Mózes IV. Könyve

A gúny veszélyei

Inkább válasszuk a kevesebb szenvedéssel járó utat. Amikor először olvasunk Koráchról, meglepődünk bo­lond kísérletén, hogy szembeszálljon Mózessel. Mé­gis világos, hogy abban az időben Korách sikeresen meg­győzött egy hatalmas embercsoportot azzal, hogy igaza van Mózessel és Áronnal folytatott vitájában. Ha­bár a lázadók kezdetben viszonylag kevesen voltak, mégis a számuk egyre emelkedett, és a Tóra elmondja nekünk, […]

Kálev – Egy másféle lélek

Az  Izrael földjére küldött tizenkét kém közül csak Jehosua és Kálev maradt hűséges Mózes útmu­tatá­saihoz. A többi tíz az Örökkévalóba vetett bizalom hiányának áldozatául esvén rágalmakat beszéltek az országról, ezzel elő­idéz­ve a nép kétségbeesését. A Chofetz Chaim több kér­dést is felvet Kálevnek a történetben betöltött szerepével kap­csolatban. 1) Először is idézi a szakaszt, melyben Mózes […]

Hogyan ösztönözzünk másokat, hogy jobb emberek legyenek?

David Brooks magyarul Út a jellemhez címen megjelent bestsellerében különbséget tesz azok között a tulajdonságok között, amelyeket ő „önéletrajz tulajdonságok”-nak nevez – azok a jó tulajdonságok, amelyek sikeressé tehetnek egy embert – és az úgy nevezett „nekrológ tulajdonságok” között, amelyekről temetéseken beszélnek. Ezek utóbbiak azok a tulajdonságok, amelyek azzá tesznek minket, akik akkor vagyunk, amikor nem […]

Isteni bőség

Imádkozik-e Isten? A hetiszakaszunk a törzsek számontartását folytatja, ám a hangsúly Lévi törzsén van. Ezután különböző törvényeket mutat be – például a Templomból történő sikkasztás következményeit, a szotá (hűtlenséggel vádolt feleség) törvényeit, és a nazírhoz (a bizonyos szigorításokat magára vevő férfihoz) kapcsolódó szabályokat. De a Nászó legnagyobb részét a törzsek fejei által hozott áldozatok teszik […]

Mindannyiunk dicsérete

Mindannyian egy szólam vagyunk a mennyei szimfóniában. „Számonként sorolja a csillagokat, mindegyiket neveken szólítja” (Zsoltárok 147:4). A zsidó nép tagjait a Teremtő a csillagokhoz hasonlította Ábrahámnak tett ígéretében (1Mózes 15:5). E hasonlat alapján érdemes elolvasni ezt az egész zsoltárt, amelyet a minden reggeli imáinkban is mondunk, mert több ponton is kapcsolódik a mostani hetiszakasz (és […]

A rojt és ami mögötte van 

Megmutatkozni a világnak, illetve kizárólag Isten előtt. Hetiszakaszunk a zsidóság egyik legfontosabb parancsolatával ér végét, a cicesz micvájával. Cicesznek azokat a rojtokat nevezzük, amelyeket a ruhánk sarkaira kötve viselünk, és amelyek fő feladata, hogy emlékeztessenek minket zsidóságunkra, és a tórai előírások betartására, ahogy ez a Tórában is szerepel: „Azután azt mondta az Örökkévaló Mózesnak: szólj […]

Paranoid nemzet?

A rendszeres zsinagógalátogató ember számára a Tóra egyik legismerősebb része szerepel ebben a hetiszakaszban: a tóratekercs kivételekor, illetve visszatételekor elmondott szakasz. „Amikor elindult [utazott] a frigyláda, ezt mondta Mózes: »Kelj fel, Örökkévaló, és széledjenek szét ellenségeid, és futamodjanak meg gyűlölőid!« És amikor megnyugodott, így szólt: »Térj vissza, Örökkévaló, Izrael ezreinek tízezreihez!«” (4Mózes 10:35–36.) Küzdelem minden úton […]

Efrájim áldozata

Távolodás a rossztól és jó cselekedet – milyen sorrendben? Leghosszabb hetiszakaszának végén a Tóra hosszasan tárgyalja Izrael fejedelmeinek áldozatait, melyeket az oltár felavatására hoztak. Mind a 12 vezér ugyanolyan ajándékkal állt elő. A midrás sokat elárul ezekről a áldozatokról. Nézzünk meg egy érdekes állítást Efrájim vezetőjének, Elisámának az áldozatáról! „Hetednapon az Efrájim fiainak fejedelme: Elisámá, […]

Mózes fiai

Amikor a Tóra a törzsek származását taglalja, áttekintést ad Mózes és Áron leszármazottairól. Áron fiait a Tóra Mózes leszármazottainak is tekinti. Rási ezt úgy magyarázza, hogy Mózes Tórát tanított Áron fiainak, és az, aki Tórát tanít egy barátja fiának, az olyan, mintha ő lenne az apja. A Maharal azt kérdezi, hogy Mózes nem csak Áron […]

Mint a sivatag

Hogyan álljunk készen a Tóra fogadására? Mint a sivatag „És az Örökkévaló szólt Mózeshez a Szináj-sivatagban”: aki nem képes olyan hefkerré (gazdátlanná) válni, mint a sivatag, az nem juthat el a bölcsességhez vagy a Tórához, ezért mondja ezt: „a Szináj-sivatagban” (Midrás – Bamidbar Rabba 1:7.). A hefker tárgy olyan csekély értékkel rendelkezik, hogy a tulajdonosa […]