Tóra és tudomány

Chovát hátálmidim: Chászid útmutató az új generációnak

Alapkönyv arról, hogyan találd meg a saját utadat.

„Feküdj keresztbe az ágyadon, és tedd egy székre a lábadat! Amikor felébredsz reggel, rúgd ki rögtön a széket, és máris félig felkeltél!” – írja az első világháború után Rav Kalonimusz Kalman Sapira vagyis a Piaszecsner rebbe egyik klasszikus könyvében, a Chovát háTálmidimben, mely magyarul A tanulók kötelessége címet viselné, ha lenne fordítása. A Rebbe e műve elsősorban a fiatal generációhoz szól, kiknek problémáit minden bizonnyal egy gazdag, Varsótól 15 kilométerre lévő kisvárosban ismerhette meg. Lustaság, letargia, egoizmus, tettetett szerénység – ezeket látta a híres tanító mint generációja fő lelki betegségeit, és ezekre próbált megoldást keresni ebben az írásban. Vajon hol tartunk mi ezen a téren nyolc évtizeddel később?

Az írás ma valószínűleg aktuálisabb, mint valaha, még akkor is, ha a konkrét gyakorlati tanácsok már egy picit furcsának tűnhetnek a digitális nemzedéknek. A belső harc viszont, amelyet a Rebbe leír, változatlan maradt. Az embernek nagyon nehéz a zsidóságra koncentrálnia egy olyan korban, amikor rengeteg külső társadalmi elvárásnak kell megfelelni, melyeket egy javarészt szekuláris társadalom a modernitással egyeztet. Azokban az időkben, amikor még ahhoz is különleges erőt kell merítenünk, hogy kikeljünk az ágyból, fontos kezünkbe venni ezt a letisztult és kedves írást, mely mindenkinek segíthet, aki több zsidóságot próbál tanulni – jobban. Sohasem felejtem el, amikor Jeruzsálemben az egyik nyolcvan év körüli chászid rabbim látta nálam ezt a könyvet. Hirtelen félbeszakította az órát, majd a legszigorúbb arckifejezéssel és véresen komoly hangon azt mondta:

– Ezt együtt kéne tanulnunk.

Ekkor éreztem meg ennek a könyvnek az igazi súlyát. Nem csupán nekem volt fontos a Chovász HaTalmidim, akit a zsidóság húzott ki az egyetem–munka–kocsma koordinátákkal leírható háromszögből, hanem ennek a születéstől vallásos, megbecsült szófernek is, aki megjárta már a New York-i zsidóság berkeit, majd Izraelben települt le, ahol egy nagy család pátriárkájává vált. Itt értettem meg, hogy ma mindannyian hasonló problémákkal küzdünk, bárhonnan is jövünk. Teljesen mindegy, hogy strájmlit hordasz vagy baseballsapkát.

A zsidó fiatal, aki érdeklődik vallása iránt, könnyen egy látszólag anakronisztikus helyzetben találhatja magát. Ez az érzés nem segít sokat akkor, amikor a zsidóság meglehetősen kemény követelményeit kell teljesítenie, hiszen a nyugatias társadalom finoman szólva nem támogatja a tórai zsidóság által fontosnak vélt értékeket. Sőt, sok helyen ezekkel teljesen ellentétes tulajdonságokat lát dicséretesnek, az ifjú titán pedig a Rebbe által tárgyalt és fent már ismertetett tulajdonságok miatt hamar elveszik a két világ között. Ez nem kis érzelmi terhet jelent, és bár Rav Soloveitchik szerint ez a belső küzdelem a vallásos élet esszenciája, a megállapítás önmagában nem segít nekünk, mint ahogy ezt be is vallja A hit magányos embere című esszéjében.

Pontosan ebben a pillanatban dob mentőkötelet nekünk a Piaszecsner rebbe. Pontosan ekkor kell egy jámbor, autentikus, erőteljes, ámde megértő hangot hallanunk. Ne tévedjünk: a Rebbe oktatási filozófiája forradalmian hat, és könnyedén felveszi a versenyt a legmodernebb gondolatokkal is.

Makacsul ragaszkodik a tradícióhoz, de egyben érzé­ke­li az individualizmus újkori fontosságát is. Meg­ke­rül­hetetlen tényezőként kezeli, de nem ellene hangol, ha­nem vele dolgozik. Abban az időben, amikor a csatate­reken találkozott a friss haditechnológia és a régi európai arisz­tokrácia ideálja, a Rebbe hasonló háborút hirdet, bár a végkimenetelt tekintve a párhuzam teljesen téves. Míg az első világháború hihetetlen pusztítást hozott, Rav Sa­pi­ra sokaknak adott szárnyakat. Mégis a hagyomány, illetve az új problémák és megoldások találkozása rendkívül jellemző erre az időszakra – ez a húszas és harmincas évek korszelleme.

Amíg Magyarországon az iskolákat olyan jelenségek dominálták, mint a hetesek, jelentések, osztály vigyázz vagy a kislabdadobás (vajon miért volt szükségünk erre?), addig a Chovász HaTalmidim olyan ötleteket boncolgat, mint a személyiségfejlesztés, az önmegvalósítás, a mentális higiénia, reális elvárások saját magunktól vagy a prog­­resszív és személyre szabott oktatás5363.

Érdekes gondolat, hogy a Piaszecsner rebbe szerint még a legrosszabb emberi tulajdonságokból is előnyt lehet kovácsolni.

„Vegyünk például egy különösen makacs diákot. A tanárnak előre látnia kell, hogy ez a diák micsoda elkötelezettséggel fogja szolgálni az Örökkévalót, amikor felnő, elfogadja a Tórát, és magára veszi az Örökkévaló szolgálatát. Nem lesz egy kétes erkölcsű, tingli-tangli zsidó. Olyan lesz, mint ahogy a midrásban írva van: olyan erősen fog állni, mint egy fal. (Berésit Rábbá 39:3.) Ha egy tanár vagy egy diák látja, hogy egy gyerek hamar kijön a sodrából (az igaz, hogy éppen akkor a gyerek negatívan használja ezt a tulajdonságot, de) ez megindokolja azt, hogy úgy írjuk le ezt a gyereket, mint aki a velejéig romlott? […] Amikor végre sikerül ezt a gyereket kapcsolatba hozni a belső személyiségével azáltal, hogy közelebb hozzuk az Örökkévalóhoz, és megihletjük, hogy szívével és lelkével elkötelezett legyen iránta, a gyermek haragja átalakul. Minden olyan tettet, amelyet ez a gyermek megtesz az Örökkévaló szolgálatában, minden szó a Tórából és ima, amelyet kiejt a száján, tüzes szenvedéllyel fog égni.”

Ez a gondolatsor teljesen elkápráztatott, hiszen mindenki pontosan tudja, hogy mennyi rossz tulajdonsággal rendelkezik. Az, hogy ezeket át lehet alakítani olyan eszközökké, melyek a zsidóságban használhatók, hihetetlen újdonság volt a számomra. A Rebbe pedig tökéletesen harmonizálja ezt Salamon király egyik intelmével: „Tanítsd a gyermeket saját útja szerint, és akkor sem fog letérni róla, amikor megöregszik.”

A könyv alapszintű témaköre ne tévesszen meg senkit. A következő kapcsolódó könyv (melyet a Feldheim kiadó a Chovát háTálmidimmal együtt publikált) a Slosá Máámárim, egy pillanat alatt csap át a kabbala alapvetéseibe, már ha szabad egyáltalán ezeket így hívnunk. Mielőtt viszont ezeket tárgyalnánk, keljünk ki az ágyból, és tanuljunk egy picit!

Lariv001

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás