Ünnepek

Hagyd otthon a felesleget!

Keveset vállalj, de azt csináld meg!

Szerző: Rabbi Yaakov Salomon
Forrás: Aish.com
Fordította: Goldman Elior
Megjelent: Forrás – 2013. augusztus-szeptember

Szerző: Rabbi Yaakov Salomon
Forrás: Aish.com
Fordította: Goldman Elior
Megjelent: Forrás – 2013. augusztus-szeptember

Utálok pakolni. Sosem tudom, hogy mit vigyek magammal, melyik bőröndöt válasszam, és hogy egyáltalán hogyan fogok mindent becsomagolni. Mindig van valami gond.

Van egy dolog, ami még ennél is rosszabb – a hazamenetel előtti pakolás.

Ez történt velem: ott állok a hétvégi házamban, és éppen pakolok, hogy lezárjam a nyaralót. Hazaindulok.

„Miért cipeljük ugyanazokat a terheket és megoldatlan problémákat?”

Nagyon ismerős a kép. Táskák és bőröndök mindenütt a szobában, a szokásos kuszaság, hogy mi volt már mosva és mi nem, hat vagy hét magányos, elárvult zokni, és a néha-néha feltörő „nem hiszem el, hogy megint vége” felkiáltások.

Idén sem volt másképp – egyvalamit kivéve. Éppen néhány pólót tettem a táskámba, amikor rádöbbentem, hogy közülük mennyit elő sem vettem az egész nyaralás során. Emlékszem, amikor elpakoltam őket, mennyire nélkülözhetetlennek tűntek.

„Ezt nem hagyhatom otthon.”
„Ebben fogok tollasozni a tűző napon.”
„Ezt fogom viselni az uszodában.”

Ahogy lenni szokott, valami teljesen mást viseltem az uszodában… és a tollashoz is.

A táskám mellett hever egy kis nyitott doboz, benne néhány könyv szállításra várva. Óvatosan betuszkolok néhány keményfedelűt. Megállok. A legtöbbjük úgy jön vissza, ahogy ideérkezett: kinyitatlanul és olvasatlanul.

Aztán ott van a legnagyszerűbb élmény – a repülőút.

„Négyórás út? Végre van időm egy kis munkára. Mappák, iratok, laptop, levelek, szerkesztés, olvasás, lakásfelújítási tervek és így tovább. Ezekkel megleszek az első órában. Aztán ott van az a kövér regény, amely kényelmesen feküdt az ágyam alatt az elmúlt hat évben, és most itt az ideje, hogy beleássam magam. A maradék időben pedig a hetiszakaszt tanulmányozom, és elmondok néhány tucat zsoltárt.”

El kell mondjam, hogy mindebből mi szokott sikerülni? Ha minden jól megy, sikerül nem a gépen hagynom a regényt. De mi a szokások rabjai vagyunk. Ismerem a szokásaimat nagyon jól, de mégis tervezgetek… és elbukom.

Ez elvezet minket ahhoz az utazáshoz, amelyet életnek nevezünk. A legkomolyabbak felhasználják az év utolsó napjait, hogy bepakoljanak a következő évre. Mit vigyünk magunkkal, és mit hagyjunk magunk mögött? Milyen tettek, kapcsolatok, gondolatok lényegesek igazán a fejlődésünk szempontjából, és mely szokások akadályoznak benne?

Néhányunknak soha sincs ideje átrágni ezt magában – ami tragikus. De azok, akik megteszik, ők is a legtöbb esetben a szokások rabjai. Az idei teendők nagyon is hasonlítanak az elmúlt éviekhez, és az azt megelőzőkhöz is. Valóban az év végén, amikor kibontjuk a csomagjainkat, azt látjuk, hogy jó néhány dolog érintetlenül hever benne. Ütött-kopottak, régiesnek tűnnek – és még mindig ott vannak.

Csak bámuljuk a csomagot, és csóváljuk a fejünket. Csa­lódottak leszünk, csüggedtek és letörtek. Mi történt a sok jó céllal, amelyet tavaly kitűztünk magunk elé? Miért cipeljük ugyanazokat a terheket és megoldatlan problémákat?

A gond az, hogy nem tudjuk, hogyan pakoljunk. Ahelyett, hogy az egész ruhásszekrényünket a bőröndbe varázsolnánk, ki kellene választanunk a legszükségesebb néhány dolgot, amelyt tényleg használni akarunk. Amikor mindent meg akarunk változtatni, a végén semmin sem változtatunk. Más szavakkal: ha a bőrönd túlsúlyos, pénzbüntetést kapunk. Mindent a kézipoggyászba kell pakolni.

A MEGOLDÁS: SZUKOT

De az Örökkévaló természetesen érti ezt. Tudja, hogyan vagyunk megalkotva (hiszen Ő alkotott minket). És megoldást is kínál mindenre. A megoldást szukotnak hívják. A nagyünnepeken éppen csak túljutottunk, amikor szukot elkezdődik. Az Örökkévaló rendelhette volna másként is, de nem tette. Várhatott volna heteket az ünnepek között. De nem: Ő alkalmat ad arra, hogy a fogadalmainkat azonnal valóra váltsuk.

Szukot az az időszak, amikor elhagyjuk a stabil, biztonságos otthonunkat, és beköltözünk egy törékeny és kicsiny lakrészbe. A legtöbbünk elhagyja a hat- vagy hétszobás lakást egy aprócska sátor kedvéért. Állandó szükségünket a védelemre. teljes mértékben az Örökkévaló kezébe helyezzük.

Akármilyen gyönyörűen felépített a sátrunk, biztos, hogy megvannak a korlátai. A cél az, hogy otthonos és kényelmes atmoszférát teremtsünk, miközben otthonunk legtöbb komfortkellékét nem visszük magunkkal. Nagyon meg kell tehát válogatnunk, hogy mi az, amire tényleg szükségünk van, és mi az, amit jó szívvel hátrahagyunk.

Át kell válogatnunk a tengernyi mennyiségű kütyüt, meg kell vizsgálni, mi az, ami eltérít minket a valódi célunktól, és le kell csupaszítanunk az életünket a legszükségesebbekre.

Szukot nem más, mint annak gyakorlása, hogyan kell fontossági sorrendet felállítani.

„Tényleg szükség van arra a talpaspohár-készletre a sátorban?”
„Egy pulóver elég lesz? És melyik legyen az az egy?”
„Mely székek a legmegfelelőbbek egy kétórás étke­zés­­hez?”

A szukot arra tanít, kifordítva az American Express reklámszlogenjét, otthon kell hagynunk sok mindent. Ha túl sok dolgot hordunk magunkkal, a legtöbbet közülük sohasem fogjuk használni. Amikor túl sok mindent akarunk egyszerre megváltoztatni, nem fog sikerülni. „A túl hamar túl sokat” elv biztos recept a csalódottságra és frusztrációra.

A legokosabb, amit tehetünk, hogy bölcsen és ésszerűen választunk. Egyszerre egy vagy két feladatnak lássunk neki, és végezzük is el őket. Nyugodtan érezzük jól magunkat utána. Az elvégzett feladat utáni elégedettség érzése ad energiát arra, hogy a jövő akadályait is magabiztosan vegyük.

Ez adja a szukot igazi szépségét. Kiköltözünk, de nem viszünk mindent magunkkal.

Ekkor a kicsi és egyszerű sátrunkban ülünk, kikukucskálva a faágak között a hatalmas égboltra, fürdőzve az Ő szeretetében. Mindezt azzal az imával fejezzük ki, hogy jövőre másképp lesz. Hogy jövőre igazán a lehetőségeink kiaknázásán fogunk dolgozni.

Szukot itt van már. Épp idejében.

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás