Történelem

Jó marhát kívánok!

Az a csodálatos héber nyelv, avagy mit rejt egy-egy szó, kifejezés

Szerző: Fináli Gábor
Megjelent: Forrás – 2013. december

Szerző: Fináli Gábor
Megjelent: Forrás – 2013. december

Az a csodálatos héber nyelv, avagy mit rejt egy-egy szó, kifejezés

„Ettél ma már?” Így hangzik az egyik leggyakoribb mandarin nyelvű üdvözlési forma. Ki gondolta volna, hogy amikor az ember héberül jó reggelt kíván a felebarátjának, akkor és azzal az emberiség egyik legnagyobb állati segítőjére tesz utalást. Ezúttal figyeljen minden hobbiállattartó, mert nem az ember „legjobb barátjáról” van szó, nem is a lóról, amelynek erejére a motorizáció előtt oly sok minden épült. Ennek az állatnak sokkal többel tartozunk, mint sima köszönettel. Fontosságához mérten illik, hogy az ő megemlítésével kezdjük az ember–ember közötti kommunikációt reggelenként. Mert mit köszönhetünk ezen teremtménynek, mellyel megajándékozott minket a Jó Teremtő? Átformálta az emberi társadalmat, mert az ereje nélkül alig elképzelhető a földművelés forradalma az emberi civilizáció hajnalán. Teje, húsa, bőre, csontja, mely többek között ruha és ragasztó alapanyagául szolgált, környezetet átformáló tartása szinte mindent átalakított az emberi élettérben.

Ő maga volt talán öt-hat millenniumon keresztül a legkeményebb valuta és a gazdagság legnagyobb mérőfoka. Nagyon is illik, hogy minden új napunk kezdetét, a reggeleket róla, az emberi nem legnagyobb négylábú támaszáról, a szarvasmarháról nevezzük el. „Jó marhát”, illetve „jó bikát” kíván a már éber héber, persze csak a modern korban, amióta a héber újra beszélt, élő nyelvvé vált, és ezen modern héber kifejezéssel/fordulattal köszönhetünk egymásnak.

A köszönés feltehetően az ókori Izraelben nem az európai mintára bevett „jó reggelt” volt, attól még a tény tény marad: „bét” „kuf” „rés” betűk alkotják, és azokból képezzük mind a szarvasmarha (B.áK.áR.), mind a reggel (B.oK.eR.) szavakat. Nemcsak a dolgos napok reggelei kapják a szarvasmarháról a nevüket, hanem huszonkét betűs ábécénk többi betűje is magában hordozza, rejti a marhatartás minden csínját-bínját.

Az óhéber Álef betű szó szerinti jelentése ökör, és láthatóan a betű formája is marhafejre emlékeztet. Ebből a kezdetből haladunk, az abc első betűjéből a félúton lévő, vizet jelölő és jelentő Mem betű érintésével egészen Táv-ig. Az utolsó betű alakja – ha az óhéber írásformát nézzük – X formára hasonlít, mely a szántásnál alkalmazott határvonalra emlékeztet, ezzel tájolta magát a földművelő gazda. Ez a három betű egy újabb szót ad nekünk, de ez legyen a következő szám témája.


vissza