Tóra és tudomány

Ácháv király elefántcsont palotája

Pusztulásra ítélt gazdagság.

Szerző: Magén István
Megjelent: Forrás – 2012. január

Szerző: Magén István
Megjelent: Forrás – 2012. január


„Ahávnak egyéb dolgai, mindaz, amit véghezvitt, az elefántcsont palota, melyet építtetett, és mindazok a városok, melyeket felépíttetett, le vannak írva Izráel királyainak a történetéről szóló könyvben.” (I. Királyok 22.39) Ezt olvashatjuk, a Királyok könyvében, és ami ezek közül a leginkább felkelti az érdeklődésünket, az természetesen az „elefántcsont pa­lota”. Mindazok, akik az elmúlt évezredekben a Királyok könyvének sorait fejtegették, valószínűleg a legtöbben lehetetlennek tartották, hogy Ácháv király idejében olyan mennyiségű elefántcsonttal rendelkezetek volna Izráelben, mely­ből egy királyi palotát fel lehet építeni. Voltak magyarázók, akik úgy képzelték, hogy a számáriai palotát elefántcsont színűre festették. Mások szerint az „elefántcsont-palota” esetleg csak jelképes értelemmel bírt, a gazdagság, a pompa, a siker szimbólumaként. Ennek ellent mond Ácháv története. Ácháv „csak” az Örökkévaló törvényei­nek tiszteletére tanító Biblia mértékével mérve volt rossz király. Átlagos, történetírói léptékkel azonban a világtörténelem despotikus zsar­nokai között bizonyára elfért volna ő is. Bálványimádása ellenére is bátor király volt, aki serege élén harcolt a háborúban, megvédte és megerősítette országát, városokat építtetett, infrastruktúrát fejlesztett.

Omri, Ácháv apja, az első izraeli király, akiről jelen ismereteink szerint a Biblián kívüli feliratok is említést tesznek. Neve nemcsak a Mésa-sztélén, de asszír királyfeliratokon is megemlítésre kerül. III. Tukultu-apil-Ésara (i. e. 745–727) úgynevezett „évkönyvei” megemlítik Izraelt, mégpedig „Om­ri-háza” fonetikus átírásban „Bit Hu-umri-a” néven. Ez azt is jelenti, hogy a Bibliában mindössze pár sorral emlegetett „Om­ri eredményei mély benyomást tettek a kortársakra, és az utókorra a királysága határain kívül is”. (John Rogerson)

„Ászának, Juda királyának harmincegyedik évében lett Om­ri Izrael királya, tizenkét évig. Hat évig Tircában uralkodott.” (I. Királyok 16.23) Személyével kapcsolatban van né­mi bizonytalanság. Apja nevét, törzsi eredetét nem ismerjük. Ne­ve talán az arab „élni” igével kapcsolatos, ennek alapján feltételezik, hogy valamilyen, a zsidóságtól idegen csoport tagja volt, bár az is lehet, hogy az észak-izraeli Jiszáchár törzséből jött. Elképzelhető, hogy neve az „omrija” rövidített má­sa, mely Isten nevét, a J-H-V-H tetragrammát sejteti, eredeti jelentése: J-H-V-H életet ad.

Amikor a filiszteus Gibbetont ostromló izraeli sereg katonái hírül vették, hogy Zimri, aki a Tircában maradt hadiszekerek felett rendelkezett, meggyilkolta a Tircában, Izrael főváro­sában részegen mulatozó Élát, Baasá fiát, királynak kiáltották ki parancsnokukat, Omrit (i. e. 885 körül). Felhagytak Gibbeton os­tromával, és azonnal Tirca ellen fordultak. A város elfoglalása után „Zimri pedig látva, hogy a várost elfoglalják, fölment a királyi palota tornyába, magára gyújtotta a királyi palotát és meghalt.” (I. Királyok 16.18)

Ácháv apjáról, Omriról, bár azt írja róla a Biblia, hogy „De Omri azt tette, amit rossznak lát az Úr, rosszabb volt minden elődjénél”. (I. Királyok 16.25), annyit biztosan tudhatunk, hogy erős kezű, katonái körében népszerű hadvezér volt, aki a hadsereget maga mögött tudva katonai puccsot hajtott végre. A belső központi hatalmat megteremteni képes, „karizmatikus” egyéniségre a bálványimádó, az egyistenhit hagyományaitól, a Tóra törvényeitől eltávolodott, királygyilkosságokat és családirtásokat elkövető politikai szereplők sora után nagy szükség volt Izraelben. „Nagynak és hatalmasnak akarta látni országát és népét, és gazdaggá akarta azt tenni” – írja róla Graetz.

Omri hatalomra jutása idején Izrael nemzetközi szempontból is válságos időket élt. Baasa (i. e. 910 körül) miután hatalomra jutott, megölte Nádábot, Jeroboám fiát, és „amikor királlyá lett, Jeroboám egész házát kiirtotta”. (I. Királyok 15.29) Arra vetemedett, hogy a testvérállamhoz, Judához tartozó Rámát is elfoglalja, és ott jelentős építkezésekbe kezdett. Ászá judai uralkodó rábírta Izrael ellenségét, a damaszkuszi Benhadadádot Észak-Izrael megtámadására. Zsi­dó te­lepülések egész sora került Damaszkusz fennhatósága alá az északi határvidéken. Omri megkoronázása idején a tíz törzs országát katonai puccs, ellenpuccs és négy évig tartó polgárháború gyengítette. Omri uralkodásának javarésze ezek megfékezésével telt, és az ország helyzete csak a rövid, mindössze tizenkét éves országlásának végére kezdett megszilárdulni. Miután hat évig ural­kodott Tircában, „akkor megvette Somron hegyét Semertől két tálentum ezüstért, majd beépítette a hegyet, és elnevezte azt a várost, melyet épített Somronnak, a hegy urának Semernek a nevéről”. (I-Királyok 16.24)

A Somronban végzett amerikai ásatások során a nemzetközi régészcsoport rábukkant Omri és fia, Ácháv palotáinak, gazdasági épületeinek, gabonatárolóinak, tár­házainak, istállói­nak falmaradványaira, alapjaira, cse­répdarabok és használati tárgyak sorára. Elmondhatjuk, hogy Ácháv korában Izraelben magas színvonalon állt a kézművesség. A Királyok könyvében említett „elefántcsont palota” maradványait is megtalálták. A felszínre került hatalmas anyag elemzésekor megállapították, hogy a palota falait és bútorait elefántcsont lapok borították. Nagyszámú elefántcsont lapocskát találtak, többségét eltörve vagy összeégve. A lapokat legtöbbször vésett, faragott, vagy karcolt motívumok díszítették. Ezeket az asszírok hagyták hátra, miután II. Sarrukin hadigépezete három évi ostrom után i. e. 722-ben elfoglalta és kifosztotta a várost. Feltételezhető, hogy a falakról leszedett értékes elefántcsont lemezek és faragványok eltört darabjait szétszórták a később felégetett városban. Az ókori somroni királyi palota több mint két és fél évezredet a föld alatt átvészelt törmelékei között megtalált és napjainkban újra napfényre került elefántcsont darabok néma bizonyítékai egy bibliai közlés hitelességének.   

Ácháv tárházaiból írott cserépdarabok is előkerültek. Ezek a királyi kincstár borra, gabonára, olajra, haszonállatokra és egyéb mezőgazdasági termékekre, vonatkozó adóügyi feljegyzéseit tartalmazzák. Ezek a tartalmukban jelentéktelennek tűnő feljegyzések nagyon is értékesek, mert az i. e. 9. századi héber nyelv írásmódjával, szókincsével, nyelvtanával, ismertetnek meg bennünket. Már a személynevek is érzékeltetik az Ácháv korát jellemző vallási keveredést. „Az elfajulásban elöl jártak a városok, melyeknek az érzéki és erkölcstelen Baál- és Astarte-kultusz nagyon is tetszett” – írja Graetz. Szembeötlő, hogy meg­­közelítőleg ugyanannyi név kapcsolatos a Baál, mint a J-H-V-H kultuszával. Olyan ne­veket találunk itt, mint Abi, Baál, Baálzamár, Baálazakár, Baálmeoni, Mérib­baál, Baála. Ugyanakkor az Úr nevét tartalmazó elnevezések is szerepelnek: Jedája, Jehojada, Se­maja, Semarjahu és mások. Ezek a nevek az Ácháv korában elterjedt vallási állapotokról árulkodnak, melyeknek megváltoztatásáért Elijahu, majd később tanítványa, Elisa küzdöttek.

Jól mutatják az Ácháv korabeli Izraelben uralkodó vallásszabadságot, amely azonban a Biblia korában nem a fejlődést szolgálta. A somroni cserepek megmutatják, hogy sok szülő adott gyermekének a J-H-V-H nevére utaló nevet. Becslések szerint legalább annyi, mint amennyi nem.

Jelentése miatt különösen érdekes az somroni cserepeken először felbukkant „Egeljahu” név, jelentése: „Jehova borja”. Ez a név az I. Jeroboám által Dánban és Béthélben felállított aranyborjúra utal, melyet aztán mint az Örökkévaló megtestesítőjét imádtak, ugyanúgy, mint azt a körülöttük élő pogány népek bálványaikkal tették. „De ez a dolog vétekre vezetett, mert a nép eljárt az egyikhez Béthélbe, a másikhoz meg Dánba.” (I. Királyok 12.30) Ez lett az oka annak, hogy az északi országrészben lakó, az asszír birodalom távoli vidékire szétszórt tíz törzs elveszett a történelemben.

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás