Női szemmel

Érzelmi Szibéria

A megpróbáltatás megkeményíti a lelket.

Szerző: Miriam Adahan
Forrás: Innernet.org.il
Fordította: Fodor Tamar
Megjelent: Forrás – 2012. november-december

Szerző: Miriam Adahan
Forrás: Innernet.org.il
Fordította: Fodor Tamar
Megjelent: Forrás – 2012. november-december

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy jelen lehettem a Siratófalnál Natan Sharansky üdvözlésénél, amikor kiszabadult szibériai fogságából. Semelyikünk sem tudja elképzelni, miken mehetett keresztül, amiket kibírt valahogy erővel, lélekkel és bátorsággal, és nem adta át magát a kétségbeesésnek.

Hogyan lehetett, hogy abból a pokolból jőve képes volt nevetni, táncolni, akkora élvezettel és olyan kedvesen beszélni és mosolyogni az egész világra? Miért nem merült el a nyomorban annyi magánzárkában töltött év után, az emberi brutalitás eredményeként?

Bármi volt is az, képessé tette arra, hogy elmeneküljön Oroszországból a hite segítségével, amelyre nekünk is szükségünk lenne, hogy szembe tudjunk nézni saját csalódásainkkal. Egy ezek közül az, amikor olyan emberekkel kell szembenézni, akiknek a lelki világa „érzelmi Szibériához” hasonlít. Ugyan nem hasonlítható ez azokhoz a kínokhoz, amelyeken Sharansky ment át, de a szív fájdalma itt is elmondhatatlan.

Van egy jelenet a Hegedűs a háztetőnben, amikor Tevje kérdezi a feleségét, hogy „Szeretsz?”
Erre az ezt válaszolja: – Milyen kérdés ez? Nem mosom a ruháidat, stoppolom a zoknidat?!
– Nem erre gondoltam – mondja Tevje. – Azt szeretném tudni, hogy szeretsz-e.
– Nevelem a gyermekeidet, főzők rád, nem elég ez?
Tevje aztán óriási fájdalommal néz rá: – Nem… Azt akartam tudni, tényleg szeretsz-e.

De a feleség – keményen dolgozó, tisztességes asszony – nem érti, mire gondol a férje. Tevje ekkor már teljesen letörnek és magányosnak tűnik, ahogy küzd az érzéssel, amelyet sosem fog tudni kifejezni feleségének. Ezt hívják úgy, hogy „C. P. párkapcsolat” (cold and polite – hideg és udvarias).

„nincs sem
bocsánat,
sem
könyörület,
sem együttérzés”

Maimonides (Hilchot deot 1:4) beszél egy emberről, aki „érzések nélküli halott”. Esszéjében Rabbi Samson Raphael Hirsch is beszél valakiről, aki olyan gyakran tartotta vissza az érzelmeit, hogy a szíve kővé vált. Legyen az családtag vagy ismerős, vagy bárki a környezetünkben, valakit biztos ismerünk, akinek „kőszíve” van. Félelmetes jelenség ez, mert tudjuk, hogy az ilyen emberhez nem lehet közel kerülni. Ez nem más, mint timtum hálév (a szív megkeményítése), amely esetben nincs sem bocsánat, sem könyörület, sem együttérzés.

A timtum hálév betegség, amelyet nem mindig lehet rögtön felismerni. Ha szemben találod magadat egy „érzelmi Szibéria” esettel, akkor ne rejtsd el az érzéseidet, a fájdalmadat, a csalódottságodat. Ne hidd azt, hogy nincs jogod érezni, és Te vagy az, akinek változnia kellene, vagy hogy az idő majd mindent megold. Ez igazi veszteség, olyan, mint a halál – néha még rosszabb is, mert élő tested állandóan azokra a reményekre emlékeztet, amelyek sohasem teljesülhetnek.

Sámuel könyvében Chana férje azt mondja neki, hogy boldognak kéne lennie, hogy ilyen remek férje van, és nem szabadna szomorkodnia a gyermektelenség miatt. Erre Chana azt válaszolja, hogy az egyik nem kárpótolja a másikért. Így van a mi életünkben is. Egy fontos kapcsolat elvesztése heget hagy a szívünkön.

„Boldog, aki elégedett a részével” – olvashatjuk az atyák bölcs tanításaiban, és úgy kell élnünk, hogy ezt a mindennapjainkban is elmondhassuk. Azt tanácsolom az „érzelmi Szibéria” típusú esetekkel kapcsolatban, hogy mindig használják a pozitív megerősítést. Ez azt jelenti, hogy legyünk őszintén hálásak a legkisebb kedvességért is, mert abban a pillanatban a másik személytől ez a legtöbb, ami kitelik. Lehet, hogy úgy érzed majd, hogy csak „morzsákat” kapsz, de annak az embernek talán olyan nehéz adni, hogy ezek a morzsák is egy egész kenyérnek számítanak.

Ne erőltesd magadat senkire. Ha tényleg rá akarsz jönni, hogy a másik személy milyen érzelmi szinten van, akkor ne kezdeményezz beszélgetést egy pár napig. Ne hívd fel – hagyd, hogy ő hívjon. Éreztesd, hogy érdekel, de aztán vonulj vissza. Hagyj a másiknak teret és szabadságot!

Talán a Te saját túlzott elégedetlenséged és panaszkodásod fordította magukba őket eddig. Most, hogy kevésbé érzik fenyegetve magukat, talán maguktól elkezdenek nyitni feléd. A másik esetben viszont lehet, hogy arra jössz rá, hogy remekül megvan hetekig-hónapokig mindenfajta személyes kommunikáció nélkül. Ebben az esetben el kell fogadnod, hogy nem akar többet ettől a kapcsolattól.

Egy igaz „szibériai” nem fog terápiára menni. Úgy gondolja, nincs rá szüksége.


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás