Purim közeledtével sok fizikai micvánk van, lakoma, ajándékküldés, szegényeknek pénzt adni, de mindez Eszter böjtje után!

Szinte nincs olyan chanuka vagy purim, amikor nem olvasom vagy hallom a klasszikus összehasonlítást: purimkor fizikailag akar­tak elpusztítani bennünket, chanukakor spirituálisan. Ezért purimkor eszünk-iszunk, chanukakor gyertyát gyújtunk. Ezt a klasszikus összehasonlítást szeretném mélyebb szintre vinni.

Purimkor fizikailag akartak kipusztítani ben­nünket, és a zsidók imádkoztak, böjtöltek, meg­tértek. Később ugyan harcoltak is, de csak mert nem volt más lehetőség, a király rendeletét nem lehetett visszavonni. Chanukakor nem akarták a zsidó népet kiirtani, csak asszimilálni akarták. Azt akarták, hogy ne éljenek zsidóként, ne tanuljanak Tórát, ne tartsák a micvákat. A válasz rá fizikai küzdelem volt, háború. Csak, amikor megvívták a háborút, avatták újra fel a Szentélyt és gyújtották meg a menóra lángjait.

Nem véletlen a párhuzam. És bölcseink a mai időkre is tanulságot vontak le belőle. Ha fizikai veszélyben van egy zsidó, pláne, ha a zsidóság vagy annak egy csoportja, annak mélyebb oka a zsidók nem helyes viselkedésében van. Vagyis az Örökkévaló „büntet”. Persze a büntetést nem emberi léptékkel kell érteni. Az Örökkévaló sohasem azért büntet, mert megharagudott ránk. Azt akarja, hogy változtassuk meg útjainkat, gondolkodásunkat, egymáshoz való viszonyunkat. Vagyis a helyes válasz a fizikai veszélyre elsősorban a megtérés, az ima, az Örökkévalóba vetett bizalom erősítése. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell fizikai lépéseket is tenni a veszély elhárítására. De nem a tsuva helyett! Ezért volt harc purimkor, de csak a böjt és ima után. Amikor pedig spirituálisan vagyunk veszélyben, fizikailag kell harcolni. Ez nem feltétlen jelent konkrét harcot, de kiállni magunkért, jogi, intellektuális, vagy bármely más eszközzel, azt igen. És ha kiálltál a saját és társaid zsidó értékei mellett, akkor ne felejtsd el meggyújtani a menórát, képletesen. Hiszen miért is véded meg a zsidó identitásodat, értékeidet, ha nem őrzöd annak lángját?

Purim közeledtével sok fizikai micvánk van, lakoma, ajándékküldés, szegényeknek pénzt adni, de mindez Eszter böjtje után! És közben Megillát hallgatunk! Ne engedjünk a kísértésnek, hogy purimkor elsüllyedjünk az italozásba és evésbe. Helyezzük az ünnepet a megfelelő perspektívába, és erre Eszter böjtje remek alkalom. Rövid böjt, nincs meleg. Az egyetlen kihívás, hogy néha Eszter böjtjére teszik a purimi mulatságokat, iskolák, óvodák, egyes közösségek, és hogy a böjti napon az elmélyedés helyett jelmezeket varrunk, és selachmóneszeket csomagolunk. Aki egészségügyi okból nem böjtölhet, tarthat taanitdiburt, vagyis tartózkodhat a beszédtől. Pár óra hallgatás is hihetetlen átalakító erővel bír, különösen nőknek. Érdemes kipróbálni.

Trendeli Bölcsőde– zsidó bölcsőde az Újlipótvárosban

www.trendeli.hu

Panyiné dr. Ábrahám Zita