Hanuka

Nyolc kérdéskör a nyolc napra

chanukai beszélgetések családnak, barátoknak, saját magunknak

Általános észrevétel, hogy a chanuka és a chinukh (oktatás) szavak közös gyökből erednek. Tulajdonképpen a chanukai történetek és halachák hatalmas lehetőségeket kínálnak oktatási célú beszélgetésekhez, akár otthon, akár az iskolában.

Minden egyes este oktatásra alkalmas pillanatok tömegét kínálja, ahogy a chanukia körül ülünk. A családi beszélgetések során olyan értékek kerülnek felszínre, amelyek gyakran háttérbe szorulnak a mindennapi rohanás során. A beszélgetésekhez nyújtunk most segítséget – amolyan gondolatébresztőt –, minden egyes estére külön témát kínálva, néhány elgondolkoztató, vitaindító kérdéssel.

Erőfeszítések

Miután a makkabeusok legyőzték a szír–görög seregeket,

és újraszentelték a Templomot, mindössze egy fiolányi olajat találtak, amely egy napra volt elég. Még több olaj előállítása legalább nyolc napot vett volna igénybe. Bár egy napi olaj nyilvánvalóan nem lett volna elég nyolc napra, a zsidók mégis meggyújtották a menórát. Megtették a legtöbbet, amit meg lehetett tenni ezen a ponton.

Belekezdtél-e valaha is olyan dologba, amelyről nem

gondoltad volna, hogy sikerülni fog?

Miért kell a lehető legtöbbet megtennünk akkor is, ha

biztosak vagyunk benne, hogy nem fog sikerülni, amit

elterveztünk?

Rabbi Tarfon azt szokta mondani: „nem a te felelőséged, hogy befejezd a munkát, de nem mentheted fel magad az alól sem, hogy elkezd” (Atyák tanításai 2:16).

Hogyan alkalmazható Rabbi Tarfon bölcsessége a

makkabeusokra?

Ha mi nem fejezzük be a munkát, ki fogja? (Ki fejezte

be a menóra gyújtásának „munkáját”?)

Csodák napjainkban

Chanukakor emlékezünk, és kifejezzük a hálánkat két csodáért is. Az olaj csodája – hogy egy napnyi olaj nyolc napig ég – a Teremtő cselekedete volt, hiszen felfüggesztette a természet törvényeit. A katonai győzelem csodája – egy maroknyi ember legyőz egy náluk sokkal hatalmasabb sereget – az előző csodával ellentétben a természet törvényein belül történt.

Tapasztalunk-e napjainkban is csodákat? Ha igen, ezek

a csodák természetfölöttiek vagy a természet törvényein belül vannak?

Izrael államának megalapítása csodának fogható fel?

Miért igen, és miért nem?

Tapasztaltál-e már a személyes életedben csodát? Ha

igen, mi volt az? Volt-e hálaérzés benned utána?

Kevesek sok ellen

A makkabeusok és a görög–szír sereg közötti háború nem más, mint annak illusztrálása, hogy néhány bátor és erős ember hogyan tud legyőzni egy sokkal nagyobb erőt a Teremtő segítségével.

Érezted-e valaha is, hogy minden ellened szól? Kihez

fordultál segítségért?

Milyen jellemzőjük okán győzhettek a makkabeusok a

görögök–szírek ellen?

Mikor sikerült túljutnod sikeresen valamilyen kihíváson?

Hogyan csináltad? Milyen érzés volt utána?

Chanuka mint a fejlődés modellje

A Gemárá elbeszéli Hillel és Sámáj vitáját a chanukai lángok helyes sorrendjéről. Sámáj szerint nyolc lánggal kell kezdeni az első napon, és minden egyes napon eggyel kevesebbet kell gyújtani. Hillel szerint egy lánggal kell kezdeni, és minden este eggyel több gyertyát kell gyújtani. Az ok, amit Hillel ad, az, hogy mindig emelkedni kell a szentségben.

Miért ne kezdjünk nyolc gyertyával már az első napon?

Mi lett volna az üzenet, ha nyolc gyertyával kezdünk, és

minden nap csökkentjük a gyertyák számát?

Mit jelent az, hogy „emelkedni a szentségben”, és hogyan

kell ezt a mindennapokban csinálni?

Hogyan lehet modell a személyes fejlődésre az a mód,

ahogy a chanukiát gyújtjuk?

Ellenállni a társadalmi nyomásnak: hogyan tudtak a makkabeusok mások maradni

A szír–görög szövetség el akarta pusztítani a zsidókat azáltal, hogy betiltották a zsidó vallási gyakorlatokat. Sok zsidó asszimilálódott a görög kultúrába, teljesen beleolvadva a többségi társadalomba. A makkabeusok ellenálltak a beolvadásra irányuló hatalmas nyomásnak, és fenntartották a zsidó gyakorlatot – büszkén!

Amikor úgy tűnik, hogy mindenki a helytelen dolgot teszi, honnan tudod, hogy mi a helyes?

Miért vannak, akik arra bátorítanak minket, hogy azt

tegyük, amiről tudjuk, hogy helytelen?

Hogyan lehet felkészülni arra, hogy megfelelő választ

adjunk a társadalmi nyomásra?

A csoda hirdetése: „láttatni magadat”

A Rambam azt tanítja könyvének Hilchot Chanuka című részében, hogy a chanukiát az ablakban vagy az ajtóban kell gyújtani, mivel az a célja a micvának, hogy hirdesse a csodát.

Milyen helyzetekben szeretnénk felhívni magunkra a

figyelmet? Mikor nem?

Melyek azok a dolgok, amelyekre helyes felhívni a

figyelmet? Mely dolgokat kell magunknak meg­tartanunk?

Érezted-e valaha is, hogy nem szívesen mutatod a

zsidóságodat?

Érezted-e valaha is, hogy az a helyes, ha büszkén vállalod

a zsidóságodat? Mi volt ez a szituáció?

Ajándékok

Újabban az ajándékok adása és kapása bevett szokás lett sok családnál chanukakor. Ez a szokás sokszor örömforrás, de sokszor inkább szomorúsághoz vezet, vagy egyenesen mohósághoz.

Miért adunk / adjunk ajándékot chanukakor? Miért ne?

Összhangba lehet-e hozni az ajándékokat a chanuka

spirituális üzenetével?

Ha a közösségednek kellene ajándékot adni, mi lenne az?

Élvezni a pillanatot

A halacha megtiltja, hogy használjuk a chanukia fényét. Így nem lehet használni például olvasásra, munkánk elvégzésére vagy mosogatásra. Egy dolgot lehet csinálni: élvezni a fényt. Széles körben elterjedt szokás, hogy legalább az első fél órában nem dolgozunk, amikor a chanukia fényei égnek.

Találunk-e elég időt, hogy megálljunk, és élvezzük a pillanatot? Nem tesszük-e magunkat túl elfoglalttá?

Mindennek kell legyen-e valamilyen haszna, vagy

vannak-e dolgok, amik azért vannak, hogy értékeljük őket?

Jó beszélgetést!

forrás • Chanuka To-Go 5777 (YU)
fordítás és szerkesztés • E. G.