Mi nem múzeum vagyunk!
Szerző: Adler Tamás
Megjelent: Forrás – 2013. november
Szerző: Adler Tamás
Megjelent: Forrás – 2013. november
Ritkán fordul elő olyan ősz, amikor október végén melegebb van, mint szeptember közepén. Kimentek az őszi ünnepek, bejött a meleg… Lassan már több mint egy éve, hogy új helyen van a Lativ Kolel. Kezdjük belakni az alagsort, érezni a zugokat és ismerni a falakat. A jó ízlés még mindig nem erősségünk, ellenben minden négyzetméternek meg van a maga funkciója…
Szimchat Tóra után néhány nappal mérföldkőhöz érkeztünk, mivel hét fiúval elkezdődött az egész napos ösztöndíjas tanulás. Néhányan csak fél napig, mások csak pár hónapig vesznek részt rajta. Elsősorban Talmud, mellette chumás, halacha, muszár és persze kommentárok. A zsidó szellem legfontosabb pillérei…v Teltek-múltak a napok, engem pedig egyre jobban zavart, hogy a mindig behúzott rolók miatt szinte esély sincs a természetes napfényre, csak a neoncsövek adnak világítást. Mikor elhúztam a rolókat, később háromféle embert láttam az utcán: az egyik bekukkantott, majd továbbment; a másik is bekukkantott, majd amikor összetalálkozott a szemünk, akkor zavartan tovább ment, hogy a következőnél nézzen be. Egyszer viszont az történt, hogy valaki benézett, és amikor rámosolyogtam, visszamosolygott…
Először éreztem azt, hogy jó helyen vagyunk. A Koleltől légvonalban kb. 150 méterre van az Andrássy út 60. Ha kinézünk az ablakon, látjuk a fekete párkányát. Ez az épület két olyan eszmének volt magyarországi otthona, melyek alapjaiban akarták megsemmisíteni a zsidóságot.
Az egyik fizikailag, a másik szellemileg. Több mint tíz évvel ezelőtt úgy döntött az akkori politikai vezetés, hogy a kínzókamrák és börtönök helyére egy múzeum emlékeztessen. Helyes döntés volt. De mi vagyunk az igazi válasz: mi nem múzeum vagyunk, hanem hús-vér emberek.
A régi nyilas központról rálátni az ablakra, amely mögött ma zsidó fiatalok eredeti héber szövegeket olvasnak és a Tóráról vitatkoznak. Nem kell ezt túlmagyarázni, de néha már ezért is megéri csinálni…
Vérmérséklettől függően általában jóval több olyan ügyünk van az életben, melyben csak hinni szeretnénk, ahhoz képest, mint amennyiben ténylegesen is hiszünk. Sokunk fejében talán a budapesti zsidó élet is egy ilyen tengely mentén mozog, hiszen a Kolel sem több egy kísérletnél. Egy biztos: már nemcsak a hét néhány napjának néhány órájában van itt élet, hanem egész nap, reggel kilenctől este nyolcig. Ha erre jársz, ha van egy szabad félórád, ha csak ki akarsz kapcsolni, gyere tanulni! Mi itt leszünk.