Arthur Koesthler, a kitűnő író A tizenharmadik törzs címmel írt egy regényt, amely szerint az áskenáz zsidóság a kazár betértektől, a szefárdok pedig Jákob fiainak törzséből. Érdekes olvasmány, de nincs történelmi értéke. Nemrég a jeles író, Konrád György, egy előadásában e tévedést igyekezett igazolni, mondván, szívesebben tekintjük ősatyának Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, mint Bulánt vagy Obadját. A kérdést nagyon könnyű eldönteni. Ha igaz volna az állítás, akkor az áskenáz zsidóságban nem volna kohén-lévi-jiszráél tagozódás, hiszen a leviták Jákob fiaiig vezethetik vissza családjukat, a kohénok úgyszintén. Igen sok családot ismerünk, amelyek a családfájukat egészen messzire, őseinkig igazolják.

A kazároknál az előkelőség tért be a zsidó hitbe. A magyarázat kézenfekvő, ugyanis harapófogóba kerültek. Egyik oldalon a kitűnő hadvezér, Márván Ibn Mohamed, leigázta a török kaganátust és veszélyeztette a Kaukázust. A másik oldalon Bizánc ért el katonai sikereket. Konstantin kazár hercegnőt vett feleségül, a baráti kapcsolat azonban terhes lett, mert Bizánc térítő papokat küldött az országukba, viszont a kazárok féltek, hogy az iszlám rossz néven veszi a kereszténység térnyerését az országban. A különböző pogromok miatt a kazároknál már éltek odamenekült zsidók, ismerték ezt a vallást. A betéréssel a harmadik utat választották. A legenda szerint Bulán király és unokája, Obadja a beck (bég), az államügyek intézője, megkérdeztek egy muzulmán és egy keresztény vallási méltóságot, hogy mondják meg, melyik vallást tartják a legtöbbre. Természetesen mindegyik a magáét dicsérte, de másodiknak a zsidót nevezték meg. Ezért döntöttek e hit mellett. A cordovai Hasztáj ibn Saprut levélben érdeklődik Joszef Kazár királynál betérésük okáról. A válasz lényegében a fenti indokok voltak.

A kazár-magyar kapcsolatról annyit, hogy a magyarok az Uralból a 8. század második felében költöztek a Don és a Kubán közém jóval a kazárok vallásfelvétele után. Pásztorkodtak és földműveléssel foglalkoztak. Átvették a kazárok vezetési formáját, a kettős királyságot, a kagán volt a főkirály, helyettese a tényleges irányító, a beck. A ranglétrán lefelé a következő a kündü, amelyből a kende rang származott, majd a gyula, a hadügyek irányítója, valamint a jenő (annak idején tanácsnok), a tarján, az adómentes nemes. Sok csatát együtt vívtak a magyarokkal a kazárok. Bulán király karaita nézeteket vallott: a Szentírást elfogadta, a rabbinikus döntvényeket és irodalmat (pl. Talmud) azonban nem. Obadja, az unoka, a rabbinikus módozatot alkalmazta, így szigorúbb szabályokat és törvényeket kellett betartani. Ez egy jelentős csoportnak nem tetszett és áttelepültek a magyarokhoz. Ezek voltak a kabarok. Az elnevezés valószínűleg a kóbor szóból származik. A kazárok tartottak a szomszédoktól és ezért egy nagy várat építettek, Sahkel várát. Az aggodalom jogosnak bizonyult, a vikingek és a russzok betörtek az országba és elfoglalták Itilt, a fővárost. Ezzel a kazár birodalom sorsa megpecsételődött. A kegyelemdöfést Dzsingisz kán seregei mérték a kazárokra. Szertefutásuk a magyarokra is hatással volt, mert foglalkozásuk közé a már fent említetteken kívül a kereskedő, kalandozó életmód is tartozott. Az otthon maradottaknak a kazár háttér már nem jelentett védelmet. Ezért felkerekedtek, Kurszán kende és Árpád gyula vezetésével áttelepedtek a Kárpát-medencébe. A kabarok velük tartottak és a későbbiek során asszimilálódtak a magyarokkal. Egy királyt is ismerünk, amely soraikból származott, Aba Sámuelt. Nem lehetetlen, hogy a magyarokkal kazár-zsidók is érkeztek, de csak kisebb csoport. A honfoglaláskor, a sírleletek tanúsága szerint, Esztergomban, Aquincumban, Dunapentelén már éltek zsidók. Mint ahogyan a környékbeli lengyel területen, a germán fejedelemségekben, és Morvaországban szintén. A magyaroknál a kazár hatás a szomszédságból eredendően érződött. Említettük a kettős királyságot (Kende-gyula), amely egészen István királyig megmaradt. A magyarok mind a három vallást ismerték. Politikai lépés volt a választás közülük. A nyugathoz való csatlakozás záloga volt a kereszténységhez való közeledés.

Mi lett a kazárokkal? Annyit tudunk, hogy Ukrajnában, Oroszország területén számos helység létezik, amelynek nevében a kazár szó is szerepel. A grúzok közelsége is csábítónak hatott. Az áskenáz zsidókat Gómertől számítják, Gómert a tudósok Germániával azonosítják. A szóban szerepel a sné szó, melynek jelentése hó. Tehát azon országokról beszélünk, amelyekben havazás gyakran előfordul. A honfoglalás idején ezen országokban már erős közösségek alakultak ki. Ráv Gerson, később Rási már 1000 és 1100 között működtek, törvényeket alkottak és kommentárokat írtak, tanítottak, magyaráztak.

Mindez cáfolja Arthur Koesthler feltételezését. Vitathatatlanul jó író volt, erős fantáziával rendelkezett. Igen erőssel. Ezt bizonyítja A tizenharmadik törzs című regény képtelensége.