Egy merészen újító építész a magyar zsidóság életének fénykorában.

Szerző: Faragó Vera
Megjelent: Forrás – 2012. március

Szerző: Faragó Vera
Megjelent: Forrás – 2012. március

Baumhorn Lipót a dualizmus, az Osztrák–Magyar Monarchia gyermeke, annak a pozitív történelmi kornak a szülötte, amely nyitottságával, kihívásaival, gazdasági-kulturális fejlődésével hihetetlen érvényesülési lehetőségeket biztosított a magyar zsidóságnak.

Baumhorn bécsi műegyetemi éveit követően tizenkét évet töltött Lechner Ödön és Pártos Gyula legendás iskolateremtő tervezőirodájában, ahol életre szóló tapasztalatokat illetve impulzusokat szerzett. Lechnerék az akadémikus jellegű irányzattal szemben a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett, akkor merészen modernnek számító, úgynevezett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak. Baumhorn gazdag életműve minden egyes alkotásával, minden általa tervezett bankkal, iskolával, bérpalotával és zsinagógával e sajátos és rendkívül dekoratív eklektikus komponálási móddal azonosult. Ehhez keleties, nem ritkán reneszánsz, barokk, vagy szecessziós ornamentika társult. Tervezett bankot Szegeden, iskolát Temesváron és Budapesten, bérpalotákat Budapesten, de életműve súlypontját a negyven zsinagóga és szertartási épület jelenti.

Baumhorn a bonyolult, lüktető, nagy kihívásokkal teli korban mind művészi vonatkozásban, mind vállalkozói mivoltát tekintve kitűnően tájékozódott. Jól ráérzett a századvég neológ zsidóságának igényére, amelynek az olyan nagyszerű elődök, mint a Dohány utcai zsinagógát építő Ludwig Förster és a Rumbach-zsinagógát megálmodó fiatal Ottó Wagner stílusa már nem felelt meg. Még az ortodox gyülekezet is komoly érdeklődést mutatott a legújabb építészeti törekvések iránt. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy ez az emancipált, asszimilált, sikeres zsidó polgárság nemcsak megrendelője, de beruházója és mecénása is volt a századforduló zsinagógaépítészetének.

A Baumhorn által épített huszonkét önálló és megannyi felújított, kibővített zsinagóga közül kiemelkedik az 1895-ben épült fiumei zsinagóga, ahol már markánsan jelentkeznek a baumhorni templomépítészet formajegyei. A nagybecskereki, temesvári és a szolnoki zsinagóga után 1903-ban avatták fel a szegedi zsinagógát, amelynek „megannyi bonyolult részletétől megszédül a fej és elakad a lélegzet…” (Susan Birnbaum). A belső kiképzés koncepciójában és a részletek kidolgozásában a korszak leghaladóbb rabbija, Lőw Emmanuel volt Baumhorn ikonográfiai társszerzője.

Baumhornnak azok a legsikerültebb és legkorszerűbb alkotásai, ahol a sajátos hatást az épület nagy részében megjelenő tipikus keleti gyökerű díszítőmotívumok adják. Ennek jegyében épült a ceglédi, az újvidéki, a losonci, a gyöngyösi és az Aréna úti zsinagóga.

Az I. világháborút követő korszellem, Trianon sokkja, a Horthy-rendszer kifejezetten antiszemita légköre nem jelentett törést Baumhorn pályájában. Ellenkezőleg. A trianoni Magyarországtól elszakított városokban a zsidóság magyar identitásúnak vallja magát, a magyarsággal vállal sorsközösséget, magyar nyelvű marad, és templomainak építésekor is magyarországi tervezőt, gyakran éppen Baumhorn Lipótot hívja.

A késői alkotásai közül kiemelkedik a gyöngyösi és a Páva utcai zsinagóga monumentalitásával, szokatlan építészeti megoldásaival, részleteinek finom kidolgozásával. Utolsó vállalkozása a Bethlen téri zsinagóga kibővítése és átépítése volt, ezt már vejével, Somogyi Györggyel együtt végezte el.

Magyarországon nem volt kristályéjszaka, a zsinagógákat nem gyújtották fel, Baumhorn zsinagógái is többnyire túlélték a háborút. Elárvult, omló templomaival az utókor nemigen tudott mit kezdeni. Zsinagógái közül többet az elmúlt húsz évben bontottak el vagy robbantottak fel (Makón és Kaposváron), vagy méltatlan módon hasznosítanak (a ceglédi zsinagógát edzőteremnek használják, a gyöngyösi jelenleg bútoráruház). Üde kivételt képez a szlovák állam által nemrégiben felújított nyitrai zsinagóga.

Baumhorn Lipót nemcsak szakrális szempontból, hanem magyar nemzeti és összművészeti szempontból is különleges értéket képvisel.

A Dózsa György úti zsinagóga

vissza