Inspiráló gondolatok, melyek elkísérnek minket egész évben

Toba Schiffren

Levelek

Egyszer lakott nálam egy vendég, akitől egy nagyon szép szokást tanultam, amelyet azóta is gyakorolok. Ahogyan a legtöbbünket, a vendégemet is rengeteg társadalmi szervezet keresi meg, hogy cedákát, anyagi támogatást kérjen tőle különböző ügyekhez. Annak ellenére, hogy mint legtöbbünknek, neki sincs lehetősége minden ügyet támogatni, mégis kézbe vesz minden levelet, és mond egy rövid imát az Örökkévalóhoz, hogy adjon meg mindent, amire az adott egyénnek, családnak szervezetnek szüksége van.

Ez az ötlet megváltoztatta a családom életét. Azóta az ajtónk mellett két kupacban vannak az ilyen jellegű levelek, és mindig, amikor a családból bármelyikünknek van néhány másodperce – akár csak kifelé menet a házból – felveszünk egy levelet az első kupacból, mondunk egy áldást a levél írójáért, néhány sort a zsoltárokból, és letesszük a levelet a másik kupac tetejére, ahol a már kézbe vett leveleket gyűjtjük.

Ez csak néhány másodpercnyi időt vesz igénybe, és mégis örökké tart. A legkisebb energiabefektetéssel nem kevesebbet érünk el, mint hogy segítünk a testvéreinknek, a világ bármely részén is legyenek, törődést és megnyugvást nyújtunk azoknak, akiknek szükségük van rá.

Charlie Harary

Megváltoztatni a világot

Egyszer lehetőségem volt néhány órát együtt tanulni Rav Noach Wienberggel. Ahogy az irodájában ültem, egyszer csak hozzám fordult, és azt kérdezte: „Charlie, meg tudod változtatni a világot?” „Nem” – válaszoltam. „Nem?” – folytatta a faggatózást. „Igen” – mondtam. „Igen?” – kérdezett vissza Rav Wienberg. Ezen a ponton fogalmam sem volt mit feleljek, valami olyat akartam mondani, hogy: „Nem, igen, Isten óvja a királynőt, imádom a zsidóságot.” Végül Rav Weinbergerhez fordultam, és azt mondtam: „Rabbi, nem tudom mit feleljek erre a kérdésre.”

Újra rám nézett, és újra megkérdezte: „Meg tudod változtatni a világot?” „Nem tudom a választ.” „Meg tud ölni egy ember hat milliót?” Erre végre tudtam a választ. „Igen.” – válaszoltam. „Meg tud menteni egy ember hat milliót?” „Gondolom, igen.” „Akkor miért nem tette meg senki?” Mivel nem tudtam mit válaszoljak, így folytatta:

„Megmondom neked miért. Azért, mert amikor reggel felkelünk, és belenézünk a tükörbe, mit mondunk magunknak? Csak ne engem, én nem tudom megcsinálni. De amikor Adolf Hitler felkelt reggel, mit mondott magának? Meg tudom csinálni. Ő megértette, hogy mekkora dolgot képes egy ember véghezvinni, és hogy egy ember meg tudja változtatni a világot. Az a probléma, hogy mi nem bízunk saját magunkban. Fogalmunk sincs róla, kik vagyunk valójában, és mit vagyunk képesek elérni.”

Érdemes alaposan megfontolni ezeket a szavakat. Mindannyian elérhetjük a lehetetlent. Minden azzal kezdődik, hogy elkezdünk hinni magunkban. Amint ezt elértük, a határ a csillagos ég.

Dr. David Pelcovitz

Önbizalom

Még mielőtt megtanítanánk a gyermekeinknek az ábécét, van valami más, amit megtanítunk nekik, ez pedig a Mode Ani. Minden reggel gyerekeinkkel együtt kifejezzük hálánkat az Örökkévalónak, hogy még egy értékes napra visszalehelte belénk a lelkünket. De pontosan mit is mondunk?

„Köszönöm neked, örökké élő Uralkodó, hogy irgalmadban visszaadtad belém lelkemet: nagy a Te bizalmad.” Ezekben az utolsó szavakban találhatjuk a világon az egyik legbátorítóbb és legfelemelőbb üzenetet. Minden egyes reggel – magyarázza a lublini Ráv Tzadok – az Örökkévaló visszaadja a lelkünket. De ezzel nemcsak újraéleszti a testünket, hanem valami egyebet is elárul nekünk: „Bízom benned, Te nagyon értékes és különleges vagy, hiszek benned!” A Mode Ani utolsó szavai – „nagy a Te bizalmad” – arra utalnak, mennyire bízik bennünk az Örökkévaló, hogy bármit elérhetünk, hogy igazán nagyszerű emberekké válhatunk. És ha az Örökkévaló hisz bennünk, akkor nekünk is hinnünk kell magunkban.

Van valami, amit meg kell értenünk, és be kell fogadnunk, ahogy Ráv Tzadok nagyon szépen megfogalmazza: „Ahogy hinnünk kell az Örökkévalóban, úgy kell hinnünk magunkban is.”

fordítás • Hámori Zoli

forrás • TorahAnytimes