Egyéb

Ha már egyszer zsidónak születtünk… (párbeszéd)

Egy könyv érdeklődést felcsigázó első része.

Szerző: Gil Mann
Forrás: How to Get Out More Of Being Jewish… c. könyv
Fordította: Arató Mátyás
Megjelent: Forrás – 2013. február-március

Szerző: Gil Mann
Forrás: How to Get Out More Of Being Jewish… c. könyv
Fordította: Arató Mátyás
Megjelent: Forrás – 2013. február-március

A Lativ Kolel legújabb vállalkozása: zsidó témájú könyveket fordítani és kiadni. Az alábbi részlet ennek a vállalkozásnak a kezdete. Az első könyv 1996-ban íródott, szerzője, Gil Mann. Noha ennek már lassan 20 éve, és a célközönség az amerikai zsidóság volt, a felmerülő problémák 2013-ban Magyarországon talán aktuálisabbak mint valaha.

– Enyhén szólva unom, hogy mindenki a zsidó életforma megtartásáról és folytonosságáról beszél. Akárhová megyek, csak azt hallom, hogy „asszimilálódunk, vegyes házasságokat kötünk” stb. Tudod mit? Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy szükségem volna a zsidó hitre. Nem vagyok biztos abban sem, hogy bárkinek is szüksége volna rá. Lehet, hogy a zsidó hit létjogosultsága egész egyszerűen elmúlt. Az evolúció el fogja rendezni ezt természetes módon, és ki fogunk halni.

A zsidó hit olyan, mint egy dinoszaurusz?

– Lehet. Én így tekintek rá. A bátyám elvett egy nem zsidó lányt. Úgy szeretem, mint a nővéremet, ő egy igazán jó ember. Egy elveihez abszolút hű, erkölcsös és adakozó valakiről van szó, de … nem zsidó. Ha rá vagy másokra tekintek, nem tudom megmondani, hogy mi olyan különleges a zsidó hitben. Lehet, hogy ennek nincs is már semmi értelme. Ha volna, akkor nem szűkülne és tűnne el.

Mit értesz az alatt, hogy nincs értelme?

„Kulturálisan zsidónak érzem magam, de még abban sem vagyok biztos, hogy ez pontosan mit
is jelent.”

– Nos, egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a zsidó vallás bármi olyat nyújtana a társadalomnak, ami ne volna megtalálható máshol is. Ha rágondolok, gyakorlatilag semmit sem nyújt nekem személyesen. Kulturálisan zsidónak érzem magam, de még abban sem vagyok biztos, hogy ez pontosan mit is jelent. Komoly problémáim vannak egyébként a szervezett vallásokkal úgy általában is. Ami a zsidóságot illeti, egyszerűen ürességet érzek idebent – némi bosszúsággal fűszerezve –, itt vannak a zsinagógák, az értelmetlen rituálékkal és imákkal, a talmud tóra, ahol a bár micvá szövegének recitálását kell megtanulni, a közösségi nyomás – folytathatnám a végtelenségig.

Akkor folytasd, kérlek.

– Rendben. Őszintén szólva van egy része ennek a dolognak, amely teljesen zűrös. Teljesen kusza érzéseim vannak a zsidóságról, és mindezek ellenére valamilyen számomra érthetetlen okból mégiscsak szeretném, hogy a gyerekeim zsidók legyenek – legalábbis azt hiszem. Mondok egy példát. A fiam tízéves. Egyik nap a legjobb barátja, aki nem zsidó, nálunk volt. Meghallottam, hogy megkérdezte a fiamat, hogy zsidó-e, aki azt válaszolta, hogy „nem igazán”. Ez rosszul érintett. De nem tudok kielégítően válaszolni arra, hogy miért éreztem így. És mert ugye abban sem vagyok biztos, hogy miért szeretném, hogy a gyerekeim zsidók legyenek, ezért aztán azt végképp nem tudom, hogy pontosan mit is szeretnék nekik adni a zsidóságból.

Van bármi „zsidós” dolog, amit Te gyerekként a szüleidtől megkaptál, és szeretnéd a gyerekeidnek továbbadni?

– Valószínűleg ez az egyik gócpontja a zűrzavarnak, amelyben vagyok. Néhány dolgot „zsidósan” teszek, amelyeket szívesen látnék viszont a gyerekeimtől is. De nem is tudom. Nem úgy érzem, hogy a szüleim igazán komoly érvekkel meggyőztek volna a zsidó lét előnyeiről. Most, hogy szülő vagyok, azt veszem észre magamon, hogy vagy lázadok azellen, vagy épp utánzom, ahogy a szüleim neveltek – gyanítom, általában utánzom –, pedig megfogadtam, hogy nem fogok így tenni. Amikor a zsidóságról van szó, nem vagyok teljesen biztos abban, hogy mit utánzok és miért.

És milyen volt a zsidó neveltetésed?

– Nem gondolom, hogy a zsidó neveltetésem bármennyire is egyedi lett volna, sőt, bizonyos részeit kifejezetten kedveltem. Az anyámat sokkal jobban érdekelte az egész zsidóság, mint az apámat. Ennek ellenére anyámnak messze nem volt akkora tudása a vallásról, de egy igazi jiddise máme volt.

(folyt. köv.)


Gil Mann

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás