A Tóra garantálja a zsidó nép túlélését −nem feltétlenül az egyénekét, hanem a népét.
Szerző: Rabbi Berel Wein
Forrás: Torah.org
Fordította: D. Ch.
Megjelent: Forrás – 2010. augusztus
Forrás: Torah.org
Fordította: D. Ch.
Megjelent: Forrás – 2010. augusztusHetiszakasz: Ki távo
Elhagyták a vallásukat, azt remélve, hogy így majd elkerülhetik a zsidó népnek a Tórában leírt sorsát. A sors fintora, hogy a Holokauszt során nem vallási, hanem faji és származási alapon akarták megsemmisíteni a zsidókat, így aztán a kikeresztelkedett zsidók is Auschwitzba kerültek. A tocháchá őket sem kímélte.
Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a heti párását, egy reménytelibb és derűlátóbb jövőkép rajzolódik ki. A Tóra garantálja a zsidó nép túlélését – nem feltétlenül az egyénekét, hanem a népét. Népként mi elpusztíthatatlan és örök vagyunk. Az Örökkévaló nem fog elhagyni minket, mert mi visszatérünk Hozzá és a Tórájához, a szívünkben és a gyakorlatban is.
A hét vigasztaló háftárá, amelyek Tisá BeÁv tocháchájától a Nagyünnepek és Szukot nagyságáig vezetnek minket, mind a Teremtő kegyelméről és megbocsátásáról szólnak. Az Örökkévaló nem hagyja, hogy akár fizikailag, akár spirituálisan elpusztuljunk. „Elfelejtheti-e egy asszony a csecsemőjét? Ugyanígy, én sem foglak elhagyni benneteket” − mondja Jesájáhu próféta.
Mózestől Máláchiig, valamennyi prófétánk beszél a Teremtő és Izrael közti szeretetteljes kibékülésről. Az addig eltelő idő lehet, hogy hosszú és nehéz, de a beteljesedés biztos. Ez nem kevésbé üzenete a tocháchának, mint a legszörnyűbb jövendölések. Rabbi Ákivá szavaira emlékezve, aki saját szemével látta a Szentély romjait, mi is bátran mondhatjuk: ha a borzalmas jövendölések minden részletükben ennyire csalhatatlanul pontosnak bizonyultak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a vigaszról és a győzelemről szóló próféciák is a legkisebb részletükig igazak.