Városok

Nyüzsgő metropolisz, virágzó zsidó élet Észak-Európában

Hitélet és fejlett szociális intézményrendszer Amszterdamban.

mszterdam 1813 óta Hollandia fővárosa. A városban található csatornarendszereknek és a hangulatnak köszönhetően Észak Velencéjének is szokták nevezni. A holland királynő, a parlament és a kormány székhelye azon­ban Hága. Amszterdam igazi multikulturális metropolisz. Rengeteg bevándorló él hosszabb vagy rövidebb ideje ebben a térségben. A bevándorlók sorából a zsidóság sem hiányzik.

Amszterdam 370 éve folyamatosan rendelkezik zsidó közösséggel, egyben a holland zsidó közösség központ­ja is. Érdekesség, hogy a helyi izraeliták „mokum”-nak, azaz helynek nevezték el a nagyvárost. Az 1940-es évekre 80 000 főre duzzadt az amszterdami zsidó közösség lé­lekszáma, mely a holokauszt történései által 80%-al csök­kent. Jelenleg körülbelül 15 ezer aktív tagja van a hol­land főváros izraelita hitközségének.

Az első zsidók a XV. század végén, a 16. század elején telepedtek le Hollandiában. Ők főleg szefárdok voltak, akik a spanyol és portugál kiűzetéskor gondolták úgy, hogy ebben a nyugat-európai régióban békés otthonra lel­hetnek, ahol gyakorolhatják vallásukat. Már ekkoriban, kis létszámuk ellenére, jelentős befolyá­ssal voltak Hollandia életére. 1593-ban szü­letett csak olyan törvény, mely engedé­lyezte letelepedésüket Amszterdamban. Ek­ko­ri­ban főleg kereskedelemmel foglalkoztak. Ezen időszakban a holland gazdaság folya­matosan bővült, főleg Amszterdam rendel­ke­zett kiugró teljesítménnyel, ahonnan és ahova behozták áruikat a zsidó kereskedők. Ekkor kezdődött el a Marokkóval és Levantéval való kereskedelem kialakítása. A Spanyolországtól és a Hét Egyesült Pro­vinciától való függetlenedés (1581) után a zsidók már nyíltan gyakorolhatták vallásukat. Az 1610-es években 3 egyházközösséggé tagozódott a zsidóság, melyeket a szefárd hitközség egyesített 1639-ben.

Zsidók a zsinagógában, Rembrandt Harmensz van Rijn, 1648, forrás: Wikipedia

Zsidók a zsinagógában, Rembrandt Harmensz van Rijn, 1648, forrás: Wikipedia

Az első askenáz zsidók Lengyelországból menekültek Amszterdamba, a harmincéves háború idején. A XVII. szá­zad végére közel háromszor annyian lettek, mint a szefárdok. A legtöbb askenáz bevándorló szegény volt, ellentétben a viszonylag jómódú szefárdokkal. Csak Am­szter­damba engedték be őket, mert az itteni szefárd közösség ígéretet tett támogatásukra, annak ellenére, hogy mennyire eltérő kulturális és vallási nézeteket vallottak. Az askenázok jiddisül, a szefárdok portugálul kommu­nikáltak. Csak 1671-ben avatta fel első zsinagógáját az as­kenáz közösség, a Nagyzsinagógát, pont szemben a szefárd Esnoga templommal. Ezen időszakban három másik zsinagóga is épült. A XVIII. század végére az amszterdami askenáz közösség már 20 000 tagot tud­hatott magáénak, ekkor is főleg csak jiddisül beszéltek, de ezen a jiddisen már érezhető volt a holland hatás. Azon­ban a jiddis is hatott a holland nyelvre, számos jiddis eredetű szó került át a hollandba.

Az askenáz és a szefárd közösség a mai napig egyedülál­ló­an szoros kapcsolatban él egymással. Bár a hagyományaik eltérők, és általában vastag határvonal választja el a két közösséget egymástól, valószínűleg a földrajzi közelségnek köszönhetően olyan kulturális átfedések alakultak ki, mint sehol máshol a nagyvilágban. Ebből adódóan olyan magas számú átházasodás történt a két közösség között, mint sehol másutt.

A nácik kegyetlensége Hollandia zsidó lakosságát sem kí­mélte. Az ország izraelita lakosságának 80 %-a halt meg a vészkorszak alatt. A kanadai hadsereg 1945 tavaszán szabadította fel Amszterdamot.

Chéder

Cheider11964-ben Adje Cohen zsidó tudományokat kezdett el ok­tatni a lakásán, az első évben öt diákja volt. Kez­de­mé­nyezése jesivává nőtte ki magát, mely a bölcsödétől egészen az érettségiig oktatást biztosít a diákoknak. Ha ez az iskola nem jött volna létre, akkor sok ortodox család hagyta volna el Hollandiát. Az ortodox vallási nézeteknek megfelelően az iskolában a lányok és a fiúk külön tanulnak. 1993-ban már 230 tanulója és 60 dolgozója volt a chédernek. Az iskola a magas létszámnak köszönhetően új épületbe költözött a Zeeland utcába. A megnyitóünnepségen olyan magas presztízsű személyek vettek részt, mint Margit hercegnő.

Élet a XXI. században

Jelenleg körülbelül 15 000 zsidó él a nagyvárosban, főleg Buitenveldertben, a város keleti felén, és az Amstel folyó szomszédságában. Több kóser étterem, két pékség, zsidó-izraeli boltok, pizzéria és kóser boltok találhatók a környéken.

Amennyiben a zsidó kultúra iránt is fogékonyak vagyunk, Amszterdamban jó helyen járunk. A helyi zsidóság történetével a Zsidó Történeti Múzeumban ismerkedhetünk meg. Évente rendeznek a városban Nemzetközi Zsidó Zenei Fesztivált, illetve Zsidó Filmfesztivált is.

 Zsidó Történeti Múzeum

Zsidó Történeti Múzeum

A Nieuw Israelitisch Weekblad a legrégebbi ma is működő zsidó hetilap Hollandiában, 6000-es példányszámmal. Országos és nemzetközi, zsidósággal kapcsolatos híreket olvashatunk ebben az újságban. Ezenkívül még 4 zsidó témájú lap jelenik meg valamilyen rendszerességgel. Számos honlap is azt a célt szolgálja, hogy a holland zsidókat informálja a helyi hírekről, eseményekről, közösségről.

Amszterdam zsidónegyede

Amszterdam zsidónegyede

Hollandiában jelenleg két zsidó idősotthon működik. Amszterdamban két helyen található a Beit Shalom Ház, melynek összesen 350 idős lakója van. Hágában pedig 50 fő él egy ehhez hasonló intézményben. Ezen házak ortodox elven szerveződtek, kóser ételt szolgálnak fel a bentlakóknak, saját zsinagógájuk van.

Nyugat-Európában egyedülálló módon Amszterdam egyik kórháza, az Amstelland zsidó szárnnyal is rendelkezik. A kórházban a betegeket az ortodox vallási előírásoknak megfelelően kezelik, a klinikán csak és kizárólag kóser ételt tálalnak. A szárny 1978-ban jött létre.

A Sinai központ egy zsidó pszichiátriai kórház Amsz­terdamban. Ez jelenleg az egyetlen ilyen jellegű intézmény Európában. Eredetileg mentális problémával küzdő holokauszt-túlélőkkel foglalkoztak csak a kórházban, manapság már nem zsidók is ellátásban részesülnek.

Kóser szálloda is működik a városban, tehát az ortodox turisták is könnyedén el tudnak ide látogatni.

Titkos rejtekhely Amszterdamban –

Anne Frank és naplója

Szobor Anne Frankról

Szobor Anne Frankról

A naplójáról híressé vált zsidó lány, Anne Frank 1929. június 12-én született Frankfurtban. Anne édesapja, Otto Frank 1933-ban döntött úgy, hogy a náci Németországból átköltöznek Amszterdamba. A családfő a holland fővárosban igazgatói állást kapott egy gyárban. A család egészen 1939-ig nyugodt körülmények között élt, sokáig abban bíztak, hogy Hollandia kimarad a háborúból, azonban a német hadsereg 1940. május 10-én lerohanta az országot. Még ebben az évben elkezdték a holland zsidók nyilvántartásba vételét. 1941-től Hollandiában is sárga csillagot kellett viselniük a zsidóknak, az izraelita gyerekek csak a számukra kijelölt iskolákban tanulhattak. Anne és nővére, Margot, a zsidó líceumba került. Anne 1942-ben, 13. születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. Néhány héttel később Margot behívót kapott az SS-től. Otto Frank ekkor döntött úgy, hogy a már korábban kialakított rejtekhelyre költöznek, egy prinsengrachti irodaépületbe. 1942. július 6-tól több mint két éven keresztül éltek itt, a világtól elzárva. A Frank családhoz később két másik család is odaköltözött, Otto Frank beosztottjai látták el a bujkálókat élelemmel, olvasnivalóval, ruhával. 1944 márciusában Anne egy angol rádióműsorban arra lett figyelmes, hogy a háború után minden olyan naplót, mely ez idő alatt keletkezett, összegyűjtenek. Ekkor határozta el, átdolgozza írásait, melyeket a háború után kiadásra szán. 1944. augusztus elsején írta utolsó naplóbejegyzését a fiatal zsidó lány, augusztus 4-én ugyanis a rejtekhely lakóit letartóztatták. Augusztus 8-án érkeztek Frankék és a másik két család a westerborki tranzittáborba, ahonnan szeptember 4-én szállították tovább őket Auschwitzba. 1944 októberében Bergen-Belsenbe vitték a Frank lányokat, anyjukkal együtt. Sajnálatos módon itt tífuszosak lettek, melybe mindnyájan belehaltak. A családból csak Otto maradt életben, aki a felszabadulás után 4 hónappal kerül vissza

A ház, ahol Anne Frank rejtőzködött

A ház, ahol Anne Frank rejtőzködött

Amszterdamba. 1947-ben sikerült kiadót találnia, 1500 példányban nyomtatták ki Anne naplóját, melynek a címe Het Achterhuis, A titkos rejtekhely volt (Magyarul A hátsó traktus címen jelent meg). 1955-ben az USA-ban színpadra vitték a naplót, óriási sikere után egészestés filmet is készítettek belőle. A titkos rejtekhelyet 1960-ban nyitották meg a közönség előtt.

Miklós Dóri