Gyereknevelés

Kinek a felelőssége a gyermek oktatása?

A sok összetevő egyetlen cél felé vezet.

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. augusztus-szeptember

Szerző: Panyiné dr. Ábrahám Zita
Megjelent: Forrás – 2013. augusztus-szeptember

Közeledik a szeptember, és újból kezdődik az iskola. A legkisebbek először lépik át izgatottan az iskola kapuját, és ezzel megkezdődik a formális oktatásuk. Sokat hallunk manapság a magyar oktatás reformjáról, új kötelező erkölcs- vagy vallásoktatásról, a tankönyvek egységesítéséről, az oktatás központosításáról.

„A szülő felelőssége
a gyermek oktatása.”

Mi, szülők pedig kapkodjuk a fejünket, és igyekszünk a legjobb iskolát kiválasztani. Hogy milyen szempontok alapján választunk, az sok tényező egyedi elsőbbségének az eredménye: milyen messze van az iskola az otthonunktól, iskolaotthonos-e vagy napközis a képzés, zsidó intézmény-e vagy sem, milyen szakkörök vannak, milyen erős a nyelvi vagy a reál képzés, milyen a tanító néni, járnak-e oda testvérek, barátok, miket hallottunk az iskoláról, milyen egyedi tehetsége van a gyermekünknek és még sorolhatnánk.

A zsidó jog a szülők kötelezettségének tartja, hogy megtanítsa a gyermekeket a micvákra (vallási parancsolatok), hogy elérve a felnőtt kort (lányoknál 12, fiúknál 13 év) tartsák majd azokat. Vagyis legyen elég tudásuk azokról, legyen olyan a szemléletük, hogy átérezzék azok fontosságát, és akarják is majd tartani a zsidó életet átszövő parancsolatokat. Ez a kötelesség fiúk és lányok vonatkozásában egyaránt él, sőt esetenként az unokákra is. A felelősség elsősorban az apára hárul, de egyes rabbinikus források hangsúlyozzák az anya részvételét is. A valóságban ha a szülőknek nincs lehetőségük megfelelő oktatást adni, akkor a rabbinikus bíróságnak is kötelessége gondoskodni a gyermekek oktatásáról (az oktatás társadalmi felelősség). Az apa lehetőleg személyesen oktatja gyermekét, s ha erre nincs lehetősége, vagy nem célszerű, akkor megfelelő tanárt keres számára. Rambam egyenesen azt írja, hogy a világ csakis a gyermekek Tórára oktatásának érdemében állhat fenn. (Talmud Tóra 2:2.) A gyermekek tóraoktatását még a Szentély építésének kedvéért sem lehet félbeszakítani. A kötelesség napi szintű, és csak szombaton és ünnepeken szüneteltethető.

A gyermekek oktatásának szabályai még hosszan folytatható, de azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy a cikkünk alapgondolatát alátámasszam. A tóraoktatás szabályain túltekintve megláthatjuk az általános zsidó hozzáállást a gyermek oktatásának kérdéskörében. A szülő felelőssége a gyermek oktatása. A feladat egy részét delegálhatja egy jól kiválasztott iskolára, de a felelősség az övé marad. Ezért jól teszi, ha folyamatosan nyomon követi a gyermek fejlődését, az iskolai eseményeket, a gyermek baráti körét, a könyveket, amelyekből oktatják, a pedagógus módszereit stb. Mert ha nem jó tanárt (iskolát) választ, és a gyermek személyisége kisiklik az is az ő felelőssége.

Természetesen minden szülő szeretné a legjobbat adni gyermekének, mégis tapasztalom ismerőseim körében is, hogy túlzottan az iskolára bízzák a gyermek oktatását, és amikor látják annak hiányosságait inkább panaszkodnak, mint tesznek valamit az iskola gyengeségeit kompenzálandó.

Emlékezzünk arra, hogy mennyi energiát fordítottunk az iskola kiválasztására, és ne felejtsük el, hogy bizonyos értelemben mindennap választunk.

A repülőgép pilótája folyamatosan korrigálja a gép repülési irányát, és ezzel biztosítja, hogy végül célba érjen a gép. A mi választásunk az, hogy mi maradunk-e a pilóták, vagy kiadjuk a kormányt a kezünkből. A mi választásunk, hogy folyamatosan korrigáljuk, ha a gép kicsit letér az iránytól, vagy hagyjuk, hogy hosszan repüljön a céltól eltérő irányba. A mi felelősségünk, hogy a célon tartsuk a fókuszt. A mi felelősségünk a gyermek oktatása, de a mi választásunk, hogy ennek a felelősségnek folyamatosan eleget teszünk, vagy az iskolára bízzuk, és ha eltérnek az iránytól, vagy módosítják a célt („oktatási reformmal”), az ellen teszünk valamit, vagy csak panaszkodunk.

Részletekben felhasznált forrás:
Rav Yehosua Y. Neuwirth: The Halachot of Educating Children. Feldhelm, 1999.

vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás