Interjú

Új év, új tanrend

Színes, izgalmas programok a Lativ Kolelben!

Szeptemberben a Lativban is újraindul az élet. Egyik elő­­­­­­a­dónkat, Domán Sijét kérdeztem az idei tanév új­­don­­­­ságairól.

Idén ősszel is elindul a Lativ tanulmányi programja. Kiket vár a Lativ, hogy jelentkezzenek?

A Lativ Kolel egy olyan szervezet Budapesten, amelyet azzal a céllal hozott létre Ráv Keleti már közel 7 évvel ezelőtt, hogy azok a zsidó fiatalok, akik úgy nőttek fel, hogy nem kapták meg a saját hagyományainkkal való megismer­kedés lehetőségét, legalább a mi előadásainkon és a többi programunkon keresztül betekintést nyerhesse­nek abba a zsidóságba, amelyet autentikusnak tartunk.

A programjaink éppen ezért nyitottak, és az esetek legnagyobb részében ingyenesek. Mégis fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban 18 és 35 év közötti fiatalokat várunk, olyanokat, akik tanulni szeretnének, és akiket hajt valamiféle kíváncsiság az élet fontos kérdései iránt. Természetesen nem előfeltétel, hogy valaki vallásos legyen, vagy az akarjon lenni. Ami egyedül fontos, hogy nyitott legyen és érdeklődő. Hiszen nem kell egyetértenie azzal, ami itt, az órákon elhangzik, elég, ha nyitott marad akár olyasmire is, ami esetleg különbözik attól, amit a környezetében megismert.

Mire várhat az az érdeklődő, aki úgy dönt, hogy kopogtat a Lativ Kolel ajtaján? Mit kaphat, aki ide belép?

A legfontosabb az oktatás. Akár egyéni igényekhez igazodóan is, ugyanis igyekszünk azok kívánságait is kielégíteni, akik az általunk meghirdetett hétfő és szerda esti időpontban valamiért nem tudnak „leülni az iskolapadba”. Másodsorban változatos programokkal várjuk: ünnepi étkezésekkel, együtt töltött hétvégékkel, sábátonokkal és izgalmas külföldi utakkal. Végezetül biztos vagyok abban, hogy minden új érkező minőségi és jó társaságot találhat itt, amelynek a részese lehet, és amelyet maga is építhet tovább.

Hogyan változott az elmúlt évihez képest a tanulmányi program? Vagy minden maradt a régiben?

Az alap továbbra is a hétfő és a szerda esti tanulás. A többi ezután következhet, a felmerülő igények szerint. Az előző években további két estén szerveztünk órákat, illetve ehhez társult az egész napos tanulmányi programunk is, tíz hónapon keresztül. Ez utóbbi idén ősszel valamelyest változni fog, ugyanis ezután az intenzív tanulásra délutánonként 3-tól 8 óráig, 5 órás időtartamban nyílik lehetőség, de ennek a struktúrája még kialakulóban van, csak az ünnepek után fog végső formát ölteni.

A szokásos hétfő-szerdai tanulás során az első két őszi hónapot bevezetésnek szánjuk. Erre nagyrészt az ünnepek miatt van szükség, hiszen több óránk is elmarad majd a jeles napok alkalmával. A bevezető szakasz a tavaly kidolgozott, úgynevezett alapprogramra épül, amelynek egyik pillérét a héber olvasás, a másikat az alapfogalmak megismerése adja. Ennek keretében a hallgatóink megismerik a zsidó évkört, az ünnepeinket és a hagyományunk kiemelkedő szereplőit. Képesek lesznek eligazodni a zsidó irodalom szerteágazó világában, tehát különbséget tudnak majd tenni mondjuk a Talmud, a Midrás és a Misna között. Az alapprogramba megpróbáltuk mindazt belesűríteni, amiről úgy gondoltuk, hogy egyrészt fontos tudni, másrészt segíti a későbbi előadások megértését. Amíg tavaly ezt kicsit komolytalanul, egyfajta házi feladatként igyekeztük bevezetni, addig idén már az első két hónap meghatározó részévé tettük. Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik rendszeresen idejárnak, tanuljanak meg már az első hónapokban elfogadhatóan olvasni, majd legyen lehetőségük gyakorolni a tudásukat a tanév hátralevő részében.

A bevezető szakasz végeztével, novemberben indul el az a program, amelynek a felépítését tavaly állítottuk össze. Ez szintén két részből épül fel: a tematikus részben 8 témát dolgozunk ki, minden hónapban egy-egy újabb órán kibontva a tananyagot, illetve amint tavaly, úgy idén is lesznek szövegtanulásra épülő foglalkozásaink, mert a meggyőződésünk szerint ezen az úton haladva lehet a legrövidebb idő alatt a legtöbbet fejlődni. Az oktatás célja – legalábbis hosszú távon – tehát az, hogy mindenki eljuthasson oda, hogy a zsidó irodalom bármelyik művét biztonsággal tudja forgatni, eredetiben megérteni. Ehhez azonban nemcsak a nyelvet kell ismernie, hanem a szövegelemzés módszereit is, hiszen csak így válhat reális lehetőséggé, hogy az adott tartalmakat egyre mélyebben kibontva, már a tanuló maga is alkalmas legyen saját értelmezési keret felállítására. Az így születő egyéni értelmezés a figyelmes tanuló személyiségén átszűrődve már az ő saját Tórája lesz.

A másik újítás, amit ősztől be szeretnénk vezetni, hogy a szövegtanulási órákhoz kapcsolódva a diákok hétről hétre készüljenek egy kis házi feladattal. Ez persze nem jelent többet, mint az oktató által megjelölt 4-5 szó megtanulását a következő órára. Ez nem túl megterhelő annak sem, aki a Lativ mellett egyetemi órákra jár, 8 órában dolgozik, vagy bármilyen más elfoglaltsága van. Ha valaki minden héten megtanul 5 szót, annak alig 9 hónap alatt máris 180 szóval gyarapodott a tudása. Ekkora szókincs már jelentős változást jelent a kiindulóponthoz képest, hiszen ezt használva nem maradnak ismeretlenek többé az alapszövegek, illetve az imák tartalommal való megtöltése is jóval könnyebbé válik.

A tematikus rész összeállítása maradt a régiben?

Már a tanrend tematikájának tavalyi összeállításakor felmerült, hogy jó lenne látni, miként lehet az akkor kitalált 8 alapvető témát folytatni a következő évben, években. Úgy határoztunk, hogy idén elindulunk a rész­letek megvilágítása felé. Lesznek olyan tárgyak, ame­lyeket az idei évben más előadó fog kidolgozni. Ezzel a valamelyest már ismert témakörök teljesen új megvilágításba kerülhetnek. Mindemellett lesznek olyan témáink is, amelyek a régebbi tanulóink számára is az újdonság erejével hatnak majd. Ezért talán érdemes sorra venni a mostani tanévre tervezett témáinkat!

Ráv Keleti zsidó etikát fog tanítani idén, a mu­szár irodalom egyik alapművén, Luzzatto rabbi XVIII. században született örökérvényű munkáján, a Meszilát Jesárim tárgyalásán keresztül. A könyv alapját egy talmudi mondás, Pinchász ben Jáír rabbi bölcsessége képezi, aki tíz tulajdonságot megjelölve tízlépcsős létrát épített fel, amelyen a tudatos cselekvés megtervezésétől indulva a teljes tisztaságig, jámborságig és még ezeknél is magasabb szintekre juthatunk el. Ráv Keleti, aki világszinten is azok között van, aki egy ilyen könyvet valódi mélységében képes értelmezni, fogja ezt a tíz lépcsőt sorra venni a tanév során. Fináli Gábor a zsinagógai mindennapokat bemutató tavalyi sorozatát folytatva ezúttal „Kedvenc imáink” címmel az imákat mutatja be, azaz a hátterüket is megvilágítva merül majd el rendkívüli mélységeikben. Ezeknek az óráknak gyakorlati oldala is lesz, ahol a szövegek olvasásával és gyakorlásával a tanulók szépen lassan valóban magukévá tehetik az imarendünk egyes elemeit. Hegedűs Pál Fritz Zsuzsa tavalyi témáját más perspektívából szemlélve, az egyén és a közösség dinamikus viszonyrendszeréről, valamint a közösség fenntartásának, építésének hagyományos módszereiről fog beszélni óráról órára. Ez nagyon érdekes témának ígérkezik, hiszen előbb-utóbb jó lenne elérni, hogy a budapesti zsidó közösség is a saját lábára álljon, és a saját erőforrásaira építve tudja szervezni az életét! Szántó-Várnagy Binjomin Zeév kulturális kalauzában átfogó betekintést enged egy hagyományőrző zsidó ember életébe, a mindennapok teendőitől kezdve az ünnepi szokások gyakorlásán át, az üzleti élet szabályainak tárgyalásán keresztül, nagyjából minden olyan terület terítékre kerül, amelyben megnyilvánul a hagyományos életforma. Büchler Tamást, aki már tavaly is nagysikerű előadásokat tartott nálunk, sikerült rávennünk arra, hogy egy teljes sorozat keretében mutassa be számunkra a mai Izrael színes kulturális és szociális életét, környezetvédelmi erőfeszítéseit, kisebbségpolitikáját. Fritz Zsuzsa idén is izgalmas, interaktív órákkal készül, a tőle megszokott aktív, pörgős, mégis könnyed stílusban. Sorozatában, melynek címe a „Mi zsidó családunk” lesz, a zsidó közösség „sokszínű egységét” fogja a tanulókkal együtt körüljárni. Egy teljesen újszerű óra is indul idén, melyet Kürti Adrienn tart majd „Zsidó konyha, kóser konyha” címen. Ennek során gyakorlati példákat felmutatva tárja elénk a kóser háztartásvezetés rejtelmeit. Bevezet a zsidó ételek készítésének fortélyaiba, szóval lesz gasztro, receptek, de törvények is, és mindezt közös feladatokon keresztül, élménygazdagon! Végezetül saját magamnak zsidó filozófiát terveztem erre az évre. Egy-egy cseppet szeretnék kimerni a zsidó gondolkodás hatalmas és mélységes tengeréből. Olyan témákat próbálok megvizsgálni, amelyek valamiért nekem is különösen fontosak.

Talán az elmondottakból is látszik: a témák összeállítása során törekedtünk arra, hogy idén minél több olyan kérdést tudjunk megtárgyalni, amelynek a szűkebb értelemben vett vallásos témák mellett minden fővárosi zsidó fiatal identitásához, öntudatához szervesen kapcsolódnia érdemes. Ezért azt remélem, hogy az óráinkra rendszeresen járóknak jelentősen gyarapodni fognak a zsidósággal kapcsolatos ismeretei! Mindenki jobban el tudja majd helyezni magát a zsidóságban, és a tanév végén képes lesz eldönteni, mihez kezdjen a megszerzett tudásával: elraktározza, esetleg továbbadja másoknak, folytatja a tanulást nálunk, vagy éppen felkeres egy izraeli jesivát, midrását, és egy-két éves intenzív program keretében mélyíti tovább a zsidó tudományokban való jártasságát, hogy egy életre megalapozza a zsidósághoz fűződő viszonyát!

Réti János