Gyereknevelés

Az otthon mint szentély

Neveljünk higgadtan, és tudjunk megbocsátani is!

A Teruma hetiszakasz elején az Örökkévaló utasítást ad a Sátorszentély, azaz a Miskán felépítésére. Ez egyértelmű jelzése volt annak, hogy az Örökkévaló megbocsátotta az aranyborjú bűnét, és újabb esélyt adott a zsidóknak a közeledésre.

Az Örökkévaló megbocsátó, ez az egyik legfontosabb tulajdonsága. Amikor Mózes bűnbocsánatért könyörgött, az Örökkévaló megismertette magát, tulajdonságait. „Örök­kévaló, Örökkévaló irgalmas és kegyelmes Isten, tü­relmesen elnéző, nagy a kegyelemben és az igazságban. Meg­őrzi a kegyelmet ezredízig, megbocsátja a bűnt, az el­pártolást és a vétket, de teljes felmentést nem ad, megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon és unokákon harmadíziglen és negyedíziglen is.” (2Mózes 34:6–7.)

Az Örökkévaló hosszan tűrését és megbocsátó voltát több szempontból is szem előtt kell tartanunk a mindennapi életünkben. Először is tudnunk kell, hogy az Örökkévaló nekünk is megbocsát, ha vétkezünk, megtéréssel mindig közeledhetünk hozzá, és ő boldogan fogadja a tesuvát (őszinte megtérést). Bármilyen mélyre süllyedtünk is, mindig van út felfelé, és az Ő haragja sohasem végtelen. Másrészt igyekeznünk kell hasonlóvá válni az Örökkévalóhoz, tulajdonságait magunkban is kifejleszteni. Vagyis, ha Ő sokáig tűr, és megbocsátó, nekünk is igyekeznünk kell ilyenné válnunk.

Az életbölcsességek tárházának számító Atyák tanításaiban olvashatjuk: „Négyféle természetű embert ismerünk. 1. Aki könnyen megharagszik, és könnyen békül, annak jó tulajdonsága eltörpül a rossz mellett. 2. Aki nehezen haragszik meg, de nehezen is békül, annak rossz tulajdonságát ellensúlyozza a jó. 3. Aki nehezen gerjed haragra, de könnyen békül, az jó természetű, jámbor ember. 4. Aki pedig könnyen gerjed haragra, és nehezen békül, az rossz természetű, rossz ember.” (5. fejezet, 11.)

A magyarázók felhívják a figyelmet arra, hogy a Misna nem tekinti a haragosságot vagy a béketűrést öröklött tulajdonságnak. Ha annak tekintené, nem ítélkezne felette. Bölcsességgel, magunkon dolgozva érhetjük el az önkontroll azon szintjét, ahol már csak valóban indokolt esetben támad fel bennünk a harag, és jó irányba tudjuk fordítani a felháborodás adta lendületet (lásd Pinchász történetét a Tórában). Mivel azonban kiépíthető magunkban a türelem és a hosszan tűrés, ezért bizony el is várja tőlünk az Örökkévaló, hogy dolgozzunk ezen a tulajdonságon.

5694104161_fdbe90621b_oA gyermeknevelésben a fentiek úgy érvényesülnek, hogy tegyünk meg mindent, hogy a legritkábban legyünk mér­gesek a gyermekre! Figyelem! Ez nem jelenti, hogy nem fegyelmezzük a gyermeket. Fegyelmezzük, de higgad­tan, ésszerűen és nem haragtól elvörösödve, magunkból kikelve. Ha mégis elvesztettük az önuralmunkat, tudjunk gyorsan megbocsátani! A gyermeknek a rosszaságért és magunknak is a hibás helyzetkezelésért. Néha ez utóbbi a nehezebb! Mint az idézett misnából is látszik ez két külön tulajdonság: higgadtság, türelem és könnyű megbocsátás képessége. Mindkettőn külön-külön kell dolgoznunk, de természetesen ezek a jellemvonások támogatják is egymást.

S hogy miért is érdemes mindezt megtennünk, arról egész könyvtárnyi könyv jelent meg. Bár érdekesek az erre vonatkozó érvek, mégis elég annyi, hogy ha az Örökkévaló türelmes és megbocsátó a gyermekeivel, Izraellel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ez a leghelyesebb közeledés egy gyermek felé. Ha az Örökkévaló hosszan tűrő és megbocsátó, akkor nekünk is igyekeznünk kell ilyenné válni magunkkal és másokkal is.

Részletében felhasznált forrás: Irving M. Bunim: Ethics from Sinai, Feldheim Publishers, Jerushalem – New York 2000.