Szerző: Kurucz Ákos
Forrás: JewishEncyclopedia.com
Megjelent: Forrás – 2011. április

A márciusi számban Joszef Káro életével ismerkedtünk meg. Jelen cikkben rav Káro életművét vesszük közelebbről szemügyre.

Hősünk tehetsége és szerteágazó tudása már viszonylag korán megmutatkozott. Fiatalemberként széles elismertséget szerzett magának és már ekkor kora egyik legkiemelkedőbb tóratudósaként tekintettek rá kortársai. Joszef Káro − minden idők egyik, ha nem a  legnagyobb zsidó bölcse − hozzáfogott a korábban általunk is tárgyalt Maimonidész Misné Tóra című fő műve magyarázatának megírásához. A Misné Tóra magyarázatának megalkotása hatalmas szellemi teljesítmény volt Káro részéről. Munkája Keszef Misna címen vonult be a zsidó vallás- és kultúrtörténetbe. Ebben a művében a szerző idézi és oly módon magyarázza Rámbám fő művének részeit, hogy ezáltal közérthetőbb formában tárja az olvasók elé.

Káro fiatalon elveszítette első feleségét, majd ezt követően elvette Jichák Szábá rabbi lányát. Egy rövid bulgáriai kitérő után ráv Káro a második feleségével Izrael földjén telepedett le. Bölcseink úgy tartják, hogy az Erec Izraelben élés micvája minden valamennyi más micvával felér. Izrael földje rá is mély benyomást tett, és spirituálisan oly mértékben inspirálta őt, hogy eljutott arra a szellemi szintre, miáltal meg tudta alkotni műveit.

Cfáton telepedett le, és Jákov Beirav rabbi az általa vezetett bét din (vallási ügyekben eljáró döntőbíróság) egyik tagjává választotta. Amikor a ros bét din (a bét din vezetője) elhunyt, őt nevezték ki utódaként. Ebben az időben – tehát Beirav rabbi halála utáni időszakban – Káro a bét din vezetőjeként tudásával olyan tekintélyt és hírnevet szerzett a cfáti rabbinukus bíróságnak, hogy az nemcsak Izrael, de az egész diszpóra első számú bét dinjévé vált. A ráv Káro  vezette döntőbíróságnak döntő szava volt minden kérdésben, mely a zsidó vallással volt kapcsolatos. A vallási kérdésekben ebben az időben az egész világon az az álláspont volt a végső és a legszélesebb körben elfogadott, amelyre a cfáti bét din helyezkedett. Rav Káro munkássága olyan hatású volt, hogy döntéseit gyakorlatilag az egész zsidó világ elfogadta, és nemzedéke első számú vezetőjeként fogadták el.

Ebben az időszakban – tehát amikor már Erec Jiszroél földjén élt – kezdett bele egyik fő műve, a Bét Joszef (József háza) megírásába. Ez egy alapos és hatalmas képzettségről tanúskodó kommentár, amely az általunk is már megismert, Jákov ben Aser rabbi által szerzett Arba Turim (A négy pillér) című alkotás kommentárjaként volt értelmezhető. A Bét Joszefnek az volt a célja, hogy magyarázatai a vallási kérdésekben felmerült vitákra általános, mindenki által követhető megoldást nyújtva egységesítsék és egyesítsék a világ zsidóságát. Célul tűzte ki, hogy valamennyi halachikus kérdésre választ nyújt, és így feloldja a kétértelműséget, a vallási kérdésekre adott válaszok félreérthetőségét.

Káro rabbi kiváló és széles körben ismert kabbalistaként is működött. Kabbalával foglalkozó alkotása a Magid mesárim címet viseli. Ebben az alkotásában rav Joszef ben Efrájim rögzíti egy angyallal való társalgásait, aki tanácsokat ad neki, bátorítja és irányítja a tanulmányaiban való elmélyülésben. Rabbi Alkabec tanúsította, hogy az egyik alkalommal, amikor meglátogatta a ros bét dint, ez az angyal is ott tartózkodott. Az angyal látogatásairól több más tanú is beszámolt.

Miként a jogszabályok az életviszonyok legfőbb rendezői és az élet minden területére kiterjednek, úgy a vallási szabályok (a halacha rendelkezései) is az élet valamennyi pillanatát szabályozzák. A Bét Joszefben írtak is kiterjednek a zsidó ember életének minden aspektusára, ebből következően a mű hatalmas terjedelműre sikerült. Rav Káro ezért megalkotta a Bét Joszef rövidített változatát, mely a Sulchán Áruch címet kapta. Jelentése magyarul „Terített asztal”. A Sulchán Áruch a halachikus döntések végső formáját tárja elénk. A hosszas vitákat, az egymással ütköztetett álláspontokat nem ismerteti, csak az ezek eredményeként kialakult végső halachákat.

A Sulchán Áruch a vallási törvényeknek a zsidóság számára nem az egyetlen, de a legismertebb, legelterjedtebb gyűjteménye. Máig ez jelenti a vallási szabályok legismertebb gyűjteményét. Ráv Káro a cfáti (a világ legnagyobb elismertséggel rendelkező) bét din vezetőjeként az egész világ zsidósága által követett vallási döntéseket és szabályokat alkotott. Ezeket az óriási reputációval rendelkező döntéseket örökítette meg az utókor számára a Sulchán Áruchban (mely tulajdonképpen a Bét Joszef rövidített változata).