Reé

Mitől lesz könnyű a hosszú út?

Az út hossza a tehertől függ, amit a szívedben viszel.

Szerző: Rabbi Mordechai Kamenetzky
Forrás: Torah.org
Fordította: Németh Zoltán
Megjelent: Forrás – 2011. augusztus

Szerző: Rabbi Mordechai Kamenetzky
Forrás: Torah.org
Fordította: Németh Zoltán
Megjelent: Forrás – 2011. augusztus

Hetiszakasz: Reé

Ezen a héten a Tóra a máászer séni törvényeit mondja el nekünk. A máászer séni olyan tizedet jelent, melyet a tulajdonos önmaga fogyaszt el, nem szükséges azt egy szegénynek vagy egy levitának adnia, mint a többi tizedet. Azonban van egy követelmény: az egész tizedet Jeruzsálemben kell elfogyasztani. Így aztán, ha valakinek 10 000 véka terménye van 1000 vékát Jeruzsálembe kéne szállítania, hogy ott megegye. Ez igen nehéz feladat volna, ezért a Tóra kínál egy megoldást.

“És ha hosszú lesz neked az út, mert nem fogod tudni elvinni azt (a terményt), mert nagyon távol van a hely, amelyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy odahelyezze az Ő nevét, amidőn meg fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened. Akkor tedd pénzzé (a terményt), fogd csomóba a pénzt a kezedben, és menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt az Örökkévaló a te Istened. És költsd el a pénzt mindarra, amit a lelked kíván: marhára, juhokra, borra, részegítő italra, és mindarra, amit kér tőled a lelked, és egyél ott (Jeruzsálemben) az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, és örvendj te és házad népe.” (5Mózes 14:24-26)

Ily módon a Tóra lehetőséget nyújt, hogy a tulajdonos pénzzel megválthassa a terményét, amit azután bármilyen élelmiszerre elkölthet Jeruzsálemben, elkerül­ve a termény odaszállításával járó nehézségeket. A pénz mindeközben serkentőleg hat a Szent Város gazdaságára, és létrejött egy olyan gyakorlat, amely évszázadokon keresztül támogatta a jeruzsálemi kereskedőket.

Azonban, ha figyelmesen olvassuk a Tóra szövegét, észrevehetünk egy furcsaságot. A Tóra nem azt mondja: “ha nem fogod tudni elvinni (a terményt), mert nagyon távol van (Jeruzsálem), akkor megválthatod a terményt pénzzel.” A Tóra látszólag megfordítja az ok és okozat közötti kapcsolatot. Azt mondja: “ha hosszú lesz neked az út, mert nem fogod tudni elvinni (a terményt)…” (5Mózes 14:24).

Úgy tűnik, a Tóra azt mondja, hogy az út azért hosszú, mert nem tudjuk elvinni a terményt. De nem az ellenkezője az igaz? Nem azért hosszú az út, mert nem tudjuk elvinni a terményt, hanem azért nem tudjuk elvinni a terményt, mert hosszú az út. Miért fordította meg a Tóra az ok és az okozat közötti kapcsolatot? Talán mindezzel egy finomabb üzenetet szeretne elmondani a számunkra.

Mose Feinstein rabbi egyszer találkozott egy gazdag zsidóval, akinek az apja még jóval azelőtt jött Amerikába, hogy a munkahelyeken biztosították volna a szombat megtartását a zsidók számára. A férfi apja egyik munkahelyről a másikra járt, de mindenhol azt mondták neki, ha szombaton nem jön be dolgozni, hétfőn már ne is jelentkezzen náluk. Az öregember azonban kitartott és soha nem szegte meg a Sábátot. A fia azonban egyáltalán nem volt vallásos.

Reb Moshe egyszer nyíltan meg­­­kérdezte tőle: “Miért van az, hogy az édesapád oly nagy áldozatok árán is megtartotta a micvákat, te viszont nem követted az ő nyomdokait?” Az üzletember teljesen őszintén válaszolt.

“Igaz, hogy édesapám nem szalasztott el egyetlen Sábátot vagy akár csak egy imát, de mielőtt megtett egy micvát, mindig nagyot sóhajtott és ezt mondta: “Oj! Is schwer zu sein a frummer jid!” (“Jaj! Borzasztóan nehéz vallásos zsidónak lenni!”). Miután éveken keresztül hallottam édesapám panaszkodását, úgy ítéltem meg, hogy túl nehéz lenne számomra ez a teher, mintsem, hogy képes lennék elhordozni. Elhatároztam, hogy soha nem engedem meg, hogy kitegyem magamat ezeknek a nehézségeknek, ezért felhagytam a vallásgyakorlással.”
Miután meghallottam ezt a történetet, arra gondoltam, talán a Tóra egy fontos üzenetet rejtett el számunkra a micvátartás lelki aspektusáról. “Hosszú lesz neked az út, mert nem fogod tudni elvinni (a terményt)”. Senki sem mondja azt, hogy az út pusztán a távolság miatt hosszú. Azért hosszú, mert nem akarjuk vinni a terhet. Ha azonban valaki örömmel viszi a csomagját, akkor számára az út egyáltalán nem hosszú. Ha viszont valaki úgy ítéli meg, hogy a terhe nagyon súlyos, akkor az út, a távolságtól függetlenül mindig nagy lesz.
Feinstein rabbi hozzáfűzte: nem számít, mennyire tűnik nehéznek egy micvá, ha valaki mosollyal, örömmel és élvezettel teszi meg, akkor nagy távolságokra is el tudja juttatni azt a micvát. Nemcsak saját maga számára, hanem az eljövendő nemzedékek számára is hordozni fogja.


vissza

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás