Kisangyalból – bölcs rabbi…
Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. június
Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. június
Történetünk Lengyelország egy kis falujában játszódik. Olyan volt ez a falu, mint minden más kis falu télen: kicsi és szegény, faházacskákkal teli, melyekben zsidók éltek. Többségük szegény volt, és különféle munkákkal tartották el a családjukat, például vízhordással. Abban az időben nem volt a házakban vízcsap és folyóvíz. A falu közepén állt a kút, s a vízhordó onnan vitte ki a házakhoz a vízzel teli vödröket, amiért kapott néhány kopeket. Nehéz megélhetés volt ez.
Ennek a falunak a vízhordója olyan pici házban élt, hogy este a vödröt a kútnál kellett hagynia, mert nem fért be a házába.
A falu néhány csintalan gyereke a kút körül játszott napnyugtakor, és gonosz ötletük támadt. Tegyük tele a vödröket vízzel. A hidegben éjjel megfagy majd a víz. Milyen vicces lesz majd, amikor a vízhordó reggel meglátja a vödröket a fagyott vízzel! Képzeljétek csak el a meglepetését! A gyerekek hasukat fogták a nevetéstől a látvány elképzelésekor. Milyen jó ötlet! – mondták. Egy fiúcska azonban nem nevetett, egy kisfiú, akit Jiszroél Méirnek hívtak.
Ő a szegény emberre gondolt, aki emiatt nem fog tudni dolgozni azon a reggelen, mert meg kell várnia, amíg a víz felolvad, és akinek a gyerekei talán aznap nem fognak tudni vacsorázni emiatt. Elszorult a szíve. Mit csinált? Éjjel kilopózott a kúthoz, nagy nehezen felemelte a vödröket, és visszaöntötte a vizet a kútba még mielőtt megfagyhatott volna.
Reggel a rosszmájú gyerekek mentek, hogy meglessék a vízhordót, de alaposan meglepődtek! Ki ürítette ki a vödröket? – kérdezték egymástól.
Másnap újra megpróbálták a csínytevést, és harmad nap is, de Jiszroél Méir újra és újra kilopózott titokban és kiöntötte a vizet. Végül a gyerekek megállapították, hogy az Örökkévaló biztos egy angyalt rendel oda, aki segít, és csodát tesz a szegény vízhordóval minden éjjel. És erről ő maga nem is tud.
Amit a gyerekek nem tudtak, az az angyal neve: Jiszroél Méir hakohen Kagan. Később Chofetz Chaimként lett ismert rabbi.
Chofetz Chaim (1838–1933) nevét leghíresebb könyvéről kapta, amely a beszéd közben követendő szabályokról szól, és egy híres zsoltármondatot idéz: „Ki az az ember, aki életet akar (chofetz cháim), szereti napjait, hogy jót láthasson? Őrizd a nyelvedet a rossztól és ajkaidat a csalfa beszédtől. Távozzál a rossztól, és tégy jót, keresd a békét és menj utána!” (Zsolt. 34:13–15.) Rabbi Chofetz Chaim valóban sokáig élt, 95 éves korában halt meg. Sírja Radinban található, Belorussziában.
Trendeli Alapítvány – A zsidó bölcsőde
www.trendeli.hu
