Légy önmagaddal egyedül.
Szerző: Rabbi Kalman Packouz
Forrás: Aish.com
Fordította: D. Ch.
Megjelent: Forrás – 2011. április
Szerző: Rabbi Kalman Packouz
Forrás: Aish.com
Fordította: D. Ch.
Megjelent: Forrás – 2011. április
Hetiszakasz: Ácháré mot
Jom Kipurkor a kohén gádol (főpap) különleges szolgálatot látott el a Találkozás Sátrában. Csak ő végezhette el ezt a feladatot, és teljesen egyedül. A Tórában így áll: „És ne legyen senki ember a Találkozás Sátrában, amikor bemegy, hogy engesztelést hozzon a szent helyen.” (3Mózes 16,17) Miért hangsúlyozza a Tóra, hogy „senki ember” ne legyen ott, amikor a szolgálatot végzi?
Degel Machane Efrajim rámutat, hogy a főpap esetleg önteltséget érezhet amiatt, hogy ő az egyetlen ember az egész népből, aki ki lett választva a különleges feladatra az év legszentebb napján. Előfordulhat, hogy arra a megbecsülésre koncentrál, amit az emberektől kap és arra, hogy micsoda respekttel gondolnak rá. Ezért írja a Tóra: „ne legyen senki ember”, vagyis a főpapnak úgy kell magában elképzelnie az egész világot, mintha nem létezne senki ember rajta kívül. Ezzel a mentális hozzáállással megszabadítja magát a tisztelet gondolatától.
Ez nagyon hasznos módszer azok számára, akik sokat foglalkoznak azzal, hogy mások mit gondolnak róluk. Ha senki más nem létezik, akkor nem kell azzal foglalkozni az embernek, hogy mit tartanak felőle. Az az igazság, hogy az ember mindig azt hiszi, hogy mások sokkal többet gondolnak rá, mint amennyit valójában foglalkoznak vele. És ha mégis van vélemény arról, amit tesz, kevés gyakorlati jelentősége van − különösen, ha ezt a technikát használja arra, hogy elkerülje a fájdalmat, a csalódást, amit az az illúzió okoz, hogy mások egyáltalán foglalkoznak vele, és hogy ez számít.