Kiszlév 25. és a név 7 magyarázata.
Szerző: Rabbi Nosson Scherman
Forrás: Innernet.org.il
Fordította: Kovács András
Megjelent: Forrás – 2012. november-december
Szerző: Rabbi Nosson Scherman
Forrás: Innernet.org.il
Fordította: Kovács András
Megjelent: Forrás – 2012. november-december
Vajon miért hívják a legismertebb zsidó ünnepet „chanukának”? Honnan ered az elnevezés és milyen mélyebb kabbalisztikus jelentések rejlenek mögötte?
1. A chanuka név arra a történelmi tényre való emlékezés, hogy a zsidó harcosok kiszlév hó 25-én megpihentek – chánu (a chanuka szó első három betűje) – a szír-görögök ellen folytatott harcban. Huszonöt a hagyományos héber számozás szerint „káf-hé”, ami megfelel a Chanuka szó utolsó két betűjének. (Kol Bo; Abudraham; Tur; Ran)
2. A héber chén szó (amelyet a chanuka szó első két betűje alkot) jelentése kegyelem. Éppen ezért a chanuka elnevezés arra is célozhat, hogy a zsidó harcosok kiszlév hó 25-én isteni kegyelemre leltek. (Noam Elimelech)
3. A chanuka elnevezés egyik legnyilvánvalóbb jelentése a Szentély központi helyén álló oltár újjáavatásával és felszentelésével kapcsolatos. A Talmudban (Ávodá Zárá 52b) azt tanuljuk, hogy a hasmóneusok eltávolították az oltár köveit, amelyeket korábban a görögök bálványimádással szentségtelenítettek meg, és a helyükre új oltárt építettek. Ezért hívjuk az ünnepet chanukának, melynek jelentése újjáavatás, újjászentelés. (Maharsa kommentárja Sábát 21b; lásd még: Makkabeusok I. könyve 4:44–9 és Makkabeusok II. könyve 10:2–4.)
4. A chanuka név utal a Második Templom felavatására is, amely majdnem ugyanezen a napon történt. (lásd Chágáj könyve 2:18.) Ezért is hívjuk a menóra fényének – több emberöltővel később, de ugyanebben az időszakban történt – csodáját chanukának. (Rabbi Yaakov Emden)
5. A név emléket állít egy másik felavatásnak is, amely szintén kapcsolódik kiszlév hó 25-hez, a 40 évig tartó sivatagi vándorlás során ugyanis ezen a napon fejeződött be a szent hajlék építése. Bár a munkálatok ekkor befejeződtek, a pusztai Szentélyt csak később, niszán hónapban avatták fel, mert az Örökkévaló – ahogy a Midrás írja – kombinálni akarta a Hajlék felavatásának örömét niszánnal, Izsák ősatyánk születésének hónapjával. Később azonban az Örökkévaló megtérítette a kárt „kiszlév hó számára”, amelyben a munka ténylegesen befejeződött, méghozzá nem mással, mint jóval később, a chanuka csodájával. Ez az oka annak is, hogy a chanuka nyolc napja alatt esedékes tóraolvasáskor azt a bibliai fejezetet olvassuk, amely a törzsek vezetői által a pusztai Szentély felállításának tiszteletére bemutatott áldozatokkal foglalkozik. (Nászó hetiszakasz, 4Mózes 7.) (Shibbolei HaLeket)
6. A chanuka szóval arra a tényre is utalunk, hogy a chanukai lángok meggyújtásának menetében Hillél iskolájához tartjuk magunkat. Hillél szerint az ünnep első estéjén egy lángot kell gyújtanunk, majd minden azt követő estén eggyel többet (ellentétben Sámáj tanításával, amely szerint nyolc lánggal kezdünk, és minden este egyet elveszünk). A „Nyolc Láng, és a Háláchá Hillél Iskoláját követi” mondat (Chet Nérot Veháláchá Kevéit Hillél) kezdőbetűi összeolvasva a chanuka szót adják. (Abudraham; Ateres Zekeinim; Pri Megadim)
7. A Kabbala szerint a chanukai lángok meggyújtásának idején megtapasztalhatjuk egy kis részét az or hágánuz pompájának, amely nem más, mint a Teremtés pillanata óta rejtett fény – a Messiás fénye. Emiatt is hívjuk az ünnepet chanukának, mert az egyben készülődés (chinuch) is az elrendelt messiási megváltásra. (Bnai Yisas’char)
