Egyéb

A Tóra szövegének hitelessége

Miért egyezik meg évezredek óta a Tóra szövege betűről betűre?

Szerző: Aish HaTorah’s Discovery Seminar
Forrás: Aish.com
Fordította: Lengyel Dávid
Megjelent: Forrás – 2012. június

Szerző: Aish HaTorah’s Discovery Seminar
Forrás: Aish.com
Fordította: Lengyel Dávid
Megjelent: Forrás – 2012. június


Honnan tudjuk, hogy a Tóránk ma ugyan az a szöveg, amit a Szináj-hegyen kaptunk? A Tórát eredetileg Isten diktálta Mózes­nek, betűről betűre. Ezt a Midrás a következőképpen beszéli el:

Halála előtt Mózes 13 tóratekercset írt. Ebből tizenkettő a 12 törzs mindegyikének ki lett osztva. A 13. pedig a frigyládába lett helyezve (a kőtáblákkal). Ha bárki megpróbálta volna újraírni, vagy meghamisítani a Tórát, az, amelyiket a frigyládába helyezték, „tanúskodott” volna ellene. (Hasonlóan, ha hozzáférése lett volna a tekercshez a frigyládában, és megpróbálta volna hamisítani, a kiosztott másolatok „tanúskodtak” volna ellene.)

Hogy voltak az új tekercsek jóváhagyva? Egy autentikus „biztos szöveg” volt mindig tartva a Szentélyben, Jeruzsálemben, amelyről az összes többi szöveget ellenőrizték. A második Szentély pusztulását követően, i. sz. 70-ben a Bölcsek világszerte rendszeresen végeztek ellenőrzéseket, hogy kigyomlálják a szöveghibákat.

EGY TÓRATEKERCS ÍRÁSA

Hogy az emberi hibák minden lehetőségét kiküszöböljék, a Talmud több mint 20 tényezőt sorol fel, ami kötelező, hogy egy tóratekercs „kóser”-nek legyen elismerve. Ez a Tóra beépített védelmi rendszere. Ha bármelyik ezek közül a tényezők közül hiányzik, nem rendelkezik egy tóratekercs szentségével, és nem szabad nyilvános tóraolvasásra használni.

A kézi másolás aprólékos eljárása körülbelül 2000 órát vesz igénybe (egy teljes állású munka egy évre). Az évszázadok során zsidó tóramásolók ragaszkodtak a következő irányelvekhez:

– A Tóra érvénytelen, ha akár csak egy betű is hozzá van adva.

– A Tóra érvénytelen, ha akár csak egy betű is el van véve.

– A tóramásolónak tanult, vallásos zsidónak kell lennie, aki különleges felkészítésen vett részt.

– Minden alapanyagnak (bőr, tinta, toll) meg kell felelnie a szigorú előírásoknak, és külön a tóraírásra kell őket előkészíteni.

– A tóramásoló egy betűt sem írhat saját kútfőből a tóratekercsbe. Épp ellenkezőleg, mindig kell, hogy egy kóser Tóra legyen nyitva előtte.

– A tóramásolónak minden szót hangosan ki kell ejtenie, mielőtt leírja az új tóratekercsbe.

– Minden betűnek elegendő távolságra kell lennie a többitől, ha akár csak egy betű is hozzáér egy másikhoz, az egész tekercs tönkremegy.

– Ha egy betű annyira meg van rongálódva, hogy olvashatatlan, vagy egy másik betűre hasonlít (akár az írással van a probléma, vagy egy lyuk keletkezett a tekercsen), tönkremegy az egész tekercs. Minden betűnek megfelelően olvashatónak kell lennie, annyira, hogy egy egyszerű iskolás gyerek megkülönböztethesse azt a többitől.

– A tóramásolónak pontosan úgy kell elhelyeznie a betűket, hogy egy szó ne tűnjön kettőnek, és két szó ne tűnjön egynek.

– A tóramásoló nem változtathatja meg a részek kialakítását, és meg kell felelnie a megfelelő sorhosszúságoknak és a paragrafusok kialakításoknak.

– A tóratekercs, amelyben hibát találnak, nem használható, és a hibát 30 napon belül ki kell javítani, vagy el kell temetni a tekercset.

 
A RENDSZER SIKERE

„a Tóra betűi alkotják az Örökkévaló szent neveit, mint
»fekete tűz fehér tűzön«”

Egy olyan ősi és nagy dokumentumnak a pontosságát, mint a Tóra, még a legjobb körülmények között is nagy kihívás fenntartani.

De vegyük figyelembe, hogy a történelem folyamán a zsidó közösségek széles körű zaklatásoknak és száműzetéseknek voltak az áldozatai. Az elmúlt 2000 évben a zsidók szétszéledtek a világ négy sarkába, Jementől Lengyelországig, Ausztráliától Alaszkáig.

Egyéb történelmi tényezők is nehezítik a Tóra pontos átadását. Például a Szentély pusztulása 1900 évvel ezelőtt a Szánhedrin, a zsidó központi hatóság felbomlásához vezetett, pedig nézeteltérések esetén az egyesítené hagyományosan a zsidó népet.

Vizsgáljuk meg a tényeket, ahogy ma látjuk őket. Ha összegyűjtjük a legöregebb tóratekercseket, és összehasonlítjuk őket, láthatjuk, ha bármi felesleg létezik, és ha igen, mennyi.

Hány betű van a Tórában? 304.805 betű (vagy nagyjából 79.000 szó). Ha találgatni kéne, hogy a 304.805 közül mennyi kérdőjelezhető meg? (Legtöbben 25 és 1000 betű között találgatnak.)

A tény az, hogy a kihívások és megpróbáltatások, közösségi helyváltoztatások és zaklatások után csak a jemeni tóratekercsek tartalmaznak bármi különbséget a zsidó világ többi részén levőktől. Évszázadokon át a jemeni közösség nem volt része a világ ellenőrző rendszerének, és összesen kilenc betű eltérést találtak a tekercseikben.

Ezek mind helyesírásbeli eltérések, amelyek nem változtatják meg a szavak jelentését.

A TÓRA MÁS SZÖVEGEKKEL ÖSSZEHASONLÍTVA

De milyen lenyűgöző más hasonló dokumentumokkal összehasonlítva, mint például a keresztény Biblia? (Mindkét könyv nagyjából ugyanannyi betűt tartalmaz.)

Először is melyikre gondolnánk, hogy jobban megőrizte a szöveg pontosságát? A keresztény Biblia. Több okból kifolyólag.

Először is a keresztény Biblia körülbelül 1700 évvel fiatalabb, mint a Tóra. Másodszor a keresztények közel sem mentek keresztül annyi száműzetésen és helyváltoztatáson, mint a zsidók. Harmadszor a kereszténységnek mindig volt egy központi hatósága (a Vatikán) amely biztosította szövegeik pontosságát.

Mik az eredmények? A tolmácsok szótára a Bibliához, egy könyv, amelynek célja, hogy bizonyítsa az Újtestamentum hitelességét, ezt mondja: „Egy, a Lukács evangéliumát 150 görög kéziratból feldolgozó tanulmány 30.000 különböző olvasatot tárt fel… Biztonsággal állíthatjuk, hogy nincs egy mondat az Újtestamentumban, amely teljesen egységes lenne a kéziratokban.”

Más tudósok arról számolnak be, hogy körülbelül 200.000 eltérés létezik az Újtestamentum kéziratában, 400 féle olvasat formájában, ami kétséget ébreszt a szöveg jelentésével kapcsolatban; 50-nek ezek közül nagy jelentősége van.

A Tórának kilenc helyesírási eltérése van, semmiféle hatással a szavak jelentésére. A keresztény Bibliának 200.000 eltérése van, és az eltérések 400 esetben megváltoztatják a szöveg értelmét.

A bemutató célja nem a kereszténység befeketítése. Ez az összehasonlítás sokkal inkább a Tóra zsidó átörökítésének különleges pontosságát demonstrálja.

A TÓRA ÉS AZ UNIVERZUM

Van egy híres történet a Talmudban (Éruvin 13a):

„Amikor Rabbi Meir elment Rabbi Jismáelhez, hogy Tórát tanuljon megkérdezték tőle:
– Mi a foglalkozásod fiam? – Tóramásoló vagyok – válaszolta.

Azt mondta neki: – Fiam, légy körültekintő a munkáddal, mert az a Mennyeknek a munkája. Ha esetleg elhagynál egy betűt, vagy hozzátennél egyet – azt eredményezheti, hogy elpusztítod az egész világot.

Rabbi Meir megjegyezte: – Szükségtelen mondani, nem hibázom azzal, hogy elhagyok vagy hozzáadok (betűt)… de mégis aggódom a legyek miatt – nehogy leszálljon egy a jobb sarkára egy dáletnek (betű) és kitörölje azt, tönkretéve ezzel.”

A híres kommentátor, Rási (XI. századi Franciaország) hoz példákat arra, hogy hogyan vezethet egy betű hozzáadása vagy elvétele a Tóra helytelen olvasatához – értsd: egy hiba, amely elpusztíthatja a világot.

Máhársá (XVI. századi Lengyelország) magyarázza meg, hogy ez nagyon veszélyes lehet, még akkor is ha nem hat ki a szó jelentésére. Ez egy kabbalisztikus hagyomány miatt van, amely szerint a Tóra betűi alkotják az Örökkévaló szent neveit, mint „fekete tűz fehér tűzön”. Ezeket a betűket Isten alkalmazta a világ teremtésében, és rajtuk keresztül tartja fent azt. Ezért fenyegeti a világ létezését akár egyetlen betű kihagyása is ebből a fenntartó erőből.

A Tóra szavait gondosan őrizni évszázadok során át alapkérdés volt a zsidóság számára.



vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás