Terumá

Elrejtett igazság

Nem a külsőt kell megtévesztően naggyá tenni, a belső nagyság az igazi.

Szerző: Binjomin Zeév
Megjelent: Forrás – 2013. február-március

Szerző: Binjomin Zeév
Megjelent: Forrás – 2013. február-március

Hetiszakasz: Terumá

Értékeljük a ritka lehetőséget, hogy a mostani heti­szakasz szinte elejétől a végéig kizárólag a pusztai Hajlék, a Szentély építéséről szól. Minden egyes rész mérete fel van sorolva, és az, hogy melyik milyen nyersanyagokból áll össze. Úgy is megközelíthetjük ezt a szöveget, mint egy lapra szerelhető bútor összeszerelési útmutatóját, de ebben az esetben nem értenénk, hogy mit keres a Tórában, az örök időkre adott bölcsesség könyvében. A másik lehetséges megközelítés az, hogy a „Szentély” szót a „szentség” szóval helyettesíthetjük.

Az Örökkévaló a fizikai világot a szellemi világhoz hasonlóra formálta. Így nyújt nekünk lehetőséget arra, hogy a fizikai törvényeken keresztül a szellemieket is meg tudjuk érteni. A Szentély építésének szabályai is ilyen törvényeket, a „szentség” felépítésének törvényeit rejtik magukban, melyek csak arra várnak, hogy a figyelmes olvasó felfedezze őket. Egy ilyen rejtett üzenet a következő: a Szentély külső udvarának oszlopai ezüsttel vannak beborítva, ezüst horgokkal és réztalpakkal (27,17), míg a belső részben, a szentek szentjében az oszlopok arannyal voltak beborítva, arany horgokkal és ezüst talpakkal (26,32). Tehát kívül ezüst és réz az alapanyag, míg belül minden egy szinttel feljebb kerül: arany és ezüst.

Első látásra érthető, hogy miért: a Szentek Szentje, ahol a frigyláda, a kőtáblák és a tóratekercs van, nagyobb tiszteletet, díszt érdemel, mint a külső udvar, amely tulajdonképpen csupán az „előszobája” a sokkal szentebb belső helynek. Ugyanakkor mégiscsak elgondolkodtató a dolog: aki kívülről ránéz a Szentélyre, az nem látja azt az igazi értéket és ragyogást, amit a Szentély belső része rejt. Ez a felépítés kiválóan szimbolizálja a zsidó nép életét is: kívülről átlagos, szerény megjelenés mögött meghúzódó csendes érték.

„…miért ilyen rejtőzködő a zsidóság, ha tényleg
ekkora értékkel rendelkezik?”

Engem személy szerint mindig is elgondolkodtatott, hogy miért ilyen rejtőzködő a zsidóság, ha tényleg ekkora értékkel rendelkezik? Miért kell eltitkolni azt, ami jó? Annyi felesleges dolognak van a világon jó reklámja. Ez az egész teljesen megtévesztő. Muszáj ennek így lennie?

Rabbi Bentzion Shafier gyakran idéz egy találó hasonlatot a belső nagyságról. Egy építkezésen dolgozik egy nagydarab munkás, egy hatalmas toronydarut irányít egész álló nap. Egyik nap mondja neki egy barátja, nem vagy valami jó formában, miért nem mész le néha a konditerembe edzeni? Mire ő felnevet: én ne lennék jó formában? Tudod te, mit csinálok egész nap? Óriási, több tonnás acélrudakat teszek a helyükre! Mi értelme lenne lemennem a konditerembe? Hogy néhány kilós, pillekönnyű rudakat emelgessek?

A Szentély kívülről látható részei megfelelnek a külsőségeknek. A külső nagyságot építeni vonzó út, de tévút. Egyrészt ott vannak a fizikai külsőségek (vagyon, tisztelet, elegancia, modern eszközök), másrészt pedig a kívülről látható adottságok, minden, amiben az ember tehetséges. Ez utóbbiak megfelelnek a példában a toronydarunak, ami óriási erőt képvisel, de ez az erő nem a saját munkánk eredménye. Istentől kaptuk azért, hogy magunkat fejlesszük. Tehát megtehetjük, hogy a hangsúlyt a külsőségekre helyezzük, de akkor végül arra fogunk ébredni, hogy belülről üresek, gyengék vagyunk. Azt hittük, óriási teljesítményt viszünk véghez, közben pedig egy külsőségeiben kevésbé erős ember könnyedén legyűr minket.

Nem árt, ha megtanuljuk meglátni az igazságot, a valóságot a külsőségek mögött. A túlvilágot a zsidó hagyományban úgy is hívják, hogy olám háemet (az igazság világa). Ez a világ pedig olám, bizonyos magyarázat szerint a neelám (elrejtett) szóból. Mi rejtőzik a külsőségek mögött? Ezt szemlélteti Rabbi Jehosuá fiának álma, melyet élet és halál közötti állapotban látott. Erről a Talmud így számol be: „Egy feje tetejére állított világot láttam, a fentiek voltak lent és a lentiek voltak fent.” (Bává Bátrá 10b.) Mire apja így felelt: „Helyesen [az igazi világot] láttad.” Az igazság világában nem az van fent, aki ebben az elrejtett világban.

Rabbi Bentzion Shafier (TheShmuz.com) #58 előadása alapján


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás