Ha ettem egy pizzát, ami előtt áldást mondtam, és éhes maradtam és van még egy szendvicsem, amit megehetek, és arra is szeretnék áldást mondani, megtehetem?
Az alapszabály, hogy ha mondok egy bizonyos ételre áldást, minden más étel is mentesül az áldásmondás alól, aminek ugyanaz az áldása, ha szándékomban volt azt is megenni. Ha az volt a szándékom, hogy a másik, de hasonló áldású ételt nem eszem meg, és később meggondolom magam, akkor biztos, hogy kell áldást mondani a második ételre is. Ha nem volt konkrét gondolatom, akkor ez különböző feltételek függvénye. Itt, a mi esetünkben először is a kérdés függ a pizza mennyiségétől. Ha ez csak egy kisebb mennyiségű pizza, mondjuk egy szelet, akkor (általában) az áldás a pizzára mezonot, és akkor a szendvicsre biztos kell mondani hámoci lechem min háárecet, hiszen az kenyérnek számít. Ha a pizza nagyobb mennyiség (mondjuk 3 szelet), akkor (általában) hámocit mondunk rá és ebben az esetben kezdődhet a kérdés. Ha ez egy saját pizza, saját szendvics, akkor attól függ, hogy volt-e szándéka a pizzára mondott áldáskor, hogy meg fogja enni a szendvicset, vagy sem. Ha azt gondolta, hogy talán meg fogja enni a szendvicset is, akkor nem kell (nem szabad) rá áldást mondani. Ha előtte volt a szendvics mikor elmondta az áldást a pizzára de nem volt semmi konkrét gondolata vele kapcsolatban, akkor sem kell áldást mondania. Ha viszont azt gondolta, hogy elég lesz a pizza és nem fogja megenni a szendvicset és mikor odaért, rájött, hogy mégis megenné, akkor kell rá áldást mondani. Ha azonban vendégségben van és kap egy pizzát, úgy, hogy még nem tudja, hogy ez után még egy szendvics is fog következni, és végül, nagy meglepetésére, a pizza után felszolgálják a szendvicset, akkor ennek ellenére nem kell újabb áldást mondania, mert a vendég mindig arra gondol az áldásnál (látatlanban), amit a vendéglátója elé fog tálalni.