Ünnepek

Az ünnep, amit látni kell! – Szimchát Bét Hásoévá

Aki nem látta a víz öntésének örömünnepét, nem látott még örömöt az életben.

Szerző: Rácz Jehosua rabbi
Megjelent: Forrás – 2010. szeptember

Szerző: Rácz Jehosua rabbi
Megjelent: Forrás – 2010. szeptember

A Szimchát Bét Hásoévá egy igen régi zsidó szokás, melyre bölcseink a Tánáchban csak utalást találtak: “Örvendezve fogtok vizet meríteni.” (Jesájá 12:3) Ez a hagyomány a Szentélyben végzett áldozatokhoz kapcsolódik: az állattal együtt minden egyes alkalommal bort is áldoztak. Szukot ünnepére vonatkozólag bölcseink úgy tanulták a Tórából, hogy az állat és a bor mellett vizet is kell áldozni az Örökkévalónak, ennek neve niszuch hámájim, “a víz öntése”. A Szimchát Bét Hásoévá (ami magyarul annyit tesz: a víz merítésének öröme) ehhez kapcsolódó szokás. Ezt az örömünnepet Szukot valamennyi napján megtartották. Azzal kezdték, hogy kimerték a vizet a Gichon folyóból, majd ráöntötték az oltárra.

A Szentély különböző részekre volt felosztva: a nők, a férfiak és a kohénok elkülönítve voltak egymástól. A Szimchát Bét Hásoévát a nőknek fenntartott helyen tartották, de az ünnepség idejére itt is elkülönültek a férfiak és a nők. Magára az eseményre a Talmudban így emlékeznek: “Aki nem látta a víz öntésének örömünnepét, nem látott még örömöt az életében.” (Szuká 51a)Csak rabbik, a Szánhedrin tagjai és más cádikok táncolhattak a nép előtt, akik körbeállták őket. A táncolok égő fáklyákat dobáltak az ég felé, majd elkapták őket mielőtt a földre zuhantak volna, eközben a Zsoltárokból énekeltek. A táncolók mellett a lévi törzs tagjai furulyáztak és egyéb hangszeren játszottak, a kohénok pedig trombitáltak.

Mi lehetett ennek a különös örömnek az oka? Természetesen örültek Szukot ünnepének, ahogy a Tórában áll: “És örülj ünnepeden te, fiad és leányod, szolgád és szolgálód meg a lévita és a jövevény, az árva és az özvegy, aki a lakóhelyeden él. Hét napon át ünnepelj az Örökkévalónak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló.” (5Mózes 16:14-15)

De volt ennek az ünnepségnek egy mélyebb értelme is, amit a Jeruzsálemi Talmudban találunk: “Onnan merítjük az Örökkévaló szellemét, amiből minden öröm kiárad.” Igazi öröm csakis a micvák teljesítéséből származik, ezért is táncolhattak csak olyanok, akik valóban szolgálják az Istent, mert csak ők tudnak örömtüzeket gyújtani a szívekben az emberek segítségére és a Teremtő örömére.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás