő fogja meggyújtani a menórát a nevében. Hogyan egyeztethető ez össze a Talmuddal (Nazir 12b), amely azt tanítja, hogy nem jelölhetünk ki segítőt olyan feladatra, amelyet mi magunk nem végezhetünk el?

A Pri Megadim (Ésel Avrohom 679. fej.) azt mondja, hogy ebben az esetben nincs szükség arra, hogy törvényesen jelöljük ki a segítőt. Ha az illetőé az olaj, és az olaj ég, akkor teljesíti a micvát, és nincs gond azzal, hogy az a személy, aki magára vette a szombatot, nem tud segítőt kijelölni. Ugyanakkor rámutat arra, hogy ezen érvelés alapján a „segítőnek” nem szabad áldást mondania a menóra meggyújtásakor.

Maharam Schick (Even HaEzer 1:120) viszont úgy magyarázza, hogy egy személy csak akkor nem jelölhet ki segítőt egy olyan cselekvés végrehajtására, amelyet ő maga nem végezhet el, ha valóban nem képes végrehajtani a cselekedetet. Ebben az esetben viszont képes meggyújtani a menórát és teljesíteni a micvát, a probléma csak az, hogy már magára vette a szombatot, ami megakadályozza őt ebben, így tehát kijelölhet segítőt, hogy tegye meg helyette.


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás