Tóra és tudomány

Összegyűjteni a szikrákat avagy hogyan kapcsolódik a tudomány a Tórához?

Vallás és tudomány kéz a kézben.

Szerző: Binjomin Zeév
Megjelent: Forrás – 2013. december

Szerző: Binjomin Zeév
Megjelent: Forrás – 2013. december

Vallás és tudomány kéz a kézben.

Életünk legfőbb alkotóeleme a víz. Ennek híján aligha létezhetnénk. Mi teszi lehetővé, hogy hozzájussunk a számunkra szükséges vízmennyiséghez?

A Föld felszínének 71%-át víz borítja. Ám meglepő módon ennek csupán töredékéhez, mindössze 1-2 %-ához tudunk hozzáférni, mivel a maradék az óceánokban és a jéghegyekben található, emberi fogyasztásra alkalmatlan formában. Eközben a hatalmas, gyakran nagyvárosokba zsúfolt lakosság óriási mennyiségű vizet emészt fel nap mint nap. Gondoljunk csak bele, mekkora logisztikai feladatot jelentene ilyen mennyiségű tisztított vizet szállítani a Föld egyik végétől a másikig!

Gondoljunk csak bele, mekkora logisztikai feladatot jelentene ilyen mennyiségű tisztított vizet szállítani a Föld egyik végétől a másikig!

 

Az óceánok vizét kellene először megtisztítani, így desztillált vízhez jutnánk, amely azonban még nem tartalmazza a szükséges ásványi anyagokat. Ezután a Föld minden részére el kellene juttatnunk a vizet. Még a XXI. század magasan fejlett technológiája is alkalmatlannak bizonyulna erre a feladatra.

Hogy mégis itt vagyunk, annak az az oka, hogy a szükséges vizet szinte fogyasztásra kész állapotban találhatjuk meg a kutakban, a földfelszín alatti vízlelőhelyeken. Ezek a kutak csodálatos módon nem ürülnek ki, állandó utánpótláshoz jutnak. Hogyan kerülnek oda? A felhőkből. Az általunk is felhasznált víz óriási tömegekben érkezik eső formájában, így kerül a földbe, és halad végig a csatornarendszereken. Az ehhez szükséges energia előállítására mi aligha lennénk képesek, de aggodalomra semmi ok: a Nap állandóan süti a Földet, párologtatja a vizet, amely a felhőkben, éppen alkalmas magasságban kicsapódik, és a szél eljuttatja hozzánk, mindezt ingyen és bérmentve.

Mint azt a fenti példa is ékesen illusztrálja, a tudomány tanulmányozása elsőrendű eszköze lehet az Örökkévaló iránt érzett hálánk erősítésének. Ahogy Rámbám írja: „Amikor az ember elmélyül az Ő csodálatos és nagy cselekedeteiben és teremtményeiben, és meglátja azokban az Ő bölcsességét, amelynek nincsen mértéke és határa, egyből megszereti Őt, és dicséri, dicsőíti, és nagy vágyakozással vágyakozik megismerni a Nagy Istent.” (Hilchot jeszodé háTorá 2:2.)

Tudomány és vallás viszonyát elvileg háromféle módon jellemezhetjük. Vagy ellentmondanak egymásnak, vagy erősítik-kiegészítik egymást, vagy függetlenek egymástól. A történelemben hosszú ideig az első megközelítés volt az uralkodó. Az egyház súlyos szankciókat alkalmazott a szabadon gondolkodó, merész újítókkal szemben. Később, amikor a vallási hatalom meggyengült, a vallásos álláspont automatikusan védekező pozícióba került. Ez az apologetika korszaka, amikor a legnagyobb elérhető eredmény az, ha egy tudós elismeri a vallásos álláspont létjogosultságát: „azért nincs ellentét tudomány és vallás között, mert a kettő két különböző síkon létezik”. (Stephen Jay Gould: Rocks of Ages, 1999.) Ezzel szemben manapság a szintézis korszakát éljük. Újra feltesszük a régi kérdéseket: miért ne szólhatna a tudomány a valláshoz, és viszont? Mindkettőt a megismerésvágy hajtja. Mi történt a tudományban az elmúlt évtizedekben? Az ELTE Fizika Doktori Iskola doktorandusz hallgatójaként lehetőségem nyílt egy több évtizedre visszamenőleges tudományos hivatkozási hálózatot elemezni. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy az utóbbi időben példa nélküli tudásrobbanást éltünk meg. Régen az egyetem és a kutatás a szellemi elit kiváltsága volt. Mára ez ipari méreteket öltött: tömegével kutatnak az egyetemeken. Mind a fizika, mind a biológia területén tehetséges agyak millióira van szükség ahhoz, hogy megértsük a minket körülvevő világ pontos részleteit. Ezelőtt száz évvel mindez elképzelhetetlen lett volna. A tudományos világ azt gondolta, még egy pár nyitott kérdés maradt, azokat még megoldjuk, azzal befejeztük a világ megismerését.

Egy egyszerű világkép helyébe került egy bonyolult, szövevényes, összehangoltan működő szerkezet, milliónyi tökéletes részlettel. Ahogy Rámchál írja, a világ összetettségén, bonyolultságán lehet látni a Teremtő kezének nyomát.

manapság a szintézis korszakát éljük

 

Megjelentek a nagy adatsorok, amelyeken lassan-lassan láthatóvá válik, hogy a sok kis részlet hogyan áll össze egy nagy egésszé. „A YouTube-ra több mint egyórányi videót töltünk fel másodpercenként, csak a Facebookon több mint milliárd like és bejegyzés rögzül – naponta.” (Dessewffy Tibor: Big Data. Népszabadság, 2013. 06. 19.)

Ezeket az adatsorokat elemezve a tudomány művelése szent szolgálattá válik. Ezeken az eszközökön keresztül olyan benyomást szerezhetünk az Örökkévaló vezetéséről, amilyet eddig nem. Ahogyan a próféta mondja: „Keressétek az Örökkévalót, amikor megtalálható.” (Jesájá 55:6.)

Nemcsak a tudományos kutatás van pozitív hatással a vallásos felfedezésre, hanem fordítva is. A Tóra szavai perspektívába helyezik a tudományban látottakat. Bölcseink hosszú időre borítékban lepecsételt megállapításai értelmet nyernek a tudományos eredmények fényében. Nincs tudományos kutatás elkötelezett tudásvágy és lelkesedés nélkül. Ez a lelkesedés új erőre kap, ha tudom azt, hogy fontos, amit csinálok, jelentősége van a Tóra szempontjából is.

„Ki a bölcs? Aki minden embertől tanul.” (Pirké Ávot 4:1.) Hagyományunk a bölcsesség mibenlétét – a megszokottól eltérően – nem megszerzett tudásmennyiségben, nem ta­nu­­­lási képességben, de még csak nem is helyes vi­lág­­­­né­zet­ben látja, hanem éppen a nyitottságban. A haszidizmus hí­res tanítása szerint a világ minden sarka tele van „szent szik­rákkal”, melyeket a mi feladatunk összegyűjteni és felemelni. A nyitottság lehetővé teszi, hogy a szentség szik­ráit találhassuk meg egy hosszú ideig ellenségesnek bizonyuló területen, a tudomány területén is. Aki a Smában mindennap vallja és hirdeti az Örökkévaló egységét, az nem élhet olyan tudatban, hogy a vallás és a tudomány világa két külön világ.

Felhasznált előadások:

Rabbi Dovid Gottlieb: How To Answer a Skeptic, Part 12 (TorahAnytime.com)
Rabbi Bentzion Shafier:TheShmuz.com, #160

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás