Egy perzsa zsidóról, egy polihisztorról, aki nyelveik által kötötte össze a népeket.

Szerző: Arató Mátyás
Megjelent: Forrás – 2012. február

Szerző: Arató Mátyás
Megjelent: Forrás – 2012. február

A címben szereplő zsidó úr neve valószínűleg ismeretlenül cseng a fülünkben, azonban abban az országban, melynek ne­ve Irán, a legismertebb és legelismertebb személyiségek közé tartozik. A közel-keleti országról a médiában ma csak negatív híreket lehet olvasni, az ország közelmúltbeli kulturális eredményeit többnyire homály fedi. Az iráni zsidóságról pedig oly kevés ismerettel rendelkezünk, hogy még a számarányukról sem ismerünk pontos adatokat, egyesek 25 000-re, mások 40 000-re teszik a számukat.

A történelem során a perzsák és zsidók viszonya hagyományo­san jónak volt mondható. Külö­nösen áll ez az iszlám térhódí­tása (i. sz. VI. század) előtti idők­­re, azonban napjainkban – egy népszerű hírportál szavai­val élve – csendes ellenszenv mérgezi a zsidó – perzsa kapcsolatokat. Az iráni zsidók egy része körülbelül 2700 éve él a térségben, számtalan szent hely és történelmi esemény köthető az országhoz, többek között Dániel próféta, Habakkuk próféta, illetve Eszter és Mordecháj sírja, azonban vannak az időben hozzánk sokkal közelebb élt személyiségek is, akik a közös kultúra részét képezik.

Hayim Solaymān a huszadik század kiemelkedő szótárkészítője, fordítója, dráma- és esszéírója 1887-ben született Teheránban. Apja, Haim Eshaq paplankészítő volt; a szülei mind kalimik voltak – azaz perzsa zsidók – akik Sirázból vándoroltak Te­he­ránba. Solaymān egy olyan hagyományos perzsa alapisko­lában, maktabkhāneh-ban kez­d­­te tanulmányait, melyet (valószínűleg kényszerből) kikeresztelkedett zsidók tartottak fenn, ahol tradicionális zsidó nevelést biztosítottak a diákok számára. Héberül tanult, valamint Hacham Hayim Moreh keze alatt tanult a zsidóságról, majd mikor az elvesztette szeme világát, a Moreh segédjévé vált.

A Moreh egy teheráni születésű kiváló tanár volt, akiről az 1935-ben Teheránba látogató híres földrajztudós Abraham Jacob Brawer így írt: „A héber- és a vallásoktatást a legkimagaslóbb szinten űzik Teheránban, köszönhetően Hayim Moreh-nak. Hiába vakult meg fiatalkorában, az iráni zsidók 60 ezres lélekszámú közösségének legkiválóbb tóratudósa, akinek ima- és versfordításait előszeretettel használták szerte az országban. Tökéletesen beszélt héberül, kizárólag olyan helyzetek okoztak neki nehézséget, mikor elkövettem azt a hibát, hogy újhéber szavakat alkalmaztam, mint pl. irgun ןוגרא (szervezet), melyeket nyílvánvalóan nem ismerhetett.”

Solaymān azután az Ettehad középiskolában héberül és fran­ciául tanult, 19 évesen aztán felvételt nyert az Ame­ri­kai Főiskolára (későbbi dabirestān-e ālborz), ahonnan kikerülve többen igen sokra vitték az országban. A főiskolán angol és perzsa nyelvet, valamint zenét tanult, majd 1915-ben ugyanitt már oktatóként angolt kezdett tanítani.

1923-ban megházasodott, hat gyermeke született. Nem sokkal később kezdett el dolgozni az első kétnyelvű szótárain, amivel a környezetétől a „szavak mestere” címet nyerte el, majd a fordítástudomány kötötte le a figyelmét. Később Dr. Arthur Millspaugh, az iráni kormány amerikai pénzügyi tanácsadója tolmácsaként dolgozott évekig, majd a Brit-Iráni Olajtársaság (1908-as megalakulásakor még ezen a néven, majd 1954-től British Petroleum Company (BP) néven ismert, mely a későbbi BP egyik elődje) fordítási osztályvezetője volt egészen az 1950-es évekbeli visszavonulásáig, de szótárain ez alatt az idő alatt is folyamatosan dolgozott.

Az első kiadott művének az 1928-ban megjelent Yusof va Zoleikha (József és Zulejka) című színdarabot tekinthetjük, mely a Józsefről és Potifár feleségéről, Zulejkáról szól. A darabot eredetileg a főiskola diákjai adták elő, de a mű sikere akkora volt, hogy nem maradhatott az iskola falai között. A színdarabból 1956-ban ugyanezzel a címmel film is készült. Második műve az Ardašir o Ester (Ardasír és Eszter), amely Eszter könyvének történetét dolgozza fel. A színjátékokat mind a teheráni Grand Hotelben mutatták be, 1920 és 1946 között folyamatosan játszották őket. További két műve, a Davud o Goliāt (Dávid és Góliát) valamint a Rut o Na’omi (Ruth és Naomi) is bibliai témákat dolgoz fel – tegyük hozzá, a megjelent kritikák alapján ez utóbbi mű sikere igencsak elmaradt a várttól. Suleyman sokszínűségét tovább fokozza, hogy nemcsak a szöveget írta, hanem zenét is komponált, ő felelt a rendezésért, sőt saját maga játszott is darabjaiban.

Az igazi elismertséget hozó művek az általa létrehozott kétnyelvű szótárak voltak. Ő volt az első komoly szótárkészítő, aki a legátfogóbb kétnyelvű szótárakat próbálta megszerkeszteni. Még az egynyelvű szótárakból is hiányzó kifejezéseknek is utánajárt, gyakran látogatott különböző mesteremberek, iparosok műhelyeibe, beszélgetéseket lejegyzetelve, szerszámok elnevezéseit kérdezgetve. Gyári munkásoktól gyűjtött szakszavakat annak érdekében, hogy a készülő szótár a nyelvhasználat minél szélesebb spektrumát lefedhesse.

Az első műve egy két kötetes angol–perzsa szótár volt 1929-31-ben, melyet egy 55 000 szót és 25 000 kifejezést tartalmazó egykötetes angol–perzsa nagyszótár követett. Ezeket követték a perzsa–francia, majd a francia–perzsa, a perzsa–angol szótárak többféle kiadásban is, kisebb-nagyobb méretben, illetve egy perzsa–angol közmondásokat tartalmazó szótár. Elkészítette a héber-perzsa szótárat is, mely 1966-ban Jeruzsálemben jelent meg. A Perzsa Enciklopédia számos zsidósággal kapcsolatos vallási és történelmi szócikkéért is ő felel, de amatőr költőként számos verse is megjelent a különféle teheráni, elsősorban zsidó heti- és havilapokban. Zenei témákkal is foglalkozott, megtanult játszani a perzsa tār nevű hangszeren. Később úgy végrendelkezett, hogy könyvtárát az izraeli Iráni Bevándorlók Szövetsége örökölje.

Hayim Solaymān 1970-ben, 82 évesen halt meg Teheránban. Számos műve maradt befejezetlen, ezek közé tartozik a perzsa–héber szótár is. Végrendelete alapján a munka befejezése a Teheráni Zsidók Bizottságára (ועד הקהילה ליהודי תהראן) hárult, a szótár szerkesztésére egy külön munkacsoportot hoztak létre, amelyik tovább szerkeszti a szótárat, folyamatosan frissíti és új szavakat ad hozzá. Ismereteim szerint a szótár nemrégiben kiadásközeli állapotba került és már a nyomdai munka előkészítése zajlik.

Hayim Solaymān életművének hatása még mindig oly erős, hogy a legfontosabb lexikon, az Encyclopædia Iranica 2002-es, róla szóló szócikke Solaymān szótárait a mai napig a legfontosabb és legalapvetőbb, kiváló minőségű műveknek tartja, melyek ismerete elengedhetetlen, az oktatás számára pedig nélkülözhetetlen.

vissza