A velünk született jécer hárá ellenére is lehet embernek maradni

Jelen cikkben a teremtés és evolúció összefüggései mellett az ősbűn evolúciós értelmezését igyekszem összhangba hozni a judaizmussal.

Van olyan értelmezés, miszerint az Örökkévaló megengedte volna Ádámnak és Évának, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből, de csak később, mint ahogy azt megtették. Az is elképzelhető, hogy a már rothadó gyümölcsből ettek, amitől – szó szerint – megrészegültek, és ez okozta a szenvedéseik kezdetét és azt, hogy másként kezdték el látni a világot. Az Édenkertből való kiűzetést értelmezhetjük úgy is, hogy az Örökkévaló tudta, milyen hatással lesz az emberekre, ha a rossz gyümölcsből esznek, és ő tevőlegesen nem avatkozott közbe. Csupán „csak” hagyta, hogy az emberek a saját (és a jövőbeli generációk) sorsát megnehezítsék azáltal, hogy megrészegültek. A magyarban a részegséget illedelmesen illuminált állapotnak nevezik, vagyis megvilágosodott állapotnak. Miért ne lenne elképzelhető, hogy az emberiség első lerészegedése okozta annak romlását? Ez egybevág azzal, hogy a zsidóknak tilos ittas állapotba kerülniük, az egyetlen kivétel purim ünnepe, amikor annyit szabad inni, hogy az ember jobban érezze magát, és ellazuljon, de ilyenkor sem szabad elérnie az öntudatlan részegség állapotát.

Az ősbűn elkövetése előtt Ádám és Éva csak a jót látták a világban, és – véleményem szerint –, miután ráébredtek, hogy a világban vannak rossz események is, nem tudták azokat úgy értelmezni, mint az Örökkévaló által teremtett dolgokat, amelyek a végső jó eljövetelhez vezetnek.

A modern tudomány szerint a mai emberek 50 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. Feltételezik azonban, hogy az egész mai emberiségnek egy vagy csak néhány ősanyja volt, akit a tudományban mitokondriális Évának hívnak: a mitokondrium a sejtek azon része, amely energiát termel, azonban a zsidósághoz hasonlóan ez is csak női ágon öröklődik. Pontosabban szólva csak a nők mitokondriumában vannak DNS-darabok, amelyek alap­ján az ősi felmenőink eredetét is fel tudjuk kutatni.

Bár a Biblia szerint a Föld nagyjából hatezer éves (ma), és Ádámot és Évát az első héten teremtették, valamint a tudomány szerint a Föld több milliárd éves, és ahogy fentebb írtuk, a modern ember csak 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg, nincs feltétlen ellentmondás a judaizmus és az evolúció elmélete közt.

Az evolúcióban pár tízezer évnek nincs mindig nagy jelentősége a fajok változásának szempontjából. A Biblia szerint közel 6 ezer éve lett teremtve az ember. Ha ezt úgy értelmezzük, hogy ez a mai modern ember megjelenését és bűnbeesését, tudatának megváltozását írja le, azt mondhatjuk, hogy a Tóra evolúciós mércével nézve nagyon is pontos becslését adja az öntudatos emberi világ megjelenésének. Ráadásul Rabbi Bahya ben Aser már a XI. században Spanyolországban azt tanította, hogy a világ több milliárd éves. Szintén Spanyolországban a XIII–XIV. században Isaac ben Samuel azt hirdette, hogy a világunk 15 milliárd 340 millió 500 ezer éves (15 340 500 000). Míg a tudomány mai állítása szerint a Nagy Bumm nagyjából 13,7 milliárd éve (13 700 000 000) történt meg. Az arányok kismértékű eltérése itt is figyelemre méltó.^,

A judaizmus és az evolúciós gondolatok harmonizálása jelen voltak, és vannak ma is a zsidó bölcseletben. Ezenfelül többen úgy gondolják, hogy a Kabbalában található a teremtés és az evolúció tökéletes összhangja. (Témánk mélyebb kabbalisztikus értelmezése azonban meghaladja jelenlegei lehetőségeimet.)

Az evolúcióelmélet első nagy kidolgozója és összefoglalója Charles Darwin volt, bár már előtte többen, többek közt nagyapja: Erasmus Darwin, Immanuel Kant és sokan mások is foglalkoztak az evolúció gondolatával, így az ókori görögök is, többek közt: Anaximandrosz, Empedoklész és Epikurosz.

(Kevéssé ismert Darwin unokatestvére Francis Galton: az eugenika – emberi fajnemesítés – kifejezés megalkotója, akitől a nácik sokat merítettek. Ám Platón volt – talán – az első, aki komolyan foglalkozott az emberi faj mesterséges tökéletesítésével.)

Az eugenika fája, amely akárcsak az édenkerti fa, sok borzalom forrása!

Azonban a görögök és a zsidók közt meglehetősen élénk – bár sokszor nem barátságos – kapcsolatok voltak, így jogos azt feltételeznünk, hogy az evolúció gondolatát a görögök akár zsidó bölcsektől vagy a Tórából vehették át.

Darwin elméletében a legrátermettebb él túl, és nemz utódokat. Azonban arról nincs szó, hogy egyes állatok pusztán azért, mert képesek lennének rá, elpusztítanak más fajokat vagy saját fajtársaikat. Az állatok okkal tesznek dolgokat. Egy hímoroszlán azért öl meg más fiatal hímeket, mert fél, hogy nem a saját génállománya fog tovább öröklődni. Az emberek azonban nem csak ilyen okból gyilkolnak.

Darwin elméletét továbbgondolták, és kialakult a szociáldarwinizmus (Herbert Spencer alkotta meg a kifejezést), amely azt hirdette, hogy az embereknek joguk van más rasszokat, nemzeteket kiirtaniuk pusztán azért, mert képesek rá. Bár Darwinnak nem voltak népirtásra buzdító szándékai, ám elmélete könnyen átdolgozható volt gonosz elméletek megalkotásához.

Azonban ha valaki azt mondaná, hogy az emberek lélek nélküli állatok, akkor semmi kifogásolnivalót nem találhatna abban, hogy a rátermettebb elveszi, amit a gyengébbtől akar. Ha az embernek van értelmes lelke, nem tekinthet úgy magára, mint egy állatra. Így annak elfogadása, hogy az embereknek van értelmes lelkük, azt is jelenti, hogy a népirtásokat csak olyan követheti el, aki úgy véli, hogy az ember semmiben sem különbözik az állatoktól.

Gondoljunk vissza Ádám és Éva történetére: mi történt? Megrészegültek. Darwin józan, alapos, hívő ember hírében állt, azonban voltak, akik akárcsak az első ember pár, megrészegültek a gondolataitól, és borzalmasan továbbértelmezték azt: ez vezetett később ahhoz, hogy a németek mozgássérültek, vakok, szlávok, romák, zsidók és melegek tömegeit végezték ki. Mert megtehették. A jécer hárá, a rosszra való hajlam tovább öröklődik Ádám és Éva óta. Amikor valaki(k) úgy megrészegül(nek) a hatalomtól, mint az első ember pár a rothadó gyümölcstől, borzalmas tettekre sarkallhatja őket a jécer hárá.

Állítólag Scipio Africanus római hadvezér, minden győztes hadjárat utáni diadalmeneten csak azért állított maga mellé egy rabszolgát a harci fogatába, hogy az a fülébe súgja: „Te is csak ember vagy.” Így nem részegítette meg a hatalom és a dicsőség.

Azonban a hatalomtól való megrészegülés elkerülésére tudunk egy érdekes zsidó példát is hozni: Rabbi Avrohom Chaim Feuer A Letter for the Ages című munkájában leírja, hogy az egyik Rotschild minden délben eltűnt az egyik bankjában lévő irodájából. Egy órát volt távol. Senki sem tudta, hogy mit csinál, később azonban kiderült, hogy mindennap a temetőbe ment, ahol befeküdt egy üres sírba, és Rabbi Levitas szavait ismételte: „Legyen lelked nagyon alázatos, mert a halandó ember sorsának várható vége: a férgek.”

Összegezve: az ember korai öntudatra ébredése, az isteni parancs megszegése, a magántulajdon jogtalan kialakítása összeegyeztethetők az emberi evolúció elméletével. És talán az sem véletlen, hogy nyelvünkben őrizzük a hatalomtól való megrészegülés fogalmát. Hiszen milyen nagyobb hatalma lehetett volna az első emberpárnak, mint hogy a tiltott gyümölcsből egyék?

És mai, a nárcizmust éltető, embereket egymástól elidegenítő, celebeket dicsőítő kultúránkban ki bérelne fel bárkit, hogy elmondja az oly sokat érő szavakat: „Te is csak ember vagy!”?

1. http://anthro.palomar.edu/homo2/mod_homo_4.htm
2. https://en.wikipedia.org/wiki/Mitochondrial_Eve
3. Ronald L. Eisenberg: Essential Figures in Jewish Scholarship, Lan­ham: Jason Aronson, 2014. 97. o.
4. A szerző ezt a 90. Zsoltár 4. versére alapozza: „Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap.”
5. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Judaism/jewsevolution.html
6. http://www.huffingtonpost.com/rabbi-adam-jacobs/a-kabbalistic-view-of-evo_b_846334.html
7. http://www.iep.utm.edu/evolutio/
8. http://www.abc.net.au/radionational/programs/bodysphere/long-shadow-of-eugenics/7329050
9. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/History/Greeks.html
10. https://www.britannica.com/topic/social-Darwinism
11. Rabbi Avrohom Chaim Feuer: A Letter for the Ages, Brooklyn, N.Y : Mesorah Publications, 2007, 48. o.

Ferencz Dániel