Milyen tulajdonságok tették különlegessé Esztert?
Volt egy zsidó ember Susánban, a fővárosban, akinek a neve Mordecháj volt, Jair fia, Benjámin törzséből. Ő nevelte fel Hádásszát, aki Eszter, nagybátyjának a lánya – nem volt apja és anyja. A lány szép alakú volt és jó megjelenésű, és amikor a szülei meghaltak, Mordecháj magához vette lányaként” (Eszter 2:5-7).
Eszter két néven jelenik meg: Hádásszá és Eszter. Hádász nem más, mint mirtusz, ahogy a Talmud tanítja:
„Hádásszá: mirtuszlevelek, melyek édes illatúak – ezt a metaforát az igaz emberekre használjuk.
Eszter: a név gyöke a heszter, ami azt jelenti, hogy rejtett. Azért volt ez a neve, mert a szavait titokban tartotta (nem mondta el a zsidó voltát, amikor királynővé választották). Ezentúl a név még kapcsolatban áll a perzsa estehar szóval, ami azt jelenti: hold. Ez utalás a szépségére. Az emberek látják őt, és azt mondják, hogy olyan szép, mint a hold.”
Ezek a magyarázatok Eszter szépségére utalnak (a látás érzékszervén keresztül), míg a mirtusz illata (amely a szaglás érzékszervén keresztül működik) a rejtettségét szimbolizálja. Ezek azok a fő érzékszervek, melyeken keresztül Eszternek meg kell oldania a feladatait – a rejtettségen és a látás tisztaságán keresztül.
Eszter Mordecháj unokatestvére, ennek okán ő is Benjamin törzséből származik. Benjamin Ráchel fia volt, és mint ilyen Eszter magában hordozza Ráchel sok jellemvonását. Láttuk, hogy Eszter szép volt és jó megjelenésű – ez pont Ráchel leírása (1Mózes 29:17). Eszter ezenfelül egyike volt a négy legszebb nőnek a világon, a Talmud tanúsága szerint (Megila 15a).
Eszter visszavonultsága, hallgatása és a képessége, hogy jól elrejtsen titkokat, szintén a családja sajátossága:
„Ráchel kitűnt a hallgatás művészetében (amikor hallgatott Jákov és Lea esküvőjén). A leszármazottai szintén képesek voltak eltitkolni fontos információt: Benjamin tudott József eladásáról, és nem mondta el senkinek. Saul esetében: »nem mondta el, amit a Sámuel mondott neki a királyságról«. Eszter: »Eszter nem árulta el, hol született«.” (Midrás – Beresit Rábá 71:5).
A hallgatás és az a képesség, hogy megőrizze a titkot, Eszter egyik legerősebb jellemvonása. Ezt a képességet felmenőitől örökölte, jelesül Rácheltől, aki hallgatott, amikor Lea állt az esküvői chüpe alatt, és nem ő. Úgy tűnik, hogy ez olyan képesség, sőt, még inkább művészet, amely nemcsak a magas szintű együttérzésből fakad (ahogy Ráchel esetében láttuk), hanem még magasabb szintű alázat, visszahúzódás és az, hogy képes magát háttérbe vonni egy magasabb cél érdekében. Amikor egy ember nem hajlandó kiszivárogtatni az általa ismert titkos információt, akkor lemond arról, hogy ő legyen az események aktív irányítója. Ezzel elismeri – ahogy az ősanyák is tették –, hogy a történelmi eseményeket nálánál magasabb erő irányítja.
Eszter Mordecháj kezébe tette az események irányítását:
„Nem árulta el, hol született, mert Mordecháj ezt parancsolta neki. Eszter ezek után is úgy tett, ahogy Mordecháj mondta neki” (Eszter 2:20).
Eszter tartózkodását, tzniutját szintén megemlítik a bölcsek:
„Ráchel, a tzniutja okán kiérdemelte, hogy Saul tőle származzon. És Saul tzniutja okán kiérdemelte, hogy Eszter tőle származzon” (Megila 13b).
Esztert úgy látjuk, mint egy szép, erélyes, visszahúzódó, szerény és csöndes fiatal árva lányt, akit Mordecháj nevel fel – és aki teljesen elfogadja Mordecháj tekintélyét.
Esztert nem érdekelte a királyság és a hírnév:
„Amikor Eszter következett, hogy megjelenjen a király előtt – nem kért semmit a királytól. Amit Hegaj, a női hárem őrzője mondott, Eszter megtette, és így mindenki szemében kegyet talált” (Eszter 2:15).
Eszter máshogy gondolkodott, mint a többi nő a háremben: mindegyikük szépítkezett, hogy a király őt válassza. Eszter azonban arra törekedett, hogy lenézzék, átnézzenek rajta, és senkinek tartsák – és így minél hamarabb visszatérhessen Mordecháj házába (Menot HaLevi, Rabbi Slomó Elkabetz).
Eszter kora
Eszter könyvéből nem tudjuk meg, milyen idős volt, amikor elvitték Ahasvéros palotájába. A midrás azonban tudni véli Eszter korát, és számos véleményt is olvashatunk ebben a témában. Az első vélemény szerint negyvenéves volt, míg más vélemény szerint hetvennégy éves volt ekkor, mivel a Hádásszá névnek ennyi a számértéke. Az oka ennek a véleménynek vélhetően az, hogy a bölcsek társítani szeretnék Esztert Ávráhámmal, hiszen ő ennyi idős volt, amikor elhagyta szülőföldjét és elindult Izrael földje felé. Azonban van olyan vélemény is, amely szerint Eszter nyolcvanéves volt, amikor a hárembe került (Bérésit Rábá 39.13).
KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERA
forrás • aish.com, jwa.org
fordítás • E.G.