A Tóra első és utolsó személyre szóló parancsolata feltűnő hasonlóságot mutat. Az Örökkévaló kedvelt szolgálójának, Mózesnek azt az utolsó feladatot adta, hogy menjen fel egy hegytetőre és onnan nézze meg Izrael földjét. Megmutatja neki a gyönyörű hegyeket, völgyeket és termőföldeket, majd azt mondja: „te nem fogsz oda bemenni”.

A Tóra egy hasonló jelenettel kezdődik. Ádám megnézheti az egész Édenkertet. Miután látta minden fa gyümölcsének szépségét, az Örökkévaló figyelmezteti, hogy a Tudás Fájának gyümölcse tiltott a számára.

Lehet-e kapcsolat az édenkerti tiltás és a Mózes életének utolsó szakaszában rá kirótt korlátozás között? Miért kezdődik és végződik a Tóra bőkezű víziókkal, melyeket korlátozások határolnak?

Rabbi Jákob Kamenetzky, a Tzitivyan nevű kisváros rabbija és családja borzasztó nyomorban éltek. A kevéske fizetésből a gyerekek éheztek és alig volt ruhájuk. Nem csoda, hogy öröm töltötte el a házat arra a hírre, hogy Rabbi Jákob jó eséllyel jelöltetheti magát Wilkomir, Litvánia harmadik legnagyobb zsidó városa rabbijának. Megígérték neki a pozíciót és hogy hamarosan elkészül a szerződése.

Néhány hét várakozás után azonban Rabbi Jákob azt a hírt kapta, hogy hiába valóak voltak a reményei. Az állást egy másik, befolyásosabb családból származó rabbi kapta meg. Bár a Kamenetzky család szinte gyászba borult, Rabbi Jákob biztosította őket arról, hogy időnként a „nem” a legjobb válasz. Nem mindig értjük meg azonnal, hogy még akkor is van világos jövő, mikor úgy tűnik, az álmok és a remények szertefoszlottak.

A folytatódó szegénység megerősítette Rabbi Jákobot abban az elhatározásában, hogy Amerikába menjen, ahol vezető tóratudós lett.

Wilkomir várost megtizedelték a nácik, megölték szinte minden lakóját, a rabbival együtt.

Bizonyára a Tóra egy alapvető üzenetet küld a legnagyobb emberek által. Nem minden, amit szeretnénk megkapni, lehet a mienk egy szóra. És nem mindent vehetünk el, amit szemünk megkíván. Vannak korlátok a világon. Nem kaphatunk meg mindent. Lehet, hogy azon van igazi áldás, amit nem veszel el. Mindig lesznek a világon olyan dolgok, amiket szeretnénk, de nem fogunk, nem tudunk és nem szabad megszereznünk..

A Tóra tele van tiltásokkal. Megjelennek abban, hogy mit veszünk a szánkba., milyen gondolatokat fogadunk be, mit viselünk a testünkön. Az életnek magába kell foglalni az önuralmat.

A Tóra-tartó zsidók azonban szerencsések. Ők már rendelkeznek a „nem” megértésének képességével. Az, hogy követik a 365 negatív parancsolat világos irányelveit, megvédi őket, és képessé teszi őket arra, hogy megfelelő válaszokat adjanak a társadalom kísértéseire.

A Tórát teljes egészében ez az üzenet fogja át. Ezt kellett Mózesnek hallania távozásakor és Ádámnak a belépésekor.