Lativ-sábáton a Maharallal Prágában

Sokféle lehetőség van egy történet elmesélésére, leírására, és sokféle szempont és tényező formálja, alakítja, csiszolja azt. Már a kezdeteknél sok minden eldől, kinek/kiknek meséljük, mikor, hol és hogyan. Mire fókuszálunk? Mit tartunk fontosnak? Milyen részletet hangsúlyozunk?

A másiknak, aki hallgatja vagy olvassa, a befogadó félnek mi hordoz információt? Az ő szűrőjén mi akad fenn, és mi megy keresztül? Mi lesz a summája, a saját megítélése? Ugyanazt fogjuk érezni? Egyazon konklúzióra jutunk? És aki ott volt, akivel megéltük, ő hogyan raktározza el az élményt magában? Hogyan emlékezik vissza? Az idő előrehaladtával változik az élmény, önállósodik? Lesz-e közös pont az átélésben, vagy nem lesz szinte semmi az egyezés?

Ahány ember, annyiféle visszaemlékezés születhet. Ugyanazon események láncolataként megannyi nézőpont, meglátás, észrevétel és végső summázat. Egyazon eseményt ahányan megélnek, annyiféle látószög, egyedi felfogás, egyedi érzés születik belőle. A közöst mind hordozza magában, a való, az igaz mindegyikben ott van. De egyénien, egyedi színezettel, a belső megélés szerinti ízzel, aromával.

És visszatekintve ugyanazt érezzük-e vajon, mint a megélés pillanatában? Hűek maradunk? De mihez hűek, a tényekhez? Az érzéshez? Hol lesz a valóság, és honnan tűnik majd el? Vagy a saját valóságunk megszületik és kész, függetlenül másokétól? Megannyi önálló univerzum a kollektivitáson belül, így van ez?

A világmindenség működése szerint: ahogy a kicsiben, úgy a nagyban. Ahogy fent, úgy lent – szokták mondani – ezen elv mentén haladva. A történelem összessége sok résztörténet együttese.

A történelem leírása, a történetírás módszertana négy osztályt sorol fel. Maga a történelem négy különböző kifejezés formáján keresztül rögzíti az eseményeket.

Tételezzük fel, hogy ezen mintázatokból választódik ki a szerző – M. Á. – jelen történetmesélő stílusa és fókuszpontja is, amikor a megélt eseményekről beszámol. Így alakul ki az egyéni, a közösségi történelem emlékezete is.

1. Elbeszélő történetleírás

Ez a módszer úgy örökíti meg a fontos eseményeket, hogy leírja, és időrendbe állítja őket. Az események precíz lejegyzésére törekszik. Nem célja a történet okának felderítése, a történet jövőre gyakorolt hatásának kifejtése. Nem egészíti ki az eseményeket, nem értelmezi. Egyszerűségre törekszik, de van, hogy beilleszt nagy eseményekről szóló, érzelemdús részeket. A történetek iránt érdeklődő.

2017. február 2. csütörtök – Budapest, Bécs, Prága

Az indulás napja. A busz a Blaha Lujza térről indult reggel fél kilenckor. Az első úti cél Bécs, ahová déltájban érkeztünk. Egy lucullusi ebéd a kóser étteremben, a nevezetes Novellinóban. Utána mincha a zsidónegyed egy közeli zsinagógájában.

Kora délután városnézés Bécsben, amolyan szabad program keretében. Volt, aki a kóser boltban időzött, s néhányan a közeli utcákat rótták. Fél öt tájban elindultunk Prágába.

Este megérkezés a King Davidba, Prága kóser szállodájába.

2017. február 3. péntek – Prága

Reggel nyolc óra, ima. A precíz programterv szerint haladunk. Fél kilenctől lehetett reggelizni, és tíz órától máris kezdődött egy előadás, az előadó Rabbi Mordechai Neugroschel. Témája: hogyan nyitja meg számunkra a prágai Löw rabbi az ősi forrásokat? Az előadásokat a rabbi angol nyelven tartotta, Szántó-Várnagy Binjomin tolmácsolt, az elhangzottakat összegezte magyarul.

Délután egytől városnézés Prága belvárosában. Kö­zösen megtekintettük a Régi-új zsinagógát (ennek a pad­lásán van a legenda szerint szétszerelve a prágai Löw rabbi híres teremtménye, a Gólem), a Holokauszt-emlék­központot, a régi zsidó temetőt. Majd kisebb csoportokra bomlás, önálló programok. Délután öt óra, gyertyagyújtás, mindenki felkészül a szombat fogadására. Mincha, Kábálát sábát. Nyolctól Szeuda. Ezt követően egy új előadás Rabbi Neugroscheltől, címe: Tudás és hit. Este fél tíztől közös együttlét, játék, szabadidő.

2017. február 4. szombat – Prága

Reggel nyolc órától sacharit, negyed tizenegytől kidus. Háromnegyed tizenkettőkor Rabbi Neugroschel előadása: Én és a múlt, avagy miért és hogyan kapcsolódjak egy olyan világhoz, amely már nem létezik? Háromnegyed egykor Mincha. Negyed kettő és negyed négy között szabadidő. Jellemzően a belvárosban, a sétálóutcákban vásárfia utáni kajtatás. Ki mit vesz majd a szombat kimenetele után? Tervek. Fél négytől sábeszi harmadik étkezés. Fél öttől fél hatig tanulás kis csoportokban, Ráv Keletivel és Domán Sijével. Háromnegyed hatkor Mááriv, esti ima. Délután hat óra magasságában Hávdálá a szállóvendégekkel közösen. Este hét órától tervezett látogatás egy prágai zsidó közösséghez, találkozás és beszélgetés prágai fiatalokkal.

2017. február 5. vasárnap – Prága, Pozsony, Budapest

Reggel fél nyolc, ima. A reggeli már negyed kilenctől. Kilenc órától Rabbi Neugroschel előadása a világ aktuális helyzetéről, merre mutatnak az irányok?

A készülődést, pakolást követően a tervhez képest kissé későbbi, de még délelőtti indulás. Útirány Pozsony. Mincha az autópálya mellett, a szabad ég alatt. Chászám Szojfer sírjának meglátogatása. Gyors séta, panorámanézés a pozsonyi várban. Mááriv egy benzinkútnál, már útban Budapest felé. Este kilenc óra körül megérkezés fővárosunkba.

2. Pragmatikus történetírás

Ez a történetírás a jövőn nyugszik, hogy az elkövetkező időkben a gyakorlatban alkalmazhatóan hasznos legyen. A tényszerűség mellett összegyűjti a hasznos tapasztalatokat, filozofál, azon a tézisen alapszik, hogy a múlt lényege megegyezik a jövő lényegével. Ciklikussághívő. Továbbadja az összegyűjtött tapasztalatokat, hogy azok a jövőben hasznossá váljanak.

Sokféleképpen mérhető az idő, a karóránk, a szívünk, a szellemünk, az értelmünk teljesen eltérően észleli. A naptárt nézve az út négynapos volt, utazással, programokkal együtt. Négy nap, három éjszaka. A lativos időszámításban – amely egy közösen elfogadott tézisen alapszik – három nap a Lativval másfél hétnek, kb. tíz napnak feleltethető meg. Ezzel a módszerrel számolva a négy nap pedig úgy 12 nap, azaz majdnem két hét. Ennyire sűrűvé teszi az idő megélését az a sok-sok sík és dimenzió, ami jelen van egy sábátonon. És ez roppant fárasztó élmény tud lenni. Fárasztó és megterhelő. Érdemes készülni és tudatosan figyelni rá. Ahhoz, hogy teljes jelenléttel és megéléssel részt tudjunk venni az előadásokon, a vallási rítusokon, a szombat ünnepén, vagy nagyon agilisnek és fiatalnak, „aka” frissnek, fáradhatatlannak, erőteljesnek kell lenni, vagy érdemes előre pihenni, és a szabad ön-időben koncentráltan lazítani. Ez persze kihívás, amikor annyian vagyunk, és annyi mindent szeretnénk azokban az öt-tíz percekben is. Egy kis időmenedzsment végtelenül hasznos lehet. És éjszaka aludjunk! 😉 Ezzel érdemes tisztában lenni még az experiment előtt.

3. Genetikus történetírás

A történet nagy egészében fellelhető egy belső összefüggés. Megengedi, hogy a nagy és fontos események mellett többféle árnyalatot is foglaljon magában. Az élet hétköznapi apró eseményeivel is törődik, arra is fókuszál. A forrásokat új nézőpontokból vizsgálja.

A Kisvakond.

Krütek, Kritek, Krüpti, és Dóri mosolygó hangja: Krtek! Ezerszer is újra és újra ugyanígy. A kisvakondra nagyon sokáig vadásztunk, na nem mintha keresni kellett volna. A belvárosban egymás mellett ezernyi szuvenírbolt, szinte összeérve, s bennük ezernyi és ezernyi kisvakond. De az árak, az árak különbözők, egy fél sarokkal arrébb pár euróval olcsóbb, amott meg alkudni is lehet, de nézd, itt ez annyira kedves, pont ilyet máshol nem is láttunk. Menjünk vissza oda, ahol a sálak voltak. Vagy ide menjünk be, mert még hiányzik egy mágnes, hiányzik még valami egy testvérnek, egy unokahúgnak, és venni kéne valamit Édesanyának. Mindenkinek kéne venni valamit emlékbe. És ott, azt a szép sálat, jól állna, nem? És igazán jó áron van. Szabadprogram, szuvenírvadászat. Köz­­ben azért nézd! de szép ez az épület is, és a Károly-hídhoz is menjünk ki. Mint egy szín­házi díszlet az Operában, olyan ez a város, így a téli fényében egészen pompázatos. Jobbra és balra nézve is lenyűgöző. Nagyon szép. Vissza kell érni, mennyi időnk van még? Dóri, megvan már Krtek? Kell még valami? Milyen sokan vannak! Slojmi hol van? Lemaradt?

Az Istentisztelet

A szálloda mint önálló univerzum. Saját mik­ve, zsinagóga, minden szobaajtón mezüze, ahol csap, ott kézleöntő. Szombat van, úgyhogy a fotocellás ajtó most nem működik, a nagykapu résnyire nyitva, lift leállítva. A női részen ülök, külön kis terem a templomon belül. Bal oldalamon egy francia hölgy, jobbra mellettem Keleti rebecen. Diaszpórákon átívelő kapocs, a tieiddel vagy, otthon vagy. Lechá dodi. Rav Keleti hangja.

Egy előadás

Este is van, vacsora után is vagyunk, kókadozunk. Várjuk az előadás kezdetét, a légkondi eregeti hűvösét. Ez akkor volt, amikor kaptunk csokit, és amikor fáradtan, de minden igyekezettel figyeltünk. Majdnem elaludtunk, de figyeltünk. Hírünk ment, a szállóvendégek közül is becsatlakoztak néhányan. Itt, ebben a szállodai zsinagógában. A fiúk a bal oldalon, a lányok a jobbon. Egy kisfiú az édesanyja ölében. Ritkán látni ilyen szépet.

4. Szociológia történetírás

Összességében mi történt, arra figyel, és itt minden szubjektív, az esztétikai zöngét haszontalannak ítéli. Alig van egyéni szempont. A többségi szempont mindennél fontosabb. A közösséget halmazként való működésében értelmezi. Elvisz az általánosítás felé.

Sábátonon a fiatal jesivadiákok, egy testet-lelket építő-szépítő utazáson vehetnek részt. Egy ilyen út mindenképpen erősíti az összetartozás élményét. Erősíti és javítja az együttműködés képességét. A megszokott környezetet elhagyva új színtéren folynak az események, kimozdít a mindennapi rutinból, új perspektívák befogadására sarkall. Az egyéni kvalitások láthatóbbá válnak. A vezetők is jobban megismerik a közösség tagjait, külön-külön és csapatként is. Alkalmazott filozófiává válik mindaz, amiről tanulunk. A közösség tagjai számára az értékek megelevenednek, láthatóvá válnak. A rítusok mögött lévő titok felsejlik, és ez az atmoszféra újra és újra átöleli a közösséget.

Zárszó

Önmagam szinopszisa, hogy az út jólesően felkavaró, szédítő és intenzív négy nap volt. Jó lenne visszatérni, barangolni még a zsidónegyedben, mindent felfedezni! Három hónap múlva, ha nem is Prágában, de egy biztosan szép helyen, újra Veletek, egy új sábátonon 🙂

KÉPEK MEGTEKINTÉSE ›

Maulis Ágnes – jelnyelvi tolmács, sábátonrésztvevő