a megtisztulás lehetőségének tíz napja
Vizsgáljuk meg jom kipur fő elemeinek, a tesuvának, az Örökkévalóhoz való visszatérésnek két formáját.
Rabbi Chanina bar Pappa azt kérdezte Rabbi Smuel bar Nachmantól, mit jelent a következő idézet. „És én, imádkozom hozzád Örökkévaló, kegyességnek idején” (Zsoltárok 69:14). A felelet ez volt: „Az imák kapui időnként nyitva vannak és időnként zárva, de a tesuvá kapui mindig nyitva állnak.” Rabbi Chanina azt válaszolta: „Honnan tudjuk ezt?” A válasz: „Az idézet szerint: félelmetes dolgokat művelve igazságban, hallgass meg bennünket, üdvünk Istene, bizodalma a föld minden szélének és messze tengereknek” (Zsoltárok 65:6). Ahogy a mikve is van, amikor megtisztít, és van, amikor nem, ugyanígy az imák kapui is időnként nyitva állnak, de van, amikor nem. Mégis ahogy a tenger mindig képes megtisztítani, ugyanígy az Örökkévaló mindig tárt karokkal várja a bűnbánókat (Dvarim Rabba 2:12).
Ahhoz, hogy megértsük ennek lényegét, meg kell vizsgálni a táhárá (megtisztulás) fogalmát. Amikor egy edénynek vagy egy embernek táhárára van szüksége, egy speciálisan elkészített vizet, a mikvét használják. A folyamatnak alapvető követelménye, hogy az ember vagy az edény teljes egészében alámerüljön a vízben. Ha az ember testének csak a legkisebb része a vízen kívül marad, a tvilá (merülés) teljesen érvénytelen, és meg kell ismételni. Azonban ha víz válik tisztátalanná, annak elég csak a legkisebb mértékben találkozni a mikve vizével és az azonnal táhor (tiszta) lesz. A tumá és táhárá (tisztátalanság és tisztaság) törvényeinek részletezése és alkalmazása meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Mi jelenleg csak a táhárá különféle formáinak szimbolikus vonatkozásaival foglalkozunk.
A víz megtisztító hatását összehasonlíthatjuk a tefilával (imával). A tefilá célja, hogy az imádkozó az Örökkévalóhoz kapcsolódjon. Az ember lénye minden részének részt kell ebben vennie: mind a fizikai testnek, mind szellemi képességeknek az imára kell összpontosítani. Ha valaki nem képes felsorakoztatni összes fizikai és spirituális képességét az imához, akkor a helyzet hasonlatos ahhoz, mint amikor az ember a mikvét használja, de a testének egy része a vízen kívül marad – az imája eredménytelen lesz.
Azonban, amikor eljön az Örökkévaló kegyelmének különleges ideje, a „kedvező idő”, melyet fent említettünk, akkor a helyzet már más lesz. Ekkor egyedi kapcsolat jön létre az Örökkévaló és a klál Jiszáél (Izrael népe) között, ami sokkal személyesebb változat. Az Örökkévaló kegyének idején az emberben is felébred egy kedvező tulajdonság, mellyel közelíteni tud az Örökkévalóhoz. Mivel ez betölti az egész lényét és tudatát, közvetlenül tud kapcsolódni az Örökkévalóhoz.
Így már megérthetjük a fenti midrást. A mikve időnként alkalmas a megtisztulásra, időnként nem. Csak akkor hatékony, ha az ember képes teljesen elmerülni a vízben. Ugyanígy, a tefilá (ima) is csak akkor hatékony, ha az ember a teljes lényét bele tudja tenni. Amikor a víz válik tisztátalanná, a mikvével való legkisebb kapcsolata is elegendő, hogy újra tisztává váljon. A tesuvá szó szerint visszatérést jelent – visszatérést a lényegi önmagunkhoz. Amikor az ember valódi tesuvát tesz, akkor helyreállítja a kapcsolatot a lelke gyökerével – a benne rejlő eredeti szentséggel. A legkisebb kapcsolat ezzel a természetes szentséggel eltávolítja róla a bűn tisztátlanságát. Ahogy a tenger is mindig rendelkezésre áll, ugyanígy a megtisztulásnak ez az útja is mindig nyitva áll az ember számára. A bűnbánat 10 napja során és különösen jom kipur napján sokkal könnyebb elérni ezt a kapcsolatot az Örökkévalóval. Ahogyan bölcseink mondják:
„Keresd az Örökkévalót, mikor meg lehet Őt találni” (Jesajahu 55:6) – ez a ros hásáná és jom kipur közötti tíz nap (Ros hásáná 18a).
Talán a táhárá két fent említett formája megfelel a jom kipurkor a Szentélyben hozott kétféle áldozatnak, a muszáf áldozatnak és az évi egyszeri áldozatnak. A muszáf, ahogy azt a neve is sugallja (muszáf: hozzátétel), egy további áldozat a szokásos napi állandó áldozatokhoz képest. Ez mutatja minden ünnepnap különleges szentségét, mely kifejeződik az ünnepi kidus szövegében:
„Minket választottál az összes nép közül, és minden más nyelv fölé emeltél.”
Ez megfelel annak a különleges közelségnek és kegynek, amelyet az Örökkévaló érez a kiválasztott népe iránt. Mint mondtuk, ez felébreszti a klál Jiszráél egy kedvező tulajdonságát és képessé teszi, hogy teljesen az Örökkévalóhoz kapcsolódjon, ahogy az ember tisztává válik a mikve vízében való teljes megmerülésekor. Ez történik minden jom tovkor (ünnepnap), és jom kipur sem kivétel.
Viszont a jom kipuri különleges áldozat egy új minőséget hoz, mely sehol máshol nem található meg:
Mert ezen a napon szerez engesztelést értetek, hogy megtisztítson benneteket minden vétkeitektől, az Örökkévaló színe előtt tisztultok meg (3Mózes 16:30).
A zsidó nép az Örökkévaló színe elé lép jom kipurkor, és megtisztul egy könnyű érintéstől. Az, hogy kapcsolatba kerül ezzel a nappal, elegendő az engeszteléshez. Ez olyan, mint a tisztátalan víz esete, melynek elég csak kapcsolatba kell kerülnie a mikvével ahhoz, hogy tisztává váljon. Ez felel meg jom kipur tesuvá jellegének, mely tulajdonsággal más ünnepnap nem rendelkezik.
Ahogy láttuk, az Ászeret Jemé Tesuvá (a bűnbánat tíz napja), mely ros hásánától jom kipurig tart, egy lehetőség, hogy megbánjuk bűneinket és új alapokra helyezzük a kapcsolatunkat az Örökkévalóval. Azaz kell kapnunk egy lehetőséget, hogy minden tekintetben megváltoztassuk az életünket és ezáltal személyiségünket. Minden ember három fő részből áll: a test, a lélek, és az értelem. Lássuk, hogy a Jomim Noráim (Félelmetes napok) hogy teszik lehetővé számunkra, hogy felülvizsgáljuk ezeknek az fő részeknek az irányultságát.
Jakub Weinles: Jom kippurkor, Varsói Nemzeti Múzeum
Ros hásáná az „év feje”, ahogy ezt a neve is kifejezi. Azonban ez nem csak egy elnevezése az ünnepnek. Ros hásáná szó szerint az egész év „feje”. Ahogy az ember intellektusa is a fejében található, és ez irányítja a cselekedeteit, ugyanígy a ros hásánái történések befolyásolják az egész év sikerét. Ros hásánákor a nap középpontjában az áll, hogy elfogadjuk az Örökkévaló uralkodói szerepét az egész világon. Így ros hásáná egy lehetőség a zsidók számára, hogy felülvizsgálják a gondolkodásukat, és az Örökkévaló szolgálatába állítsák intellektusukat.
Ha ros hásánákor kialakítottuk a megfelelő gondolkodásmódot, a jom kipurig hátralévő napokban dolgozhatunk a lelkünkön, azaz a személyiségünk érzelmi oldalán. Ezen idő alatt végezzük a kápárot szertartást, melynek során szimbolikusan egy csirkére vagy pénzre ruházzuk át bűneinket. Legyen ez az „egy lélek a lélekért”. Ez idő alatt meg kell vizsgálnunk cselekedeteinket, és nagy vágyakozást kell a lelkünkben éleszteni, hogy megbánjuk bűneinket, és keressük az elveszett kapcsolatot az Örökkévalóval.
Végül az előkészületek után készek vagyunk a fizikai részünk, a testünk megtisztítására az evés által. Nem vehetünk magunkhoz ételt jom kipur napján, ezért eszünk röviddel a böjt kezdete előtt. Ez egy micva étkezés, mellyel demonstráljuk, hogy az ételt szent célra is tudjuk használni, ebben az esetben arra, hogy előre megerősítsük a testünket a böjtre. Így, hogy lényünk minden alkotórészén dolgoztunk a megelőző napokban, a zsidó ember beléphet a különleges erőkkel bíró jom kipur napjába. Ahogy korábban láttuk, az Örökkévaló megígérte:
Mert ezen a napon szerez engesztelést értetek, hogy megtisztítson benneteket minden vétkeitektől, az Örökkévaló színe előtt tisztultok meg (3Mózes 16:30).
Ennek a szakasznak három „szólama” van, mely magában foglalja a megtisztulás előbb említett három fajtáját. Ennek a szent napnak a megtisztító folyamata csak akkor tud megkezdődni, ha az ember a lehető legjobban kifinomította a fizikai, intellektuális és érzelmi képességeit. Ha megtisztítottuk magunkat, amennyire csak tudtuk, beléphetünk jom kipurba, melynek során az Örökkévaló garantálja, hogy ő befejezi a feladatot. Ez a lehetőség egy évben csak egyszer áll rendelkezésre. Ha a képességeink szerint jól kihasználjuk, akkor biztosítva lesz számunkra az új év kellemes és „tiszta” kezdése.
Rabbi Smuel Bornstein, a szochecsovi rebbe
fordítás • Sz. G.
forrás • aish.com