Háláchá

Bál táschit – A haszontalan károkozás

Tanítsuk meg magunkat, hogy szeressük a jót és a hasznosat… mert ez a jámbor ember útja.

Szerző: Domán Sije
Megjelent: Forrás – 2010. augusztus

Szerző: Domán Sije
Megjelent: Forrás – 2010. augusztus

Így áll a Softim hetiszakasz végén: „Hogyha megostomolsz egy várost több napon keresztül, hogy háborút folytass ellene és elfoglald, ne pusztítsd ki a fáját, fejszét emelve rá, mert róla eszel, azt ne irtsd ki; hisz ember-e a mező fája, hogy ő is ostrom alá kerüljön előtted.” (5Mózes 20:19)

A vers magyarázata: a Tóra felszólítja a zsidó népet, hogy ostrom során ne úgy viselkedjen, ahogy az szokás, hogy a „biztonság kedvéért”, ha nem tudnák elfoglalni a várost, akkor is kivágják és letarolják mindazt, amit lehet, hanem a gyümölcsfákat – amikből még élvezete lehet az embernek – ne irtsák ki pusztító szándékkal. (Rámbán és  Szforno alapján). Bölcseink a Talmudban úgy értelmezték, hogy ez nem specifikusan a gyümölcsfák kivágására, és nem kizárólag háborús időszakra vonatkozó tilalom, hanem egy általános parancsolat, amit „bál táschit – ne pusztíts” kifejezéssel illettek.

Eszerint dönt Rámbám is háláchikus könyvében, a Misné Torában az ostromokra vonatkozó szabályok között: Nem szabad kivágni a gyümölcsfákat a városon kívül, és nem szabad visszatartani tőlük a vízforrást, nehogy kiszáradjanak, mert úgy áll a Tórában: „ne pusztítsd ki a fáját stb.”. Ez a tilalom nem kizárólag ostrom állapotra vonatkozik, hanem minden esetre amikor gyümölcsfát vágnak ki pusztítás céljából. (Meláchim 6:8) Majd a 10. pontban így folytatja: „…és nemcsak a fákra vonatkozik a tilalom, hanem mindenki megszegi ezt a tilalmat, aki eltör edényeket, elszakít ruhákat, lerombol épületet stb.” (Ehhez a tilalomhoz hasonlóan a Tóra megparancsolja az emberi test, élet védelmét, valamint megtiltja az állatkínzást is.)

Látszólag − pusztán száraz, jogi szemmel nézve − ez a tilalom még egy kis magyarázatra szorul. Miért ne lenne joga valakinek a saját tárgyait tönkretenni, hiszen a tulajdonosi mivoltnak az egyik alapvető ismérve, hogy a tulajdonosnak teljes uralma van a tulajdona felett? Ha pedig bizonyos tevékenységet nem végezhet vele, ez a tulajdonos jogainak korlátozása. Még ha valaki más tárgyát is teszi tönkre, akkor sem annyira világos, hogy a károkozáson kívül miért van ebben még egy külön tilalom?

A Széfer Háchinuch a következő magyarázatot adja erre: e micvá oka az, hogy ezáltal megtanítsuk magunknak, hogy szeressük a jót és a hasznosat és ahhoz ragaszkodjunk… mert ez a jámbor emberek útja, akik szeretik a békességet, örülnek más emberek jólétének… nem veszejtenek kárba még egy mustármagot sem. Minden pazarlás és pusztítás fájdalmat okoz nekik, és amit csak lehet, megmentenek. Nem így a gonoszok, akik örülnek a világ pusztulásának és akik maguk is pusztítanak. Aki a jóhoz ragaszkodik, ahhoz a jó is ragaszkodni fog, aki pedig a pusztításhoz, ahhoz a pusztulás.

Ez azt jelenti, hogy két követhető irány van. Az egyik a hasznos, építő jellegű: ilyen valaminek a létrehozása vagy a megóvása, illetve magasabb szinten a békességre (az emberek közötti jó viszony megőrzése, vagy akár építése) és az emberiség jólétére való törekvés. A másik irány ennek a fordítottja: a haszontalanság, a rombolás, a pusztítás. Azzal, hogy odafigyelünk a látszólag számunkra értéktelen tárgyak megóvására, arra neveljük magunkat, hogy mindig a hasznosat, az építőt és a jót szeressük. Ezáltal ez a tilalom nem öncélú, hanem egy nagyobb, általános irányultságra való nevelés eszköze.

„Ne szégyeníts meg semmilyen embert, és ne távolíts el semmilyen dolgot, mert nincs olyan ember, akinek nem jön el az órája és nincs olyan dolog, aminek nincs meg a helye.”

Azonban egy kicsit más szemszögből is meg lehet közelíteni ezt a témát. Azt mondja a Misna: Ne szégyeníts meg semmilyen embert, és ne távolíts el semmilyen dolgot, mert nincs olyan ember, akinek nem jön el az órája és nincs olyan dolog, aminek nincs meg a helye (Pirké Ávot 4:3). A misnát így magyarázza Máhárál: Minden embernek és minden teremtménynek különleges helye (szerepe) van a világban. Erre mondja a Misna: „ne szégyeníts meg semmilyen embert”, mondván, ez az ember fölösleges, nincs szerepe ebben a világban. „Ne távolíts el semmilyen dolgot” – ez a teremtett világ többi részére vonatkozik: ne távolítsuk el, mondván, nem tartozik a létező világhoz. Mindezt ne mondja az ember, mert nincs olyan, akinek nem jön el az órája, amikor hasznossá válik a világ számára. Csak az összes ember által válik teljessé a világ. Ugyanígy minden más létezőnek is megvan a helye a világban. Hasonlóan magyarázza Chászid Jáávec ezt a misnát: bölcs az, aki elérte a szerénységet, felismeri a szükségszerűséget, és nincs számára fölösleges dolog a világban, hiszen mind az Örökkévaló alkotásai. Emiatt a bölcs ember tisztelettel bánik a teremtményekkel.

Eszerint az embernek úgy kell viszonyulni minden emberhez, még a tárgyakhoz is (akkor is, ha jelenleg semmi értéket és hasznot nem lát bennük), hogy egész biztosan megvan a helyük és szerepük a világban, és ez elég ahhoz, hogy csak ez alapján értékesnek találja őket. Azaz: a megszokott „mindenben megkeressük a hibát” hozzáállást át kell fordítani a „mindenben meglátom az értéket” hozzáállásra. Eszerint a bál táschit tilalom megszegése a világhoz való helytelen hozzáállásról tanúskodik.

A bál táschit törvényei

Ahogy az embernek oda kell figyelnie önmagára, testére, hogy ne érje semmiféle kár, ugyanígy köteles odafigyelni, hogy a vagyontárgyai se romoljanak el, ne érje azokat károsodás. Aki eltör bármilyen használati tárgyat, vagy elszakít egy ruhadarabot, kidob ételt, italt vagy fogyaszthatatlanná teszi azokat, elszór pénzérméket, vagy tönkretesz valamit, amiből az embereknek még hasznuk lehetett volna, tórai tilalmat szeg meg.

Ételek és italok esetében különös odafigyelésre van szükség, hogy ne váljon az étel undorítóvá, ezért pl. nem mozgatunk el egy teli poharat kenyér felett nehogy ráömöljön. Ugyancsak a kenyérevés előtti kézmosás után figyelni kell, hogy alaposan megtöröljük a kezünket és ne vizes kézzel nyúljunk a kenyérhez. Ezenkívül nem szabad másnak dobással odaadni olyan ételt, ami ezáltal nemkívánatossá válna.  

Aki mérgében tör el egy tányért, arra azt mondja a Talmud „olyannak számít, mintha bálványt imádna” (Sábát 105a).  Sok esetben nagyon szigorúan vesszük ezt a tilalmat. A Talmud azt mondja, hogy ha valakinek meghal egy közeli hozzátartozója, és ilyenkor a szokás szerint megszakítja a ruháját, nem szabad egy tefáchnál (kb. 8-10 cm) többet szakítania, nehogy megszegje ezt a tilalmat. Ugyanígy, a hávdálánál úgy teletöltik a poharat, hogy egy kicsit túlcsorduljon, azonban vigyázni kell, ne menjen túl sok bor kárba. Még a Peszách előtti nagytakarításnál is oda kell figyelni, nehogy valaki fölöslegesen kidobjon olyan dolgokat, amiket a háláchá szerint nem kéne. Sőt, még a túlzott mennyiségű ételfogyasztás is ebbe a kategóriába eshet, hiszen minden falat, amire a szervezetnek nincs szüksége, olyan mintha kidobtuk volna, ráadásul még ártunk is vele saját magunknak.

Mindez csak olyan esetekre vonatkozik, amikor valamit tönkreteszünk minden szükségszerűség nélkül. De ha például szükség van arra, hogy kivágjunk egy gyümölcsfát, mert az kárt okoz más, értékesebb fáknak, vagy a fája értékesebb, mint a gyümölcse és a tulajdonosa eladná, vagy csak szükség van a helyére, akkor szabad. Ugyancsak szabad eltörni bútordarabokat, hogy fűtsünk velük, hiszen a test épsége fontosabb, mint a tárgyaké.

Vajon mi a helyzet a tegnapi kenyérrel, lecserélhetjük frissre? Először is a leghelyesebb, hogyha az ember nem olyan finnyás, és nem hagyja megszáradni az előző napi kenyeret (egyébként a száraz kenyér felhasználásának is számtalan módja van), vagy megpuhulni az előző napi zöldséget-gyümölcsöt, hanem először azt eszi meg, és csak azután a frisset. De ha ez mégsem megy neki, akkor biztos nem szabad kidobni a fogyasztásra még alkalmas kenyeret, hanem ha van rá lehetősége, akkor tegye ki olyan helyre, ahol előfordulhatnak olyan emberek, akik örülnének neki. Ezenkívül oda lehet adni madaraknak vagy egyéb állatoknak. Ha ez sem megoldható, akkor inkább várja meg míg megszárad, azaz fogyasztásra alkalmatlanná válik, és ezt követően dobja ki.


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás