Egyéb

A leggyönyörűbb etrog

A Szukot micvája és egy történet az etrogról.

Szerző: Rabbi Berel Wein
Forrás: Innernet.org.il
Fordította: Szántó-Várnagy Ádám
Megjelent: Forrás – 2011. október

Közeledett a Szukot, és éppen hazafelé sétálgattam Jeruzsálem közelében, Talpiotnál. Régi rabbi ismerősömmel találkoztam egy boltban, ahol ő éppen az ünnepi csokrához való gyümölcsöt, az etrogot kereste. Meglepett az az elkötelezettség, amivel válogatott a gyümölcsök között. Tudtam, hogy nem különösebben tehetős, mégis, a lehető legnagyobb körültekintéssel és alapossággal igyekezett kiválasztani a legszebb, és persze a legdrágább etrogot. Noha én is szeretem a sátoros ünnepet, nekem is van csokrom, mégsem értettem, miért válogatott ennyire, hiszen a micvát teljesítette volna egy egyszerűbbel is.

Ahogyan hazafelé sétáltunk, nagy lelkesedéssel magyarázta nekem, milyen fontos, hogy hibátlan legyen az a gyümölcs, amit az ünnepi csokorhoz használ az ember. Történeteket és szabályokat idézett, elmagyarázta, az ünnepnapi isteni parancsolatához hozzátartozik, hogy igazán szép etrogot vegyünk.

Eljött a nagy nap, Szukot első reggele, és láttam a zsinagógában a rabbi barátomat, hogy kölcsönkéri másvalaki etrogját. “Hová tűnt az a szép, amit Te választottál?”, kérdeztem tőle. Így válaszolt: “Ma reggel is, mint minden reggel, korán felkeltem, kint a sátorban, és éppen készültem elmondani az ünnepi csokorhoz tartozó áldást. Hirtelen meghallottam a szomszédból egy kislány halk sírását. A szomszédból jött a hang. Közös teraszunk van a szomszéd családdal. Ez egy sokgyerekes család, az apuka nagyon szigorú, hirtelen haragú ember. Sokszor hallani, ahogy kiabál a gyerekeivel, gyakran meg is üti őket. Szóltam is már neki, hogy finomabban kellene viselkednie, de sajnos kevéssé hallgat rám.

Átmentem a szomszéd kislányhoz, és kérdeztem, hogy mi a baja. Elmondta, hogy ő is korán felkelt, és nagyon kíváncsi volt, hogy milyen lehet az az etrog, amit apukája használ a zsinagógában. Kinyitotta, megnézegette, megszagolgatta – noha tudta, hogy édesapja megtiltotta neki, hogy hozzáérjen. Ekkor az etrog véletlenül kicsúszott a kezéből és a földre esett. Alaposan megrepedt, megrongálódott, alkalmatlan lett arra, hogy a vallási célokra használják. A kislány tudta, hogy ha ezt az apuka megtudja, szigorú büntetés vár rá.

Semmi baj, mondtam a kislánynak, tegyük be az én etrogomat, majd megmondod neki, hogy a szomszéd bácsi valami miatt nagyon erősködött, és ragaszkodott hozzá, hogy odaadhassa az ő etrogját. Ha kérdezi, miért, mondd, hogy azt üzenem, azért tettem az etrogomat a ti dobozotokba, mert jó lesz nekem ez a sérült is − mondtam. ‘Hiszen ez sokkal szebb és értékesebb! Apu biztos észre fogja venni!’, szólt a kislány. Nem baj, mondtam, ezzel különösen megtisztelhetne engem és az ünnepnapot, ha elfogadná, és ezt az etrogot használná.”

Azóta sem láttam gyönyörűbb etrogot, mint rabbi barátom szomszédjának leesett, megrongálódott, használhatatlan etrogja.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás