Mutassunk példát életünkkel, szerezzünk megbecsülést a Tórának és a Teremtőnek.
Szerző: Rabbi Zelig Pliskin
Forrás: Aish.com
Fordította: G. Sz.
Megjelent: Forrás – 2010. július
Forrás: Aish.com
Fordította: G. Sz.
Megjelent: Forrás – 2010. július
Hetiszakasz: Váetchánán
A Talmud (Jomá 86a) erre a szakaszra hivatkozva megállapítja, hogy olyan módon kell viselkednünk, ami szeretetet vált ki a Világ Ura iránt. Tórát kell tanulnunk (az Örökkévalónak az életre vonatkozó útmutatásait), valamint szolgálnunk kell a tóratudósokat. Ez utóbbi talán furcsán hangzik a mai generáció számára, értelme a következő: ha bölcs és mintaértékű életet élő emberek közelségében vagyunk, ez segíthet saját életvezetésünk alakításában.
Legyünk becsületesek az üzleti életben és beszéljünk udvariasan másokkal. Így az emberek azt fogják mondani: „Szerencsés az az apa, aki Tórát tanított neki. Szerencsés a tanítója, aki Tórára oktatta őt. Nézd, milyen szépek a szokásai, mennyire helyénvalóak a cselekedetei e tóratanulónak.”
Ha azonban valaki bár Tórát tanul, támogatja a tóratudósokat, de nem becsületes az üzleti ügyeiben és nem beszél udvariasan másokkal, mit mondanak róla az emberek: „Milyen szomorú, hogy ez az ember Tórát tanult. Szegény apa, aki Tórát tanított neki. Szegény az a tanár, aki Tórára oktatta őt. Milyen erkölcstelenek a cselekedetei, milyen undorító a viselkedése e tóratanulónak.”
A tóratanulás célja, hogy tökéletesítsük magunkat és a világot. A világ tudja, hogy az Örökkévaló a Szináj hegyen átadta a Tórát a zsidó népnek. Ezért követik állandóan figyelemmel, hogy hogyan viselkedünk. Többet várnak tőlünk. Érdekes, hogy vannak olyan zsidók, akiknek ugyanez az elvárásuk az ortodox zsidókkal szemben, ugyanakkor magukat felmentik a becsületesség és udvariasság követelményei alól. Mi mindannyian egy csónakban evezünk. Úgy kell élnünk, hogy megbecsülést szerezzünk a Tórának és a Teremtőnek, ezáltal válik az Örökkévaló szerethetővé.