Lativ Kolel

Köszöntő – Forrás VI. évfolyam 1. szám

Megjelent: Forrás – 2014. október

Ros hásáná napján azt szoktuk kérni, hogy „legyen akaratod szerint, Örökkévaló Istenünk, hogy újíts számunkra egy jó és édes évet”. Vajon mit jelenthet az, hogy „újíts” számunkra? Mi az, hogy „új” év? Tudjuk, mit jelent az, hogy felújítunk egy lakást. Vagy hogy veszek egy új cipőt. Amit felújítok, az megváltozik az eredeti kiinduláshoz ké­pest. Ami új, az még nem volt. De milyen változás áll be egy új év­ben? Látszólag minden pontosan ugyanaz marad. Ugyanaz az em­ber maradok, ugyanabban a környezetben, ugyanazokat a te­vé­kenységeket végzem, mint eddig. Salamon király is megmondta: „én kol chádás táchát hásemes”, nincsen semmi új a nap alatt.

„Ha hallgatva hallgatni fogtok a parancsolataimra…” (5Mózes 11,13.) Úgy értelmezik Bölcseink ezt a kettős kifejezést, hogy „ha hallgatsz a régire, hallani fogod az újat”. (Szuká 46b.) Rási: ha hallgatsz a régire, átismételed azt, amit már tanultál, hallani fogod az újat, meg fogsz érteni új dolgokat a régiekből. Tehát Bölcseink szerint az újdonságot, csak a régin keresztül lehet elérni. Ez igazán meglepő állítás! Miért kéne nekem azért ismételgetnem olyan dolgokat, ame­lyeket már megtanultam, hátha észreveszek valamit, rájövök valamire, amit eddig még nem értettem, ahelyett hogy becsuknám azt, amit már tanultam, és elkezdenék valami teljesen újat tanulni, amiben egész biztosan csak újdonságokat fogok találni? Azt hiszem, hogy ugyan igazán zsidósan hangzik: „ha újat tanulsz, az igazából nem új, de ha a régit tanulod, akkor fogsz valami újat megérteni” – de amellett, hogy jól hangzik, jó lenne, ha valami értelme is lenne.

Az igazság, hogy amikor valami újat tanulok, az valójában nem új. Az ugyanaz, mint az előző, csak más ruhában. Más téma, más fo­gal­makkal. Egy új téma tanulása mennyiségi gyarapodás. Ha az újat is elolvastam, akkor van még egy témám, amelyet felszínesen tudok, ér­tek. Ha belegondolunk, hogy mi az, amit igazán élvezni szoktunk egy új könyv olvasásánál, akkor rájövünk, hogy azt, amikor valami ál­talunk már ismert fogalom, téma újszerű megfogalmazásával ta­lál­kozunk. Miért? Mert a már általam ismert fogalmat értettem meg mélyebben. Ez már minőségi gyarapodás. Ez már egy teljesen más vi­lág. Ez egy általam eddig nem ismert szint. Erre a szintre csak a régin ke­resztül lehet eljutni.

Az ember nem képes újdonság, szenzáció nélkül élni. Ez élteti. De muszáj megértenünk, hogy tényleg nincs semmi új a nap alatt. Per­sze az ember és a körülötte levő társadalom, világ látszólag rengeteget változott az elmúlt évezredekben. De ebben valójában nincs semmi új. Lé­nyegében ugyanaz, csak kicsit más formában. De ezt magunkban is érezhetjük. Az újdonság felfrissíti az embert. Ki az, aki egy óra face­bookozás után úgy kel fel a géptől, hogy azt érzi, szellemileg fel­fris­sült. Pedig másodpercenként áradtak felé az új és új információk. Mi­ért nem frissít? Mert ez csak a felszínes világ, amelyben mindig ugyan­az ismétlődik, más és más ruhában. Valódi újdonságérzet csak ab­ban van, ha az emberben magában megnyílik a megértésnek vagy egy cselekvésben a motiváció tisztaságának egy újabb szintje!

Az új év, az igazából régi. Semmi új nincs benne, ugyanaz, mint ta­valy. Pontosan emiatt van meg benne a valódi újdonság lehetősége.

Kérünk, Teremtő, újíts számunkra egy jó és édes évet!