Szerző: Sasvári Ildikó
Megjelent: Forrás – 2012. január
Szerző: Sasvári Ildikó
Megjelent: Forrás – 2012. január
November 25-én, péntek délelőtt felkerekedett kicsiny lativos csapatunk, és egy felejthetetlen Sábáton idejére megszálltuk a sziráki kastélyt. Ki így, ki úgy érkezett – van, aki busszal, van, aki autóval, a látvány ugyanakkor (ismét) mindenki számára lenyűgöző lehetett: a Teleki grófok egykori rezidenciája igazán méltó helynek bizonyult az ünnepléshez.
A nagy eseményre, a Sábeszre persze igyekeztünk illó módon felkészülni: minket, lányokat a gyors hideg ebéd után a wellness részlegen várt a jakuzzi és a szauna – a szálloda a Forever Resorts láncolathoz tartozik, nem okozott csalódást. A férfiak ezalatt okosodtak, Domán Sije vezetésével a Nagyjaink bűnei, avagy hogyan olvassuk a Tórát? előadását hallgatták meg. Az igazságos munkamegosztás után a csapat egybegyűlt, meggyújtottuk a szombati gyertyákat, majd Minchára siettünk, és közösen köszöntöttük a Sábeszt.
Szerintem igazán megkapó élmény volt, ahogy a régi kúria falai közé életet varázsolt az fiatal öltönyös férfiak éneke, ahogy az ünnep egésze átitatta a légkört, és a szeuda (étkezés) idejére már beköltözött a csapat tagjainak szívébe.
Az ételek kóserságát Sárosi Gábor és Petri László mesgiách urak, valamint Rav Keleti és kedves felesége korábbi érkezése és felügyelete biztosította. Az ételek? Fantasztikusak. A hangulat? Lenyűgöző.
Az asztoloknál mindenki csiripelt, mindenki mosolygott, mindenki örült – hiszen együtt voltunk, hiszen beköszöntött a hetedik nap, hiszen végre kiléptünk a munka vagy a tanulás mókuskerekéből.
A fogásokat a Rav Keleti és a Lativ kolel tagjainak rövid dróséi válaszották el egymástól – volt olyan társunk, aki először beszélt nagy közönség előtt, volt, aki már sokadjára, hogy azonban mindenki mondandójának nagyon örültünk, azt a kedves olvasóim biztosra vehetik.
Az étkezés után a Lativ kolel kedves és immár régi vendégelőadója, Bán Dénes Rabok vagyunk vagy szabadok? című interaktív előadásán vehettünk részt, melynek során többek között tórai idézetekről kellett kis csapatokban saját véleményt formálnunk és azt egy tágabb beszélgetés formájában megtárgyalnunk. Ezt közetően a jeruzsálemi díszvendégünk, Cháchámovics rabbi tartott előadást, Celem Elokim, az Örökkévaló képmása címmel, melyet szintén nagy érdeklődéssel hallgattunk.
Végül egy kötetlen ismerkedő show következett, ahol még jobban megismerhettük egymást. Hiszen ez is a sábeszolások lényege, a közösségi élmény, a közös hangulat, a zsidóság pozitív megélése.
Másnap reggel közösen imádkoztunk, és Tórát olvastunk, majd a Sachrit után, megebédeltünk, délután pedig a Sábeszi témák körül folytattunk kerekasztal beszélgetést. A Melave Malka közben Dov Lévi, a visegrádi zsinagóga rabbija oktatott minket Hát nem ettünk még eleget? című előadásával a Mááriv és a Havdala után.
Az új hetet tanulással keztük: a férfiakat Cháchámovics rabbi, minket, nőket pedig egy elbűvölő teremtés, a fiatal londoni üzletasszony, Dana Bairamov gazdagított újabb zsidó bölcsességekkel. Hogy azonban nem csak tanulásból áll az életünk, az egyértelmű: Kendrusz Attila zenekarára nem lehetett nem ropni – a fiúk és a lányok persze külön szobában lejtették a hórát, de a körtánc mindannyiunk számára egyet és ugyanazt jelentette – a Sábáton egyik csúcspontját.
Levezetésképpen meghallgattunk Zeev Perl rabbi A hoszszútávú események Isteni tervezése vs. emberi tervezés című előadását, amely közönségsiker volt, majd pedig Fináli Gábor szerepjátéka következett. Itt arról folytattunk disputát, hogy etikus-e felhasználni a nácik kutatási eredményeit. A heves hangulatú párbeszédet hajnalig jó pár másik beszélgetés követte, mindezt nem bántuk – hiszen ezért voltunk itt: a Sábeszért, és egymásért.
A vasárnap zárónap volt: lezártuk a Sábátont, fényképet készítettünk. Útravalóul meghallgattuk még Zeev Perl rabbi második, Hogyan viszonyuljunk az akaratunk ellenére történő eseményekhez? című előadását, majd az új ismereteket elraktározva, a Lativ-barátságokat elmélyítve, a hét szennyét lelkünkből kimosva, felfrissülve indulhattunk vissza budapesti mókuskereink világába.
