Arizal volt azon kabbalisták egyike, akik a legkiemelkedőbben foglalkoztak az emberi lélek állati testben történő reinkarnációjával

A köznyelvben gyakran illetünk embereket állati jelzőkkel: lassú, mint a csiga, ravasz, mint a róka, álnok kígyó, bivalyerős. Ezek közt vannak testi és szellemi tulajdonságok. Abban semmi furcsa nincs – szerintem – a judaizmus szempontjából, ha valakinek a testi adottságait egy állati tulajdonsággal jellemezzük: azt mondani, hogy Sámson egy bivalyerős bíra volt, tényszerű állítás. Azonban azt mondani, hogy valaki ravasz, mint a róka, már érdekes kérdéseket vet fel. Bár a judaizmus szerint az állatoknak van lelkük, ez csak a ruách és a nefes: az éltető és a mozgató lélekrészek. A judaizmus álláspontja szerint az állatoknak nincs nesámájuk, avagy értelmes lelkük:

„Az angyalok a Teremtőjüket szolgálják és nincs jécer hárájuk. Az állatoknak másfelől van, de nem rendelkeznek értelemmel. Ennek eredménye, hogy az angyalok nem kaphatnak jutalmat a szolgálataikért, mivel nincs jécer hárájuk, amit le kellene győzniük, és az állatok nem büntethetők a tetteikért, mert nem rendelkeznek értelemmel” – írja Rabbi Yechiel Michel Epstein Aruch HaShulchan című munkájában.¹

Álláspontom szerint két izgalmas kérdés merül fel az állatok jécer hárájával és értelmükkel kapcsolatban. Egyfelől rengeteg állatfaj él a Földön. Egy nemrég végzett kutatás szerint mintegy 8,7 millió faj létezik, amelyből 7,7 milliót állatok tesznek ki.²

Vegyünk szemügyre néhány állatfajt: a jákópapagájt, a gyepi hangyát, és a sziamangot. A jákók a világon a legértelmesebb papagájok. Ez már ellentmondani látszik annak, hogy az állatok nem rendelkeznek értelemmel.

A jákópapagáj

Egy amerikai zsidó tudós Irene Maxine Pepperberg egy 30 éves kutatást végzett egy jákópapagájon (1977–2007), Alexen. Pepperberg több évtizedes kutatása alatt arra a következtetésre jutott, hogy Alex képes volt alapszinten érvelni, a szavakat találékonyan használni, intelligencia bizonyos tekintetben egy ötéves gyermekének felelt meg, érzelmi szintje pedig egy kétévesének.³

A gyepi hangya

Eredetileg azért választottam egy hangyafajt, mert naivan azt feltételeztem, hogy ezek a rovarok nem túl eszes állatok. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a hangyák tanulékony és kiváló tájékozódóképességgel rendelkező állatok.⁴ Kifejezetten a gyepi hangya szellemi képességeiről szóló írást nem találtam, de joggal feltételezhetjük, hogy azok hasonlók, mint közeli rokonaiké.

A sziamang

A sziamangokra szintén szándékosan esett a választásom, akárcsak a gyepi hangyákra, de ismét meglepő információt találtam. A sziamangok gibbonok, és a gibbonokról úgy tartják, hogy a legkevésbé értelmes főemlősök. Azonban egy 2009-ben végzett kísérlet azt mutatta, hogy a gibbonok képesek felismerni magukat a tükörben.⁵ Miért fontos ez? A filozófiai tradícióban a tudatot és az értelmet az öntudathoz szokás kötni. Tudósok szerint pedig az az élőlény, amelyik átmegy a tükörteszten (felismeri, hogy a saját képmása van a tükörben), az rendelkezik az öntudat – legalább – minimális fokával.⁶

Jákópapagáj

Kabala és állati lélekvándorlás

A fenti példák nem bizonyítják, hogy az állatok rendelkeznének nesamával, ugyanakkor arra talán rávilágítanak, hogy az állatoktól túlzás az értelem bizonyos szintjeit elvitatnunk. Azonban van egy – talán – még izgalmasabb aspektusa ennek a kérdéskörnek. A Zohár behatóan foglalkozik a reinkarnációval.⁷ Azonban legjobb tudomásom szerint Arizal volt azon kabbalisták egyike, akik a legkiemelkedőbben foglalkoztak az emberi lélek állati testben történő reinkarnációjával a Saar HaGilgulim című művében. Könyvének 22. fejezetében Arizal leírja, hogy különböző körülmények közt mivé reinkarnálódnak az emberek: aki nem kóser ételt fogyaszt, az faként tér vissza, aki szexuális tiltásokat hág át, az nyúlként, denevérként vagy más állatként inkarnálódik, aki pedig büszke, és túl sokat beszél, az méhként kerül újra erre a világra.⁸ Deborah (a név jelentése: méh) kis mértékben büszke volt, ezért méhként kellett visszatérnie.

Arizal szerint azonban nem az egész emberi lélek inkarnálódik újra, csak az a lélekrész, amelynek javulásra van szüksége (14. fejezet).⁹

Sziamang

Következtetések?

A fentiek alapján nem fogok tudni következtetéseket levonni az olvasók számára, kérdéseket azonban fel tudok tenni. Ha emberi lélek(rész) kerülhet állati testbe, honnan tudhatjuk biztosan, hogy nem a nesámája került valakinek egy adott állatba? Ha Arizálnak igaza van, akkor valaki visszatérhet állatként azért is, mert a szellemi képességeit kell fejlesztenie, vagy éppen azért, hogy mohóságán vagy egyéb testi vágyain legyen úrrá. Ha valaki állatként inkarnálódik, de egy csepp értelemmel sem bír, csak az ösztönei vezérlik, akkor valószínűtlen, hogy uralkodni tudna a vágyain. Azonban láthattuk, hogy a tudomány mai álláspontja szerint bizonyos állatfajok rendelkeznek az értelem bizonyos szintjével.

Mostanában sokat olvashatunk arról, hogy a nyugati mézelő méhek illetve házi méhek veszélyeztetett faj lettek. Ebből következtethetnénk arra is, hogy egyre kevesebb büszke ember van, akinek méhként kell inkarnálódnia. Ám világunk egyre narcisztikusabb. A házi méh pedig csak egy a Földön élő megközelítőleg 20 000 méh faj közül.

„Az, hogy mi, emberek imádjuk ezt az egy méhfajt, teljesen érthető, ez a jele annak, hogy valami kisiklott. Ez egy tökéletes példája a brutálisan emberközpontú, a természet vállaltan gyakorlatias felfogásának.”

¹ Aruch HaShulchan, 1:1:1–3.

² Richard Black: Species count put at 8.7 million (https://www.bbc.com/news/science-environment-14616161).

³ https://en.wikipedia.org/wiki/Alex_(parrot)

⁴ Antoine Wystrach: We’ve Been Looking at Ant Intelligence the Wrong Way

(https://www.scientificamerican.com/article/weve-been-looking-at-ant-intelligence-the-wrong-way/).

⁵ To what extent do the gibbons possess theory of mind? (https://ismashcarter.wordpress.com/2013/05/25/to-what-extent-do-the-gibbons-possess-theory-of-mind/).

⁶ Annamarie W. Huttunen, Geoffrey K. Adams, and Michael L. Platt: Can self-awareness be taught? Monkeys pass the mirror test—again (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5380072/).

⁷ Yaakov Astor: Reincarnation and Jewish Tradition (http://www.aish.com/jl/l/a/48943926.html?mobile=yes#19).

⁸ Everything You Wanted to Know About Reincarnation in Judaism (https://www.mayimachronim.com/everything-you-wanted-to-know-about-reincarnation-in-judaism/).

⁹ Efraim Palvanov: Garments of Light: 70 Illuminating Essays on the Weekly Torah Portion and Holidays, Toronto, Lulu Press, 2017, 111. o.)