Város, ahol csak zsidók élnek? Igen, Azerbajdzsánban!
A Forrás peszáchi számába mindig igyekszünk különleges, az ünnephez méltó cikkeket írni. Ez idén sincs másképp. Rovatunkban ezúttal egy olyan várost is bemutatunk, ahol csak zsidók élnek, és noha nem Izraelben található.
A Délnyugat-Ázsiában elhelyezkedő Azerbajdzsán nagysága és lakosainak száma nagyjából azonos Magyarországéval (86 000 négyzetkilométer, valamivel több mint 10 millió fő). Az ország a Kaszpi-tenger partján, Oroszország, Irán, Örményország, Grúzia és Törökország szomszédságában található. Fővárosa Baku, ahol az össznépesség több mint 1/5-e lakik.
Évszázadok óta élnek zsidók Azerbajdzsán területén.
A helyi zsidókat két fő csoportra lehet osztani: askenázokra, illetve perzsa eredetűekre. Az előbbiek a XIX. században, a cári Oroszország idején települtek le a jelenlegi állam területén, továbbá a második világháború alatt sokan menekültek ide Közép- és Kelet-Európából. A perzsa zsidók –akiket kaukázusi hegyi zsidóknak is szokás nevezni – valószínűleg már az V. század előtt is éltek a régióban. Az ősi perzsa zsidó lakosok mellett a XIX. század végén és a XX. század elején a hegyi zsidók már farmerekként és kertészekként dolgoztak leginkább kicsi, izolált közösségeikben. Ezidőtájt virágzott a zsidó élet Privolnoeben, Qirimiziben és Vartashenben.
Azerbajdzsán síita muszlim ország, ennek ellenére jó kapcsolatot ápol Izraellel, nemcsak azért, mert a zsidó állam olajat és fegyvereket vásárol tőlük (az azeri export 6,1%-a Izraelbe érkezik – 2017-es adat). A helyi zsidókat tisztelik, teljes tolerancia tapasztalható irántuk. A főváros, Baku központjában például a legtermészetesebb dolog, hogy a zsidók kipát hordva járják az utcákat.
Jelen írásban két települést mutatunk be. Az egyik Baku, ahol az országon belül a legtöbb izraelita él napjainkban, a másik pedig Qirmizi, egyike a két Izraelen kívüli városnak, ahol csak zsidók élnek. A bakui zsidó közösség múltjáról és jelenéről szinte semmilyen információ nem található az interneten. Mindössze pár adatot tudunk megosztani olvasóinkkal. A Kaszpi-tenger nyugati partjainál található település 1920-ban lett az ország fővárosa. Perzsa zsidók már a XVIII. században is éltek itt. Az ország fővárosában a 16 000 főt számláló azeri zsidó közösség jelentős része lakik. Körülbelül kétszer annyi hegyi zsidó él Bakuban, mint amennyi askenáz. A városban jelenleg három zsinagóga és tizenöt zsidó közösségi szervezet működik.
Qirimizi (Krasznaja Szloboda)
Az Azerbajdzsán északkeleti csücskében található Qirmizit sokáig a Kaukázus Jeruzsálemének nevezték. Oroszul a Krasznaja Szloboda (Vörös Város) névvel illetik. Az egykor virágzó közösség ma már csak az emlékekből táplálkozik. A városnak van egy igazán egyedi tulajdonsága is. Egyes izraeli városokon kívül mindössze két olyan település létezik a világon, melynek lakossága teljes mértékben zsidókból áll, az egyik ilyen Qirmizi (a másik a New York állambeli Kiryas Joel). A város lakosságát mindössze 3-4000 fő közöttire becsülik.
1881-ben körülbelül 213 ezer zsidó élt a Kaukázus 34 településén. A hegyi zsidókon kívül askenázok, kurd és grúz zsidók is laktak a területen az elmúlt több mint száz év folyamán. Az első zsidó települést Kulgatnak nevezték, ami a jelenlegi Qirmizitől mindössze pár kilométerre helyezkedett el. Hivatalos letelepedési engedélyt 1742-ben kaptak először az izraeliták, méghozzá Fatali kántól, Quba akkori vezetőjétől.
Romantika a folyóparton
Qirmizi Quba régióban található. Quba egy település neve is (mondhatni egyik a másik testvérvárosa). A két város között a Kudjal folyó húzódik. Három híd szolgál a két település összekötésére. Az egyik, melyet elzártak a közlekedési eszközök elől, a Szerelmesek hídja. Ez a híd a helyi zsidó társkeresés szimbóluma. A hídon a lányok édesanyjuk társaságában sétálnak, a fiúk pedig a partról nézik őket. Amennyiben megtetszik egy lány egy fiúnak, a szülei felveszik a kapcsolatot a lány szüleivel, hogy megkérjék a kezét. Azerbajdzsánban ez a módszer működik. Stílszerűen a folyóparton található az esküvői csarnok is, ahol egyéb vallási eseményeket is rendeznek.
Qirmizi ma már csak árnyéka egykori önmagának, az utcák üresek, a város kihalt. Sok helyi lakos Moszkvában folytat üzleti tevékenységet, s csak ünnepekkor látogat Qirmizibe. A helyiek rokonai, akik főként Izraelben élnek, jelentős anyagi támogatásokat küldenek hazájukba. Ilyen financiális segítséggel újították fel az egyik helyi zsinagógát is. Annak ellenére, hogy Azerbajdzsán 1991 óta független, az azóta eltelt közel harminc év folyamán körülbelül tizenöt ezer fővel csökkent Qirmizi lakosainak száma. Izraelen és Moszkván kívül az Amerikai Egyesült Államokba, Bakuba, valamint európai országokba vándoroltak a qirmiziek.
A hegyi zsidók, más néven juhurok, a legnagyobb zsidó közösség Azerbajdzsánban, őket az askenázok és a grúzok követik lélekszám tekintetében.
A Szovjetunió idején Qirmiziben tizenegy zsinagóga állt, azonban egyik sem működött (mivel a kommunizmus volt az egyetlen akkor elfogadott „vallás”). Napjainkban, mivel ennek a kornak már több évtizede vége lett, a hegyi zsidók ismét visszatértek gyökereikhez. Szombatot tartanak és böjtölnek jom kipurkor. A legtöbben azonban nem tudják, miért is teszik. Az egyik helyi lakos erről úgy nyilatkozott, hogy ha megkérdezi valaki, miért tartja egy qirmizi zsidó a szombatot, a válasz az lesz, hogy azért, mert a nagyapja ezt mondta neki. Napjainkban már csak két zsinagóga található a városban, azonban mindkettő működik. Az egyik, az „Altıgünbəz”, a Nagy Zsinagóga, 1888-ban épült és 2000-ben újították fel, a másik, a „Giləki” (Hilaki), 1896-ban nyitotta meg kapuit az imádkozni vágyók előtt, jelenleg épp felújítják. A Nagy Zsinagógában naponta mindössze 25-30 ember imádkozik, azonban ünnepekkor tele van a sül.
A legelterjedtebb nyelv Qirmiziben a juhuri, más néven judeo-tat. A nyelv a héber és a fárszi keveréke. A helyi zsinagógákban megtalálható az imakönyv juhuri fordítása, természetesen az eredeti imaszövegek mellett.
Felhasznált források:
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/aj.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Q%C4%B1rm%C4%B1z%C4%B1_Q%C9%99s%C9%99b%C9%99