Gyereknevelés

Vigyázunk a dolgainkra, és közben pazarlunk?

Hol az egyensúly javaink megbecsülésében?

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. november

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. november

 

Hol az egyensúly javaink megbecsülésében?

A Teremtés könyve tele van meseszerű történetekkel az ősapákról és családjukról. Tudjuk, hogy ezek a történetek mind tele vannak tanulságokkal. Minden, amit az ősapák tettek, mondtak, és persze amit az Örökkévaló tett vagy mondott, tanulságul szolgál nekünk. Ahogy az Örökkévaló felruházta Ádámot, és meglátogatta a gyengélkedő Ábrahámot, mi is ruhát adunk a rászorulóknak, és meglátogatjuk a betegeket.

A Tóra történeteit a mindrások tovább színesítik. Ezek a történetek, melyek kitöltik a narráció itt-ott hiányos részeit, és feloldják az esetleges ellentmondásokat, ugyancsak nagyon tanulságosak, és gyermekeknek nagyon élvezetes, meseszerű olvasmányok. Érdemes olvasnunk nekik, és nyugodt lélekkel aktualizáljuk őket a mai életünkre.

Egy ilyen történet az is, amikor Jákob Kánaán felé haladva készülődött az Ézsauval való találkozásra. Családjával átkeltek egy folyón, ami nem volt könnyű akkoriban, gyerekekkel, állatokkal. Jákob előbb Ráchelt és Leát viszi át a folyón, majd Zilpát és Bilhát, végül a gyerekeket. Mire mindenkit átvitt sötétedni kezdett, ezért tábort vertek éjszakára. Ekkor jutott eszébe Jákobnak, hogy a folyó túlsó oldalán hagyott néhány cserépedényt. Visszament értük, és eközben esik meg a folyó túlpartján a híres harc Ézsau angyalával. A harc közben Jákob megsérül, de győz, és elnyeri az angyal áldását, egyúttal új nevet kap: Izrael.

Tele van mélységekkel ez a kis történet, ezért nem szokott különösebb figyelmet kapni az a jelentéktelennek tűnő kis részlet, hogy miért is megy vissza Jákob néhány cserépedényért az éjszaka közepén? Hiszen Jákob gazdag ember volt, és annak a néhány cserépedénynek nem volt értéke. Ráadásul éjszaka a folyón átmenni – még ha addigra jól ismerte is – veszélyeket rejtett magában. Jákob mindenért megdolgozott életében, a vagyonáért, a feleségeiért. Kétségtelenül Isten áldása volt mindenen, amit tett, ezért gyorsan szaporodtak a javai.

„…miért is megy vissza Jákob néhány cserépedényért az éjszaka közepén?

Bár mindene meg volt, értékelt mindent, néhány cserépedényt is. Nemcsak azért mert megdolgozott értük, hanem azért is mert Isten áldása is volt mindenen. Nem a félelem motiválta a cselekedetét, hogy nem lesz neki a jövőben, hiszen töretlenül bízott Istenben. Nem is a kapzsiság volt a mozgatórugója, hiszen később látjuk, könnyedén adja oda vagyonának jelentős részét Ézsaunak. Egyszerűen Jákob teljes összhangban volt a fizikai világgal, mindennek látta az értékét. Nem értékelte túl és alul sem. Ha kellett, odaadta másnak, ha kellett átment érte a folyó túloldalára.

Mai világunkban, amikor minden eldobható, és egyszer használatos, ugyanakkor egyeseknek mindene meg van, míg mások nagyon is szűkölködnek, nehéz megtalálni ezt az egyensúlyt.

Nehéz arra tanítani a gyerekeket, hogy vigyázzanak a holmijukra, de ha másnak örömet tudnak okozni vele, könnyen adja őket oda! Nem tragédia, ha a kistestvér összetör valamit, semmiképp sem ér meg egy verekedést vagy kiabálást, ugyanakkor nem vetetek meg minden „vacakot” csak azért, mert tetszik és megengedhetjük magunknak.

Felnőttként sem egyszerű megtalálni az egyensúlyt a felesleges pazarlás, pénzszórás és a szükség nélküli garasoskodás, szűkkeblűség, sóherkedés „olcsó jánoskodás” között. Érdemes megfigyelni saját nyelvhasználatunkat a témában. Rákiabálunk-e, és ha igen, milyen magyarázat kíséretében, ha például gyerekünk eltör egy poharat? Mert drága pohár, amiért mi dolgoztunk meg, és nem ő, emiatt nem veszünk meg neki valamit, vagy hogy gyorsan vegye fel a papucsát, nehogy megvágja magát, és segítsen feltakarítani, ha már eltörte, esetleg a környezetszennyezésre hivatkozunk? Amikor a feleségünk vesz magának egy új ruhát, előbb megkérdezzük az árát, vagy felvetetjük vele, és megdicsérjük, hogy milyen jól áll neki? Spórolunk-e ott is, ahol nem kéne, ahol nem érdemes, vagy meg sem számoljuk a visszajárót a pénztárnál?

 

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás