A Talmud Ros Hásáná traktátusából egy részlet, értelmezett formában.
Szerző: Balla Zsolt rabbi
Megjelent: Forrás – 2010. szeptember
Szerző: Balla Zsolt rabbi
Megjelent: Forrás – 2010. szeptember
MSN’ – A Misnában [1] tanuljuk: egy SÓFÁR, AMI kettéHASADT, két külön darabra [2] ÉS a használója ÖSSZECSATOLTA – valamilyen módon összeragasztotta [2] a részeket, PASZUL – nem használható Ros Hásánákor a tórai parancsolat (3Mózes 23:24) végrehajtásához szükséges sófárfújáshoz, mert olyan, mintha két sófárt fújna, márpedig a Tóra szövegében szereplő „sófár” egyes számban van (amibőlbölcseink úgy tanulják, hogy egy, és nem több sófárt szükséges fújn)i. [2] 3]
A Misna eddig a sófár állapotával kapcsolatos dolgokat vette át, most pedig áttér a fújás helyszínéből adódó kérdésekre.
AKI egy GÖDÖRBE FÚJT [4] sófárt, VAGY CISZTERNÁBA, VAGY PITASZBA (nagy méretű hordóba) [2]; HA a SÓFÁR HANGJÁT HALLOTTA fújás közben, JACA [5] – teljesítette a ros hásánái sófárfújás tórai kötelezettségét; HA a VISSZHANGOT HALLOTTA, és nem a sófár hangját, akkor NEM JACA – nem teljesítette kötelezettségét.
A Misna most áttér a sófárt fújó és az azt hallgató személy szándékainak áttekintésére.
ÉS ÍGY [6], AKI ELHALADT A ZSINAGÓGA MÖGÖTT, VAGY a HÁZA KÖZEL – hallótávolságon belül VOLT A ZSINAGÓGÁHOZ, és Ros Hásáná napján véletlenül pont akkor tartózkodott arrafele, amikor a sófárt fújták és hallotta a SÓFÁR HANGJÁT, VAGY Purim napján véletlenül pont akkor tartózkodott arrafele, amikor Eszter könyvét, a MEGILÁT Esztert olvasták föl [7] és halotta az olvasó HANGJÁT; HA odafigyelt, és SZÍVÉT (gondolatait) a fújásra vagy a felolvasásra IRÁNYÍTOTTA, JACA – teljesítette a sófárfújás vagy megila-felolvasás meghallgatásának kötelezettségét. HA pedig NEM figyelt oda, azzal a szándékkal, hogy teljesítse a kötelezettséget, NEM JACA – nem teljesítette azt. Két ember egyszerre hallgathat sófárfújást vagy megila-olvasást, és mégis, ANNAK ELLENÉRE, hogy EZ is HALLOTTA ÉS EZ is HALLOTTA, EZ – amelyik IRÁNYÍTOTTA SZÍVÉT – odafigyelt, és ezzel teljesítette a kötelezettségét; EZ pedig – amelyik NEM IRÁNYÍTOTTA SZÍVÉT – nem figyelt oda, nem teljesítette kötelezettségét.
GM’ – A Gemara [8] a következő diszkussziót közli a Misna befejező részével kapcsolatban: azt a kérdést feszegeti, hogy a micvák végrehajtásakor szükség van-e ún. kávánára, irányított szándékra, vagy anélkül is teljesíti-e valaki a parancsolatot. A Gemara ellentmondást vél felfedezni e két tanitás között.
A rabbik a következő döntvényt KÜLDTÉK SMUÉL [9] APJÁNAK egy adott kérdésben: ha valakit Pészách első estéjén, amikor a tórai előírás szerint kötelező maceszt enni, KÉNYSZERÍTETTEK arra, hogy MACESZT egyen, ő pedig EVETT, JACA – teljesítette kötelezettségét. KI KÉNYSZERÍTETTE? HA AZT MONDOD, hogy DÉMON kényszerítette, − azaz valamiféle tudattalan állapotban hajtotta végre a micvát, amikor az illető nem volt tisztában cselekedetével −; ez nem elfogadható magyarázat, HISZEN R”T a rabbik tanították egy bárájtában [10]: egy olyan személy, aki ÓRÁKBAN – bizonyos időszakokban − ÉPELMÉJŰ, azaz beszámítható, és bizonyos ÓRÁKBAN – bizonyos időszakokban − TÉBOLYODOTT, azaz nem beszámítható; AMIKOR ÉPELMÉJŰ – beszámítható állapotban van, AKKOR MENTÁLISAN ALKALMAS MINDEN DOLGÁRA – felelős tetteiért, és képes a micvák végrehajtására; AMIKOR TÉBOLYODOTT – nem beszámítható állapotban van, AKKOR MENTÁLISAN ALKALMATLAN MINDEN DOLGÁRA – a halachikus kötelezettségeit nem képes ellátni. – ? –
[1] Babilóniai Talmud, Ros Hásáná traktátus 27a. A Misna a szóbeli tan először írásba foglalt része, melyet Rabbi Jehuda Hánászi jegyzett le, i.sz. 200 körül. Misnának hívjuk a hat rend egészét, csakúgy, mint az egyes fejezetek különálló misnáit.
[2] Rási magyarázata (Rabbi Slomo Jiccháki, 11. századi kommentátor, a talmudi fóliánsok belső szélén található kommentár szerzője).
[3] Toszafot (a talmudi fóliánsok külső szélén szereplő kommentár, szerzői a 12-14. században éltek) megjegyzi, hogy amennyiben Rási értelmezése szerint olvassuk a Misnát, úgy a benne szereplő esetek közül az első (kettéhasadt sófár) és a második eset (törött darabokból összerakott sófár) között nincs lényegi különbség, márpedig a Misna nem szokott felesleges információkat közölni. Toszafot három lehetséges választ ad a kérdésre. 1. A Misnában szereplő első eset egy hosszában eltört sófárról beszél, a második pedig keresztirányban eltört sófárról. Míg a második esetben érthető, hogy a hang több sófáron keresztül jön létre, addig az első esetben azt gondolhattuk volna, itt párhuzamosan van jelen a két sófár, és így nem számit külön eszköznek; a Misna ezért közli külön mindkét esetet. 2. A Misnában szereplő első esetet nem Rási szerint kell értelmezni; az eset, amiről szó van, egy olyan sófárról beszél, amelyik csak egy oldalt hasadt szét, és ezáltal elveszítette „sófár”-státuszát, amit nem lehet helyrehozni. 3. A Misna különböző eseteket sorol fel, ahol a sófár nem természetes formájában van jelen.
[4] Olyan időszakban, amikor megtiltották a zsidóknak a sófár fújását. (Rási)
[5] A jácá a héber „kimenni” szóból jön, értelme, egy parancsolatot végrehajtani.
[6] Toszafot Jom Tov (Rabbi Jom Tov Lipmann Heller, 17. századi askenáz kommentátor) felteszi a kérdést, miért szerepelnek az „és így” szavak a Misnában, hiszen a Misna következő része az előzőekkel egyáltalán nem összehasonlítható eseteket tárgyal. Válasza szerint az esetek annyiban hasonlítanak az előzőekhez, amennyiben az ott leírtakban a fújó és a fújás nem egy helyen történt (pl. a sófár a gödörben van, de az illető kívülről fújja azt), ugyanígy a most következő esetek is olyan helyzetekről szólnak, ahol a fújó és a fújást halló személy nem egy helyen tartózkodik.
[7] A Megilát Eszter felolvasását hallani kell minden évben, még akkor is, ha az illető nem érti a felolvasás nyelvét. (Rási)
[8] A Gemara a Misna mellett a Talmud másik nagy egysége, a Misna átfogó magyarázata, a babilóniai verziót i.sz. 500 körül foglalták írásba.
[9] Smuél babilóniai amora az i.sz. 2-3. században (az amórák a Gemara korának rabbinikus bölcsei).
[10] A bárájtá szó szerinti jelentés „külső”; olyan tannaikus forrás, mely a Misnából kimaradt (a tannák a Misna korának rabbinikus bölcsei).
[11] Ráv Ási babilóniai amora az i.sz. VI-V. században.