A szépség egészséges lélek és önbizalom kérdése.

Szerző: Judy Gruen
Forrás: Aish.com
Fordította: G. Sz.
Megjelent: Forrás – 2012. április

Szerző: Judy Gruen
Forrás: Aish.com
Fordította: G. Sz.
Megjelent: Forrás – 2012. április

2004 szeptemberében a Dove a szépségipar­ban szokatlan lépésre szánta el magát: olyan hirdetési kampányba kezdett, melyben nem model­lalkatú hölgyeket szerepeltetett, hanem hétköznapi nőket, akik dacolnak a sovány tinisztárok divatjával, a média nőideáljával. A Dove arra is ösztönözte a nőket, hogy a weboldalukon megosszák a kampányról alkotott gondolataikat, ezáltal kezdeményezve vitát a szépség fogalmáról, amely már annyira beszűkült, mint a divatmagazinokban a feszes szoknya.

A lányok és fiatalasszonyok önbecsülése kritikus szintet ért el – mondta Dr. Ann Kear­ney-Cooke, PhD, pszichológus, aki köz­reműködött a Dove Real Girls, Real Pressure (Igazi lányok, igazi nyomás) című, az önbecsülésről szóló nemzetközi felmérésében. A felmérés rámutatott, hogy tíz lányból hét elégedetlen a külsejével, az iskolai tel­jesítményével és a kapcsolataival. A legnagyobb probléma, hogy ezeknek a lányoknak a viselkedésében érezhetők azok a káros és romboló jelenségek, melyek kihatnak egész életükre. Idetartozik a rendszertelen ét­kezés, a testük összevagdosása, cigarettá­zás, ivás, erőszakoskodás. Ez a vizsgálat alátámasztja, hogy önértékelésükre és önmaguk elfogadására milyen negatív hatással van a külső megjelenésükkel, tanulásukkal, nép­szerűségükkel kapcsolatos elégedetlenségük.

A Dove felmérése nem okozott meglepetést a mentálhigiéniával foglalkozóknak. Dr. Barbara Becker Holstein, Ed.D két könyvet is írt a lányok önbecsüléséről: The Truth: I’m a Girl, I’m Smart and I Know Everything (Az igazság: lány vagyok, okos vagyok, és mindent tudok) és The Enchanted Self (Az elbűvölő én). Holstein megjegyzi, hogy 25 éves pszichológiai gyakorlata során mostanra sokkal intenzívebbé vált a nyomás a tizen- és huszonévesekre, hogy szexin nézzenek ki. Ezzel együtt a lányok kevésbé képesek pozitív önkép kialakítására magukról és a képességeikről. A lányok és asszonyok gyakran téves képet alkotnak valódi kinézetükről.

„Foglalkoztam egy 17 éves lánnyal, aki magas volt, és szuperül nézett ki, de esetlennek találta magát. Hosszú haja mögé rejtette az arcát és az anyukájának kellett beszélnie helyette. Ha egy lányban az a gondolat fogalmazódik meg, hogy nem számít, akkor tényleg lesznek problémái a kinézetével” – állapítja meg.

Holstein úgy véli, hogy a lányok azért szenvednek jobban a média hatásaitól, mint a fiúk, mert ők inkább komolyan veszik az őket körülvevő, akár otthonról, akár máshonnan érkező üzeneteket. Ennek eredményeként az a trend, hogy a fiatal lányok ma olyan merészen öltözködnek, ahogy egy generációval ezelőtt az utcalányok. Ez csak súlyosbítja a problémát. „Elvesztettük azt az érzést, hogy a nő a saját jogán királynő” – mondja.

Lyn Mikel Brown, a Waterville, Maine-i Colby College professzora a Packaging Girlhood (Becsomagolt leánykor) című köny­vében dokumentálta azokat a zavaró és negatív üzeneteket, melyekkel a marketingszakemberek bombázzák a lányokat. „A »nőies erő« üzenetét akarják eladni, de a termékeik és ruháik nem a világ megváltoztatásáról szólnak, hanem a lány külsejéről, mely egyre inkább rózsaszínű és szexi. A tinédzser egy piaci kategória, amelyet arra használnak, hogy egyre fiatalabb lányokat vegyenek rá saját maguk tárgyiasítására, vagy arra, hogy női­es Paris Hiltonok vagy Britney Spearsek legyenek.”

Brown azt mondja, hogy bár sok szülő félti a lányát az erőszaktól, mégis megveszi neki azt az árut, amely eltorzítja a gyermeke önértékelését. „A rózsaszín gyorsan sötét rózsaszínné, majd pirossá válik, amivel mindent el lehet adni, még a rózsaszínű energiaitalt is, mely növényi eredetű étvágycsökkentőt tartalmaz” – írja.

BESZÉLD LE

Szülőkkel beszélgetve Brown megpróbálja felhívni a figyelmet arra, hogy az elterjedt marketing milyen romboló hatással van a lányok önbecsülésére. Ez nem csak a szexi öltözködésre vonatkozik, hanem azokra a tinédzserek körében népszerű könyvekre is, melyek a „menő csaj” motívumát mutatják be. „A prüdéria már a múlté” – jegyzi meg Brown. Van egy szervezete, a Hardy Girls, Healthy Women (Merész lányok, egészséges asszonyok), mely azt reméli, hogy elő tudja segíteni a lányok egészségesebb önértékelésének kialakítását, és segítséget nyújt a szülőknek, hogy fel tudjanak tenni a lányaiknak olyan kérdéseket, melyek hozzásegítik őket, hogy kritikusabban szemléljék a médiát.

A médiát nem állíthatjuk meg, de a szülők többet tehetnek, mint gondolnák – mondja Brown. Holstein egyetért vele, és sürgeti, hogy a szülők nyíltan beszéljenek lányaikkal arról, hogy a napi divat milyen érzéseket vált ki belőlük. Ha a lány csak vállat von, és azt mondja: „mindenki így öltözködik”, akkor a szülőnek ellent kell mondania: „találjunk olyan alternatív lehetőséget, amelyben jól érzed magad!”

„Biztos alapot kell adni a lányoknak, hogy jó döntéseket tudjanak hozni az öltözködéssel és a »médiafogyasztással« kapcsolatban – mondja Holstein. – A szülők sok esetben nem akarnak túlzottan beleavatkozni a gyermekeik ízlésébe és életébe, ennek ellenére el kell mondaniuk, hogy mit tartanak helyesnek.”

A Dove felmérése szerint a lányoknak szük­­sége van a szülői tanácsra: kutatásukban a megkérdezett több mint 1000 lányból a 13–17 évesek 67 %-a és a 8–12 évesek 91%-a  mondta, hogy az anyjához fordul tanácsért, amikor nincs megelégedve magával…

LÉLEKKÉP

„Amikor
egy lány
jól érzi
magát a bőrében, a testképe is
a helyére
kerül.”

Gila Manolson, a The Magic Touch (A mágikus érintés, az Outside/Inside (Kívül-belül) és a Head to Heart (A fejtől a szívig) című mű­vek jeruzsálemi szerzője és nemzetközi­leg híres előadó szerint azonban a testről alkotott kép elterelő manőver. A lényeg a lélekről alkotott kép. Amikor egy lány jól érzi magát a bőrében, a testképe is a helyére kerül. Manolson megjegyzi, hogy milyen meglepő, amikor átlagos kinézetű vagy akár rubensi alkatú fiatal nőkkel beszél, és ők szépnek, akár szexinek is tartják magukat. Ezekből a lányokból sugárzik az önbizalom, mely az egészséges lélekből ered. Az önbizalom pedig nagyon vonzó tud lenni – jegyzi meg Manolson.

Manolson elismeri, hogy sokkal könnyebb egészséges lelkületű lányokat, nőket találni Jeruzsálemben, mint New Yorkban vagy Los Angelesben. Úgy véli, a szülők sokkal jobban tudják befolyásolni a lányok énképét, mint az egész média. „A média egy nem létező nő képét mutatja. Egy Barbie-idomú nő már rég meg­halt volna a helytelen táplálkozás miatt.”

Szerinte nagyon drasztikus változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a lányokban egészségesebb kép alakuljon ki a testről: „El kell szakadni a médiától” – tanácsolja. A divatlapok és női magazinok mérgezik a nő önbecsülését. Mivel ezek az újságok csak a „tökéletes kinézetű” nőket mutatják (akiknek a fotóját retusálták és digitálisan manipulálták), ha hazavisszük ezeket a lapokat, az olyan, mintha intravénásan heroint adagolnánk egy lány vénájába. Sok tanulmány világosan rámutatott, hogy minél jobban ki vannak téve a nők ezeknek az újságoknak, annál jobban romlik az önbecsülésük, miközben a lapok hatására a férfiak is egyre kevésbé elégedettek a feleségükkel.

Mikor Manolson ezekről a témákról beszélget nőkkel, gyakran felteszik neki azt a kér­dést, hogy hogyan kell viselkedni olyan fér­fiakkal, akiknek most irreális elvárásaik van­nak a női szépséggel kapcsolatban. Ez fájdalmas téma, a férfiakat ebből a szempontból át kell nevelni. Minden láthatóvá tett testrésszel elveszítjük az igazi intimitás képességét, mert a nők nem érzik megfelelőnek, a férfiaknak pedig irreálisak az elvárásaik. Újra kell alkotnunk az intimitás fogalmát, értékelni kell a másik ember egyedi külső és belső szépségét.

Manolson hisz abban, hogy a „cniut” – szemérmesség – zsidó értelmezése a legjobb ellenszere ennek a problémának. „A cniut azt jelenti, hogy az ember tisztában van azzal, hogy kicsoda ő valójában. Ez valamiféle belső önmeghatározás, mely megszabadít attól a szükségtől, hogy fizikailag kelljen kérkedni magaddal” – magyarázza Manolson. „Az erényes nő privát fizikai szférája védett; egyszerűen nincs kacérkodóan a kirakatban, nincs kitéve mások kritikájának. A szépségipar a nők bizonytalanságaiból él, így ennek az iparágnak a legnagyobb ellensége az a nő, akinek egészséges a lelke és erényesen viselkedik.”

Mindenki egyetért abban, hogy az önértékelésnek belülről kell jönnie. Holstein arra készteti a betegeit, hogy visszaidézzék azokat az időket az életükből, amikor jól érezték magukat a bőrükben, és arra is kéri őket, hogy hozzanak olyan dolgokat, amelyeket írtak vagy készítettek, s amelyek a tehetségüket bizonyítják. Ezen az alapon segíti őket, hogy kifejlesszék belső értékük alapjait. „Sok nő csak a külvilág üzeneteinek vételére képes, ami nem segíti elő az értékeik megerősítését” – mondja Holstein. – Sokkal több erőfeszítést igényel a saját életükből származó pozitív üzenetek befogadása.”

Manolson szerint fontos még az önzetlenség, a társasági élet és az értékes könyvek olvasása, ahelyett, hogy tévénézéssel vagy női fogyasztói és divatlapok olvasásával töltenénk az időt. „Leghatékonyabban mások segítésével fejleszthetjük önbecsülésünket. Egy idő múlva boldogságot fogunk sugározni.”

vissza