Kérdezd a rabbit!

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

Tegyük fel,hogy nem kóser vegetáriánus/vegán étteremben ettünk (nincs tejtermék, se hal,se bor benne) mert nincs a közelben kóser étterem vagy nem volt időnk főzni.Ilyenkor lehet áldást mondani az ételre?

A Kicur Sulchán Áruch véleménye szerint, ha az ember valamilyen ízes orvosságot kell, hogy beszedjen, még akkor is, ha az nem kóser, áldást kell rá mondani. Ilyen lehet például egy jóizű szirup köhögés ellen, stb., amit orvos ír fel.

Ez nem összehasonlítható eset azzal, mikor valaki saját elhatározásából nem kóser ételt eszik. Ebbe beletartozik az is, ha az étel a rabbinikus előírásoknak nem felel. Ilyen esetben nem szabad áldást mondani (lásd Sulchán Áruch, Orách Chájim 196:1). Egy ilyen áldás elmondása azért tilos, mert olyan, mintha az illető az i-teni törvényeket nyíltan megcsúfolná (lásd Babilóniai Talmud, Szanhedrin traktátus 6b).

Az hogy egy nem kóser vegetáriánus/vegán étteremben készült ételek mennyire számítanak kósernek, vagy sem, nagyon sok mindentől függhet. Ahhoz, hogy valaki ilyen helyen étkezhessen, szükséges a témakört egy hozzáértő rabbival alaposan átbeszélni.

Télen ha már nincs időnk a munkából hazamenni gyertyát gyújtani a zsinagóga előtt,ha van módunk rá napközben lehet előtte gyertyát gyújtani?

A péntek esti gyertyákat alapvetően igyekszünk nem sokkal a gyartyagyújtás időpontja előtt meggyújtani, mert így felismerhető, hogy sábeszre gyújtjuk. Azonban ha szükséges, szabad meggyújtani a zsidó naptárakban megjelölt gyertyagyújtási időpont előtt egy és negyed „halachikus” órával (ez nem feltétlenül egyenlő 60 perccel, függ a nappalok hosszúságától) – ezt az időpontot nevezik  “plág háminchá”-nak (a részletesebb naptárakban megtalálható ez alatt a megnevezés alatt az adott dátumhoz tartozó pontos időpont). Ha valaki  a plág háminchá előtt gyújtott, az nem érvényes, később újra kell gyújtania áldással. A nagyobb probléma, hogy a sábeszi gyertyák célja, hogy péntek este fényt szolgáltassanak nekünk, elsősorban a péntek esti vacsora során. Tehát az nem jó, ha valaki úgy gyújt gyertyát, hogy nem tudja élvezni a fényét. Talán az lenne a legjobb megoldás a kérdésben említett esetben, ha megkérné azt, aki ott gyújt gyertyát, ahol később étkezni fog, hogy legyen a „küldöttje” és gyújtson helyette is gyertyát. Ha előre meg tudja szervezni, vegye meg a gyertyát még a megelőző napokban és odaadja neki. Vagy azt is lehet, hogy csak valami minimális összeggel beszáll a gyertyák költségébe. De ha ez nem történt meg, csak felhívja, hogy legyen szíves a gyújtásnál gondoljon őrá is, ez is jó megoldás. Ha ez valamiért nem kivitelezhető, viszont megteheti, hogy a munkahelyén gyújtja meg a gyertyákat és ott marad egy kicsit a sötétedés utánig hogy élvezhesse valamennyit a gyertya fényét – a háláchá szerint ez is rendben van.

Pontosan milyen sajt típusok minősülnek keménynek,és honnan lehet őket felismerni?

A kérdésben sok különböző vélemény létezik. Vannak, akik szerint az olyan sajtok minősülnek keménynek, melynek erjesztése több mint fél évig tartott. Vannak, akik szerint a rothasztott sajtok tartoznak ebbe a kategóriába. Egy harmadik vélemény szerint azok a sajtok, melynek a jellemzője valóban az, hogy kemény. Érdemes a helyi szokásokat figyelembe venni, illetve az adott közösség rabbijának álláspontját követni.

Hogyan szabad, lehet-e Kádist mondani olyan után, akinek nem tudjuk a héber nevét?

Alapvetően csak az fontos, hogy az ember be tudja azonosítani azt, akiért kádist mond. A nem héber név is az ember neve, még a háláchá szerint is (éppen ezért olyan fontos dokumentumokban, mint. pl a get, azaz a válólevél, a héber név mellett az illető összes használt neve, szerepel, beleértve a beceneveket is).

Ha Peszáchkor Izraelben vagyok ehetek-e kitnijotot? (hüvelyesek,kukorica,rizs, mák,kuszkusz stb).

A kérdés nagyon komplex. A rövid válasz: áskenázi zsidóknak szefárádi környezetben is tartaniuk kell magukat a kitnijot tilalmához. Az egyetlen könnyítés, hogy nem kell törődni azzal, ha egy étellel kitnijot kapcsolatba került, akár egy tányéron, vagy együtt főzve. Példának okáért, ha a húst és a rizst egy nagy tálon tálalják, nincs megtiltva a húsnak a fogyasztása, ebben az esetben csak arra kell vigyázni, hogy a rizsből ne kerüljön a tányérunkra

Melyik zsoltárokat szokták mondani ha egy beteg ember minél előbbi gyógyulásáért szeretnénk imádkozni?Melyik zsoltárokat szokták mondani ha egy beteg ember minél előbbi gyógyulásáért szeretnénk imádkozni?

A következő zsoltárok mindegyike megfelelő, ha az ember egy betegért akar imádkozni. Vannak, akik kifejezetten ezt a sorrendet javasolják, egymás után: 20, 6, 9, 13, 16, 17, 18, 22, 23, 28, 30, 31, 32, 33, 37, 38, 39, 41, 49, 55, 56, 69, 86, 88, 89, 90, 91, 102, 103, 104, 107, 116, 118, 142, 143, 148.

Vannak akik ezután a 119 zsoltár (mely 22 kisebb bekezdésből áll, az álef-bét betűinek sorrendjében) a beteg héber nevének betűi szerinti bekezdéseit olvassák.

Ezek mellett még ajánlott: 121. zsoltár, 130. zsoltár, az “Áchénu kol bét Jiszráél” kezdetű rövid ima (melyet az imakönyvben a hétköznap reggeli tóraolvasás után találhatunk meg), illetve tóraolvasásnál lehet kérni, hogy mondják el az ún. “Mi sebérách” imát a betegekért. Fontos megemlíteni, hogy a beteg héber nevénél nem az édesapa, hanem az édesanya nevét szokták hozzátenni, illetve nem tesznek a név mellé címeket (mint pl. lévi, kohén, ráv, stb.).

A jóga, akupunktúra, meridián,és csakrák, okkultizmusnak számítanak?

Nem feltétlenül.

A zsidóság talán legszigorúbb tilalma a bálványimádás, egyike a 3 olyan tilalomnak, melyet akár életünk árán sem szeghetünk meg (az emberölés és a házasságtörés tilalma mellett). A ma létező vallások közül valódi többistenhitet, bálványimádást már csak a távol-keleti vallások között találhatunk. A jóga szellemi alapja is egy ilyen bálványimádó vallás, azonban nagyon sokféle változatban megtalálhatjuk, ezért a jóga típusától, valamint az oktató személyétől erősen függ, hogy az zsidó ember számára megengedett-e. Ahhoz, hogy ténylegesen bálványt imádjuk, sok feltételnek kell teljesülnie, amik egy tipikus jógagyakorlatban nem fordulnak elő.

Két további tilalom kapcsolódhat a jógázáshoz. Az egyik a chukát gojim (népek szokásai), mely szerint ne hasonuljunk viselkedésünkben, szokásainkban a bálványimádó kultúrákéhoz (Mózes 3., 20:23). Ezzel kapcsolatban a szabály az, hogy ha az adott szokásnak van racionális célja, értelme, és nem sérti a zsidóság alapvető viselkedési normáit, akkor az nem számít chukát gojimnak, ezért megengedett (ld. Jore Deá 178:1).

A másik kapcsolódó tilalom a bálványnevek említésének tilalma (Mózes 2., 23:13). Bizonyos jógatípusokban előfordul a mantra, melyben a gyakorlat lényege éppen a bálvány nevének ismételt említése. Ez alapvetően tilos a zsidó ember számára, ezért válasszunk olyan kurzust, ahol csak testgyakorlatok vannak (ld. Jore Deá 147:1). Ezentúl, a jógagyakorlatokat jellemzően kísérhetik a szellemi háttérrel kapcsolatos magyarázatok. Ezért célszerű olyan oktatót keresni, aki magukra a gyakorlatokra koncentrál.

 

 

Mi az előimádkozó szerepe?

Eleinte az előimádkozó legfőbb szerepe az volt, hogy imájával mentesítse azokat, akik valamilyen okból képtelenek voltak önállóan imádkozni. Ezért az önállóan elmondott főimádság után az előimádkozó megismétli ugyanezt az imát. Mivel mára ez a szerepe az előimádkozónak megszűnt, felmerül a kérdés, hogy miért ismétli el az előimádkozó a főimádságot mind a mai napig. Joseph B. Soloveitchik rabbi szerint az előimádkozó a teljes közösség képviselőjeként járul Isten színe elé, hogy elmondja a közösség kollektív imáját, szemben a csendesen elmondott privát imával. Erre utalhat talán az előimádkozó héber neve is, sliách cibur, vagyis a közösség küldötte.
Voltak olyan előimádkozók is, akiket felhatalmazott rá a közösség, hogy az alkalomnak megfelelő, általa írt vallásos költeménnyel gazdagítsa az ünnepi imát. Ezek közül sok költemény a mai napig fennmaradt, és számos közösségben el is hangzanak ezek a pijutok.
Az egyik legfontosabb szerepe az előimádkozónak az, hogy összehangolja a közösséget, és a hagyományos és modern dallamok ötvözésével olyan hangulatot idézzen elő, amely lehetővé teszi azt, hogy a közösség tagjai átéljék az imához szükséges megfelelő lelki állapotot.