Gyereknevelés

Atyai áldás

A béke és egyetértés áldása.

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. december

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. december

 

miért kívánjuk fiainknak, hogy váljanak olyanná, mint Efráim és Menásse?

 

Jákob sok év után újra találkozik szeretett fiával, Jó­zseffel, és tizenhét évig együtt élnek Egyiptomban. Já­kob 147 éves, és megbetegszik. Halála előtt József maga viszi apjához a fiait, és kéri, hogy az áldja meg őket. Jákob előbb elmeséli, hogy még Kánaán földjén, Luz városában az Örökkévaló megígérte neki, hogy további két törzs szár­mazik majd tőle. Az egyik Benjáminé, aki ezután szü­letett. És mivel több fia nem lett, egyik fiának törzsét ketté kell ossza. Így választotta József törzsét ketté, és az ő fiai után így lett Efráim és Menásse törzse.

József Jákob jobb kezét Menásse fejére tette, mivel ő volt az idősebb, és a bal kezét Efráiméra, mivel ő volt a fiatalabb. De Jákob nem így akarta. Keresztbe fonta a karját, így jobb kezét a fiatalabb gyermek fejére helyezte, mivel előre látta, hogy Efráim leszármazottjai túlnőnek bátyjáén. József próbálta korrigálni az apai „tévedést”, ezért Jákob meg is magyarázza a cserét. Menásse törzséből lesz Gideon, a nagyszerű zsidó vezér, de Efráim törzséből lesz Jósua bin Nun, Mózes utóda, a honfoglaló. Így áldotta meg Jákob unokáit és hozzá fűzte: „Veled áldjon Izrael, mondván: tegyen téged Isten olyanná, mint Efráim és Menásse.” (1Mózes 48:20.)

És azóta is a zsidó atyák (egyes szokás szerint anyák is!) szombat és ünnep előestéjén ezekkel a szavakkal áld­ják meg fiaikat, míg lányaikat az ősanyákra való meg­emlé­ke­zéssel. Hogy miért azt kívánjuk lányainknak, hogy legyenek olyan, mint Sára, Rebeka, Ráchel és Lea, azt viszonylag egy­szerű megérteni, de miért kívánjuk fiainknak, hogy vál­janak olyanná, mint Efráim és Menásse?

Bölcseink két magyarázatot adnak erre. Az egyik, hogy Efráim és Menasse voltak az elsők, akik Izraelen kí­vül nőttek fel, idegen hatásoknak kitéve és ennek ellenére erős zsidó identitásuk maradt. A másik ok az, hogy az első olyan testvérpár volt, akik között nem volt ellenségeskedés, rivalizálás. Ezt kívánjuk gyermekeinknek, hogy együtt a testvéreikkel (tágan értelmezve a többi zsidóval) békében és egyetértésben építse fel Izrael házát.

A péntek esti áldás első része tehát az, hogy azt kívánjuk, olyanok legyenek gyermekeink, mint az ősanyák illetve, mint Efráim és Menásse. A második rész pedig a kohénok áldása. Ebben az Örökkévaló védelmét, békéjét és áldását kérjük a gyermekre. Kérhetünk-e annál többet, mint amit az Örökkévaló adhat?

A pénteki és ünnep előesti pillanat, amikor a gyermekeket megáldjuk, különlegesen felemelő. Őszinte tisztasággal emlé­­kezteti a szülőket, hogy a gyermek létezésünk értel­me és célja, igazi áldás az Örökkévalótól, a gyermeket pe­dig a szülők és szerető család áldásának értékelésére tanít­ja. Összekovácsolja a családot, semmi pénzért ki nem hagynánk a saját családunkban.

Csak biztatni tudok mindenkit, aki még nem teszi, hogy ve­zesse be ezt a hagyományt az életébe, és aki már teszi, az adja meg a módját, építse minél jelentőségteljesebbé.

Trendeli Alapítvány – A zsidó bölcsőde www.trendeli.hu

 

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás